2012. október 19. Mit gondolsz az adakozásról?
Lehet, hogy nem tekinted magad gazdagnak, de összehasonlítva helyzetedet a földön élő emberek többségével, jólétben élsz. (Hallom, hogy nevetsz!) Pál figyelmeztet bennünket, hogy ne legyünk büszkék, mivel bőségben élünk, hanem használjuk javainkat jó cselekedetekre. Hallgasd mit mond:
Azoknak pedig, akik a világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen magad nekünk. A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet. (1Tim. 6:17-19)
Látjuk az Ószövetségben, hogy Isten különböző embereknek különböző mértékű gazdagságot adott. Dániel és József nagy gazdagságot kapott. Ezékiel siralmas szegénységben élt, Jeremiás pedig "átlagos bevétellel rendelkező próféta" volt. A keresztyén etika azt tanítja, hogy a vagyon nagy felelősséggel jár együtt, nem pedig azt, hogy bűn. Adakozásunk ne túlfolyó szelepként működjön, ne csak a feleslegesből adjunk. Inkább egy nyitott csatornához hasonlítson, amely megengedi, hogy javaink rendszeresen és folyamatosan áradjanak másokhoz is.
Hogyan kezeled az Isten által rád bízott értékeket? Egy könyvelő összeszámolta, hogy keresztyén ügyfelei mennyit adtak Isten országára és csalódottan tapasztalta, hogy az átlag három százalék volt. A hívők hét milliárd dollárt adnak évenként gyülekezeteknek és keresztyén szervezeteknek. Ez óriási számnak tűnik, míg nem szembesülünk azzal, hogy az amerikaiak ugyanennyit költenek rágógumira. Az anyagiakhoz való viszonyunk rendkívül sokat elárul rólunk. Ahol a reménységünk van, ott van a kincsünk is. Mit teszünk azzal a gazdagsággal, amit Istentől kaptunk? A tíz százalék csak a kiinduló pont. Kérdezd meg Istent, hogy tudnál-e többet adni!
(Linda Dillow)
Azoknak pedig, akik a világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen magad nekünk. A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet. (1Tim. 6:17-19)
Látjuk az Ószövetségben, hogy Isten különböző embereknek különböző mértékű gazdagságot adott. Dániel és József nagy gazdagságot kapott. Ezékiel siralmas szegénységben élt, Jeremiás pedig "átlagos bevétellel rendelkező próféta" volt. A keresztyén etika azt tanítja, hogy a vagyon nagy felelősséggel jár együtt, nem pedig azt, hogy bűn. Adakozásunk ne túlfolyó szelepként működjön, ne csak a feleslegesből adjunk. Inkább egy nyitott csatornához hasonlítson, amely megengedi, hogy javaink rendszeresen és folyamatosan áradjanak másokhoz is.
Hogyan kezeled az Isten által rád bízott értékeket? Egy könyvelő összeszámolta, hogy keresztyén ügyfelei mennyit adtak Isten országára és csalódottan tapasztalta, hogy az átlag három százalék volt. A hívők hét milliárd dollárt adnak évenként gyülekezeteknek és keresztyén szervezeteknek. Ez óriási számnak tűnik, míg nem szembesülünk azzal, hogy az amerikaiak ugyanennyit költenek rágógumira. Az anyagiakhoz való viszonyunk rendkívül sokat elárul rólunk. Ahol a reménységünk van, ott van a kincsünk is. Mit teszünk azzal a gazdagsággal, amit Istentől kaptunk? A tíz százalék csak a kiinduló pont. Kérdezd meg Istent, hogy tudnál-e többet adni!
(Linda Dillow)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése