2012. október 28. MELYIK SZOBÁBAN VAGY?
Miután megfigyeltük ezeket a nőket, akik tudatosan kérték Istent, hogy mutassa meg nekik életcéljukat, remélem, felbátorodtál, hogy ezt te is megtedd. Azért imádkozom, hogy legyen benned elég elszántság továbblépni a megértés szobájából a döntés szobájába.
Mind a négy barátnőm azt választotta életcéljául, hogy Istenre figyel. Phyllis úgy döntött, hogy életét céltudatosan, hűségesen, ötletesen és látszólagos ellentmondásban éli. Jean egy fa alakjában képzelte maga elé életét, és azt kérte Istentől, hogy folyamatosan metssze meg. Ney két igeverset és egy imádságot választott, melyek kifejezték életének célját. Mimi azt határozta meg, hogy milyenné akar válni nyolcvanéves korára, és meghatározta a lépéseket, melyek segítségével elérheti célját.
Mind a négyen másképpen közelítették meg életcéljukat. Phyllis egy jegyzetfüzetbe írta le tervét. Ney a szívébe véste. Mimi az után fogalmazta meg döntését, miután istenfélő nők életét alaposan tanulmányozta. Jean terve a bibliatanulmányozás során csiszolódott ki. Mindannyiuk életcélja egy folyamat, melyet hosszú idő alatt formált és csiszolt a Mester. Egy bizonyos ponton mindegyikük egy döntést hozott, mely világossá, egyértelművé tette kitűzött céljukat. Összefoglalva: egy belső döntést hoztak, melyben Isten segítségével meghatározták életcéljukat.
Kedves barátnőm, ugye te is imádkozol, tollat, papírt veszel elő, és megkérded Istent, hogy segítsen meghatároznod életcélodat? Kérdezd meg magadtól: Hol szeretnék lenni tíz év múlva? egy meghatározással kezdd el vagy egy bibliaverssel, ami Istenről alkotott hitedet és az Ő veled kapcsolatos tervét foglalja össze. Például: Életcélom, hogy megdicsőítsem Istent minden szavammal és cselekedetemmel. Ha nem akadsz egy megfelelő igére, vagy mondatra, kölcsönveheted négy barátnőm valamelyikének ötletét (mindegyikük megadta az engedélyt). Ne felejtsd el, bármit írsz most le, az csupán a kezdet lesz.
Phyllis, Jean, Ney és Mimi életében is egy folyamat eredményeképpen született meg életcéljuk megfogalmazása, és a te esetedben is így lesz. Ezt azonban valahol el kell kezdeni.
Az alábbi történet jelentősen befolyásolt abban, hogy keressek magamnak egy meghatározott életcélt. Ezt az asszonyt Matti-nek fogom nevezni. Egész életében nagyon szerette Isten igéjét, és teljesen tőle függött, sok verset kívülről is megtanult, mégpedig a régi fordításból. Élete verséül a 2Tim. 1:12-t választotta: "Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra."
Miközben Mattie egyre idősebb lett, emlékezete halványodott, és bizonyos részleteket már elfelejtett. Még szeretteinek kedves arcát sem ismerte fel mindig. Halála előtt állandóan ágyban feküdt már egy öregotthonban. Amikor családtagjai és barátai meglátogatták, Mattie még mindig bibliai idézeteket emlegetett, különösen azt a nagyon kedveltet, melyet élete versének választott. De fokozatosan már ebből a jól ismert versből is kefelejtett szavakat. "Tudom, kiben hiszek - mondogatta. - Neki van hatalma arra, hogy megőrizze, amit rábíztam." Amint egyre gyengébb lett, a vers is rövidebbé vált: "Amit őrá bíztam."
Haldoklása közben hangja már olyan halk lett, hogy gyemekeinek fölé kellett hajolni, hogy suttogását meghallják. Egyetlen szó maradt meg élete verséből: "őrá..., őrá...őrá..."
Ő volt már az egyetlen, ami megmaradt, és ő volt az egyetlen, akire szüksége volt. Mattie életének középpontja Jézus volt.
(Linda Dillow)
Mind a négy barátnőm azt választotta életcéljául, hogy Istenre figyel. Phyllis úgy döntött, hogy életét céltudatosan, hűségesen, ötletesen és látszólagos ellentmondásban éli. Jean egy fa alakjában képzelte maga elé életét, és azt kérte Istentől, hogy folyamatosan metssze meg. Ney két igeverset és egy imádságot választott, melyek kifejezték életének célját. Mimi azt határozta meg, hogy milyenné akar válni nyolcvanéves korára, és meghatározta a lépéseket, melyek segítségével elérheti célját.
Mind a négyen másképpen közelítették meg életcéljukat. Phyllis egy jegyzetfüzetbe írta le tervét. Ney a szívébe véste. Mimi az után fogalmazta meg döntését, miután istenfélő nők életét alaposan tanulmányozta. Jean terve a bibliatanulmányozás során csiszolódott ki. Mindannyiuk életcélja egy folyamat, melyet hosszú idő alatt formált és csiszolt a Mester. Egy bizonyos ponton mindegyikük egy döntést hozott, mely világossá, egyértelművé tette kitűzött céljukat. Összefoglalva: egy belső döntést hoztak, melyben Isten segítségével meghatározták életcéljukat.
Kedves barátnőm, ugye te is imádkozol, tollat, papírt veszel elő, és megkérded Istent, hogy segítsen meghatároznod életcélodat? Kérdezd meg magadtól: Hol szeretnék lenni tíz év múlva? egy meghatározással kezdd el vagy egy bibliaverssel, ami Istenről alkotott hitedet és az Ő veled kapcsolatos tervét foglalja össze. Például: Életcélom, hogy megdicsőítsem Istent minden szavammal és cselekedetemmel. Ha nem akadsz egy megfelelő igére, vagy mondatra, kölcsönveheted négy barátnőm valamelyikének ötletét (mindegyikük megadta az engedélyt). Ne felejtsd el, bármit írsz most le, az csupán a kezdet lesz.
Phyllis, Jean, Ney és Mimi életében is egy folyamat eredményeképpen született meg életcéljuk megfogalmazása, és a te esetedben is így lesz. Ezt azonban valahol el kell kezdeni.
Az alábbi történet jelentősen befolyásolt abban, hogy keressek magamnak egy meghatározott életcélt. Ezt az asszonyt Matti-nek fogom nevezni. Egész életében nagyon szerette Isten igéjét, és teljesen tőle függött, sok verset kívülről is megtanult, mégpedig a régi fordításból. Élete verséül a 2Tim. 1:12-t választotta: "Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra."
Miközben Mattie egyre idősebb lett, emlékezete halványodott, és bizonyos részleteket már elfelejtett. Még szeretteinek kedves arcát sem ismerte fel mindig. Halála előtt állandóan ágyban feküdt már egy öregotthonban. Amikor családtagjai és barátai meglátogatták, Mattie még mindig bibliai idézeteket emlegetett, különösen azt a nagyon kedveltet, melyet élete versének választott. De fokozatosan már ebből a jól ismert versből is kefelejtett szavakat. "Tudom, kiben hiszek - mondogatta. - Neki van hatalma arra, hogy megőrizze, amit rábíztam." Amint egyre gyengébb lett, a vers is rövidebbé vált: "Amit őrá bíztam."
Haldoklása közben hangja már olyan halk lett, hogy gyemekeinek fölé kellett hajolni, hogy suttogását meghallják. Egyetlen szó maradt meg élete verséből: "őrá..., őrá...őrá..."
Ő volt már az egyetlen, ami megmaradt, és ő volt az egyetlen, akire szüksége volt. Mattie életének középpontja Jézus volt.
(Linda Dillow)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése