Labels

7 napos diéta (9) A hét fényképe (17) A hét idézete (20) A múlt feldolgozása (5) A szeretet mint életforma (2) adakozás (2) Advent 2013 (30) Advent 2014 (44) Advent 2015 (11) Advent 2016 (13) Advent 2017 (4) Advent2015 (1) Advent2017 (28) aggodalom (1) Aggódás (22) ajándék (11) Alapítvány (4) alázatosság (6) alkalmatlanság (5) Anyák napja (5) Anyáknapja (6) Apák napja (1) átadás (12) Atya (2) barátság (16) bátorítás (35) bátorság (5) Békesség (29) belső békesség (14) belső viharok (24) beszéd (6) betegség (1) Biblia olvasás (16) Bizalom (65) bizonyosság (1) bizonyságtétel (18) biztatás (3) böjt (2) bölcsesség (18) Bűnbocsánat (10) bűntudat (4) céltudatos élet (9) család (5) csalódások (5) Csendes percek (2213) csendesség (6) csüggedés (13) Depresszió (12) dícséret (2) dicsőítés (20) Döntések (20) Egy misszionárius naplójából (15) egyedül (2) együttérzés (12) elég vagy (1) elengedés (3) életöröm (8) elfogadás (9) Elgondolkodtató történetek (16) elhívás (1) elismerés (3) előítélet (3) elutasítás (2) Emberekről van szó (14) emberektől való félelem (1) Emlékezés (2) engedelmesség (9) erő (15) fájdalom (12) fáradtság (9) feladat (14) félelem (14) feltámadás (5) feltöltődés (10) Filmajánló (4) fogadalmak (1) formálódás (1) Főoldal (154) Galéria (39) gondolataink irányítása (9) Gondolatok (42) gondoskodás (2) gondviselés (14) gyász (2) gyengeségek (5) Gyermeknevelés (31) Gyógyulás (11) győzelem (5) hála (11) hálaadás (11) harag (4) harc (6) házasság (29) hit (40) hozzáállás (3) Húsvét (10) hűség (8) identitásunk (8) időbeosztás (9) igazság (11) Igehirdetés (38) ígéretek (2) Igevers (4) Ima (44) imádság (21) Immánuel (2) irgalom (10) irigység (3) ismeretlen (1) Isten ajándéka (9) Isten ereje (14) Isten gondoskodása (31) Isten hangja (4) Isten hűsége (33) Isten időzítése (4) Isten keresés (3) Isten követése (16) Isten lát (2) Isten munkálkodása (13) Isten neve (6) Isten szeretete (85) Isten terve (26) Isten tudja (1) Isten válasza (18) Isten védelme (19) Isten vezetése (59) Istenen lévő tekintet (4) Istennel töltött idő (19) Istentisztelet (1) jellem (2) jellemsség (1) Jézus a világ világossága (2) Jézus áldozata (19) Jézus barátsága (2) Jézus eljövetele (2) Jézus képviselése (9) Jézus keresztje (1) Jézus követése (43) Jézus szeretete (17) jóság (4) jövő (2) kapcsolatok (31) karácsony (3) kedvtelenség (1) Kegyelem (26) keresés (2) kételkedés (8) kétségbeesés (4) kevélység (1) kiégés (2) kísértés (10) kitartás (12) konfliktusok kezelése (6) korlátaink (1) könyörgés (3) könyvajánló (1) Könyvklub Ezernyi ajándék (4) Könyvklub: A menedék (16) közösség (1) Krisztus követése (4) kritika (2) kudarc (1) küzdelem (13) Légy világosság (23) lehetetlen (2) magány (9) magvetés (3) margóra (1) mások elfogadása (1) megbízatás (2) megbocsátás (13) megelégedettség (9) megismerés (6) Megpróbáltatás (33) megtèrès (3) megváltás (6) megváltást (1) miért (1) mint Jézus (2) misszió (4) munka (2) nagylelkűség (1) neheztelés (1) nincs véletlen (1) nyugalom (9) nyugtalanság (2) odafigyelés (8) odaszánás (2) olvasói gondolatok (41) otthon békéje (2) öltözet (2) önbizalom (3) önértékelés (39) önuralom (1) önvizsgálat (23) önzetlenség (1) örök élet (9) őszinteség (1) összetöretés (3) Pásztor (1) pihenés (7) prioritások (2) próba (4) ráhagyatkozás (1) Receptek (4) Remény (28) rohanás (1) sóvárgás (5) stresszkezelés (6) szabadság (9) számadás (2) számolni Istennel (1) szavaink ereje (7) szégyen (2) szelídség (4) Szentlélek (5) szenvedés (1) szépség (5) szerelem (3) szeretet (47) szeretve élni (2) szeretve vagy (1) szív (1) szolgálat (24) szünet (1) támogatás (1) teherhordozás (5) tiszta szív (2) tisztánlátás (4) törődés (2) túlhajszolt élet (3) türelem (15) új élethelyzet (1) új év (8) ünnep (6) valentin nap (1) változás (21) várakozás (15) vendégfogadás (2) Versek (38) veszteség (1) video (8) Vigasz (7) vígasztalás (3)

2013. július 30., kedd

"Egyik ember formálja a másikat."

(Példabeszédek 27:17)

Ó, hány ember szeretné megváltoztatni a körülötte élőket! Lehet, hogy te is elégedetlen vagy a házastársaddal, a gyermekeddel, a testvéreddel, a szüleiddel, a főnököddel, vagy a barátaiddal. Ám, ha arra gondolsz, hogy igen, mindent megteszek azért, hogy megváltoztassak valakit, akkor szólok, hogy nem fog menni. Ha már próbáltad, akkor tudod, hogy így van. Ha még ezután szeretnéd, akkor viszont javaslom, hogy ne kezdj bele! Másokat megváltoztatni ugyanis csak úgy lehet, ha te változol. Ha több türelmet szeretnél kapcsolataidba, akkor telégy türelmes másokhoz. Ha több megértést szeretnél kapni, akkor mutass megértést te mások felé. Amire vágysz másoktól, azt előbb te add meg nekik, aztán részed lesz benne neked is, mint elfogadó félnek. Így formálja egyik ember a másikat. Kérd az Urat, hogy formáljon téged és meglátod, rajtad keresztül mások élete is változni fog – jó irányba! 

2013. július 29., hétfő

József hite

József szilárdan hitte, hogy az az ember tölti be Isten szándékát, és az teljesíti akaratát a legjobban, aki minden aggodalom nélkül, türelmesen vár az Úrra, óráról órára eleget téve kötelezettségeinek. József nem tudta, hogy mi Isten terve vele, és nem tudta azt sem, hogy mikor kerül arra sor, de megtanulta a legfontosabb leckét. Megtanulta, hogy egyedül akkor tesz helyesen, ha életét Isten áldott kezébe teszi le, és egészen alárendeli magát az örökkévaló, a mindentudó Isten akaratának. Hosszú évekig tartó neveltetése idején teljesen ráállt a mennyei hullámhosszra.

Isten kezében nagyon hasznos eszköz az ilyen jól képzett, fegyelmezett ember. És most, hogy József kész volt a szolgálatra, Isten hasonlóképpen kész volt arra, hogy felhasználja. József képzése befejeződött, életében elérkezett a nagy pillanat. 

Isten azt akarta, hogy József a héber rabszolga, a börtön lakója magas méltóságot és nagy hatalmat kapjon Egyiptom földjén. József volt Isten eszköze, aki által népe jövőjét készítette elő. S ez a folyamat már megindult. Végre elérkezett az idő - az örökkévaló mennyei terv szerinti idő - , amikor Isten megmutatta, mi a szándéka Józseffel.


 (C.B. Haynes: Isten küldött egy embert)


2013. július 28., vasárnap

Áldást hozó megpróbáltatások

A megpróbáltatások áldássá válhatnak, mint József esetében is. Az áldás azonban nem a megpróbáltatásban van, hanem a lelkületben, ahogy a megpróbáltatást fogadjuk és viseljük. Ha türelmetlenül és sorsunk ellen zúgolódva hordjuk, akkor a megpróbáltatás átkot és nem áldást rejt magában. A gazdagító célzatú, de türelmetlenül viselt szenvedés nyomán koldusabbak leszünk. De ha megpróbáltatásainkat türelemmel viseljük, tudva azt, hogy a próbák a mi szerető Atyánk eszközei, s általuk akarja megtanítani velünk, amit másként nem tanulnánk meg, akkor áldjuk az Ő sújtó kezét, és a szenvedések útján küldött mennyei üzenet egyben vigaszt is rejt magában.

Azt se felejtsük el soha, hogy Istennek nem jelent problémát rabságunk bilincseit széttörni. Ő nem szűkölködik eszközökben, amelyekkel szabaddá tehet. Lehet, hogy mi semmi kiutat nem látunk gyötrő helyzetünkből, de Isten nincs korlátok közé szorítva. Mivel mi nem látjuk  a szabadulás útját, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy nincs is szabadulás és helyzetünk reménytelen. Meg kell tanulnunk tekintetünket a lehetetlennek látszó körülményekről Istenünkre emelni, akinél semmi sem lehetetlen. Ahol az emberi segíteni akarás csődöt mond, Isten ott is mindig tud segíteni.

A Szentírás bizonyságot tesz arról, miként bánik Isten az emberrel. Mi is megfigyelhettük a Gondviselés munkáját mások és a magunk életében. Ezek alapján látnunk és hinnünk kell, hogy Istennek mindig, minden akadályozó körülmény ellenére is hatalmában áll szándékát megváltoztatni. A múlt eseményei tanúskodnak arról, hogy áldott tervének szolgálatában állítja a leglehetetlenebb helyzeteket, és minden emberi képzeletet túlszárnyal az a változás, ami belőlük kibontakozik.
(Haynes: Isten küldött egy embert)
 

2013. július 27., szombat

Mindenki meglátja Őt!

„Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, a ki van és a ki vala és a ki eljövendő, a Mindenható.”

(Jelenések könyve 1. fejezet 7-8. vers)
A szószékről többször feltettem már a kérdést: szoktatok azon gondolkodni, hogy milyen lesz az a pillanat, mikor megláthatjuk Jézust, milyen lesz ott állni előtte, belenézni a szemébe, megérinteni a kezét?

S milyen furcsa, sokan nem szoktak, sőt nem is mernek erre a pillanatra gondolni. Miért? Mert annyira hihetetlen, annyira elképzelhetetlen, hogy a szerető Isten keblére akarja ölelni a hozzátérő bűnös embert.

Hát igen, aki csak megszokásból vallásoskodik, aki csak ünnepi, vagy hobbi keresztény, az Jézus gyűlölőivel együtt legszívesebben elkerülné ezt a találkozást.

Bizony én sem szívesen lennék Heródes helyében, akinek annyi gyilkosságért kell majd akkor számot adni, vagy azon főpapok helyében, akik halálra adták Őt, vagy Júdás helyében, aki oly sokáig a tanítványok táborában volt, csodák átélője volt, mégis csókkal árulta el az Emberfiát.

Igen, talán az ő helyzete a legtragikusabb, hiszen oly közel volt hozzá Jézus, oly sokszor kapott figyelmeztetést, hogy ne veszítse el a célt. De számára fontosabb volt saját álmainak megvalósítása, de abból se lett semmi. Valószínű félelemmel nézi majd, mikor Jézus eljön dicsőségében.

S te hogyan állsz majd ott?

Petőfi Füstbe ment terv című versében így ír: „Egész úton - hazafelé - Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani. Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is. Kedvest, szépet neki?


Gondolkodtál már azon mit fogsz Jézusnak mondani, mikor hazaérsz? 

Elmélkedj ma ezen minél többet!
(Forrás:Reggeli dicséret)
 

2013. július 26., péntek

A jellem próbája

Az ember valódi jellemét az a magatartása, illetve állásfoglalása mutatja meg, amelyet környezete és általában az emberek iránt, a méltánytalan bántalmazások, igazságtalan sértegetések és könyörtelen megaláztatások során tanúsít. 

Aki természeténél fogva gyönge, amikor becsapják vagy kegyetlen módon megsértik, mogorva lesz, és hirtelen lemond minden reményéről, felad minden szépet és jót. A környezetén akarja kitölteni a mérgét, és dühösen hangoztatja, hogy milyen szívtelenek és kegyetlenek az emberek. 

Ha valaki természeténél fogva büszke, igyekszik minden erejét összeszedve az ütést kiheverni, s közben céltudatosan azon dolgozik, hogy kellően bosszút álljon.

Ha egy ember természeténél fogva aljas, ha bele is nyugszik a sorsába, sérelmét azzal igyekszik enyhíteni, hogy az emberi élet mulandóságáról, kudarcairól, cinikus, rosszindulatú és csípős megjegyzéseket tesz, és képtelen jót látni bárkiben, ugyanakkor kapzsi módon nyújtja ki kezét a legsilányabb ajándékok után is.

József természete szerint sem gyenge, sem büszke, sem aljas nem volt. Álmai nyomán támadt meggyőződése és atyái Istenébe vetett bizalma megőrizte attól, hogy az ütésekre hasonlóképpen reagáljon.

Józansága és Isten naponta tapasztalt áldásai képessé tették arra, hogy türelemmel viselje a szenvedéseket és ellenálljon azoknak a hatásoknak, amelyek kétségbeesésbe taszítanák. Megóvták attól, hogy a világgal és az élettel szembeni magatartása eltorzuljon.
(C.B. Haynes: Isten küldött egy embert)
 

2013. július 25., csütörtök

A chilei bányászok Istenről tesznek bizonyságot

(Chile)-A CBN News arról számolt be, hogy a chilei bányából kimentett bányászok többsége egy mély lelki életről és az Istenben való hitről tettek bizonyságot. A riport azt is megjegyzi, hogy mindannyian egyetértettek abban, hogy a hitük tartotta őket épségben és biztonságban azalatt a 69 nap alatt, amíg a föld mélyében voltak.
A riport szerint minden egyes bányász egy olyan pólót viselve jött ki a mentőkapszulából, aminek az elején az állt, hogy"Köszönöm Uram". A póló hátulján ezek a szavak álltak: "Neki legyen dicsőség és tisztesség", a 95. Zsoltár 4-ből, a póló ujján pedig "Jézus" neve szerepelt.
Mario Sepúlveda, a második dolgozó, aki kilépett a kapszulából, ezt mondta: „Isten és az ördög harcolt felettem, és Isten győzött. Mindvégig tudtam, hogy ki fognak hozni. Mindvégig hittem az itteni chilei szakemberekben és a Nagy Teremtőben.”
A negyedik felszínre lépő bányász, Carlos Mamani, azonnal letérdelt, ahogy kijött a kapszulából, majd az égre mutatott, hálát adva Istennek, és ugyanígy tett Omar Reygadas, akinek egy Biblia is volt a kezében, a sisakjára pedig ez volt írva: „Isten él”.

Egy másik riport megjegyzi, hogy a 19 éves Jimmy Sanches még a bányában rekedve írt egy levelet, amit felküldtek a felszínre, ezzel a szöveggel: „Valójában 34-en vagyunk, mert Isten soha nem hagyott el minket itt lent.”
(Forrás:Nyitott szemmel)



2013. július 23., kedd


Zajos világban élünk. Túltelített világban. Egybemosódik minden. A betűk is zajosak. Mindenhol kiabálnak. Egyre rövidebb a szünet két gondolat között. Megszűnt a különbséget tevő pihenés a magánélet és a munka között. Nincs különbség a tanulás és a kikapcsolódás között, mindegyik ugyanolyan zajjal, fáradsággal jár. Éhség van a földön: a nyugalomra és a csendre. Sok mindent akarunk. Mindent el kell érnünk, mégpedig most. Túl sok a szó. Sok a közlés. Nincs mélység, hallgatás. Mindent tudunk mindenkiről, de megszűnt a figyelem. Információs társadalom van, figyelem nincs. Közlés van, érdeklődés nincs.

A 70-es években a reklámtáblákon a fények felvillanása között 30 másodperc telt el. Ma 5 másodperc. Ez zajos. Minél több az információ, impulzus, hatás, annál több zajt érzékelünk, annál kevésbé tudjuk kontrollálni az érzelmeinket, az életünket. És éhezünk. A csendre. Milyen csendre vágyunk?

A természet csendje harmonikus, zajos, mégis alkotó csend. A meghittség csendje. A szerelem csendje. Japánban az igazán szerelmesek képesek órákon át csendben ülni és nézni a másikat, mert együtt vannak. A változás csendje. Az idő csendje. Csak az tud csendben maradni, akinek van ideje. Modern világunkban majdnem mindent gépek végeznek helyettünk. Mégsem lett több az időnk!

"A csend elfogadása a bizonytalanságtűrés, az önismeret, a bennünk élő bizalom és az egyéniség integritásának a mércéje is. Most éppen válság van. A válságban kapkodni szokás. Pedig nem marad le semmiről, aki nem rohan. Sőt. Saját magunk számára a válság pontosan akkor fejeződik be, amikor mi úgy döntünk, hogy nem futunk, hanem először gondolkodunk, és utána megyünk: lassan, megfontoltan, de kitartóan és céltudatosan haladunk a mi utunkon."
Poór Balázs

2013. július 21., vasárnap

Hadd halljam meg, mit hirdet az Úristen! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.

Zsoltár 85:9


Atyám! Add, hogy meghalljam szavaidat! Tanítsd meg, hogyan ismerjem fel a hangod! Ébreszd fel lelki éhségemet! Add, hogy vágyjak jelenlétedre! Kitárom magam előtted. Munkálkodj bennem! Jézus nevében.
Jennifer Kennedy Dean: Erős Ima

Isten mindig kopog, mielőtt belépne. 
Ha szívünk nyitott előtte, tudassuk vele!
 Kérjük meg, hogy töltse idejét velünk
s tárja elénk, mit szán nekünk mára!
 

2013. július 20., szombat

De én bízom benned, Uram, vallom: Te vagy Istenem! Kezedben van sorsom.

Zsoltár 31:14-15


Rád bízom magam, Istenem,
Mindenem kezedbe teszem,
Életem, lelkem és barátaim
Teljesen neked szentelem



Isten kezében - ami nem zsonglőrködik,
nem roppant össze, 
nem ejt csapdába,
csak gyöngéden,
szeretetteljesen megtart -
biztos helyet találhatunk.

 

2013. július 19., péntek

Túrmezei Erzsébet MIRE VAN SZÜKSÉGE JÉZUS TANÍTVÁNYÁNAK?

Tiszta szemre, úgy nézni és úgy látni,
Ahogyan Isten látja a világot.
Benne már az új teremtést csodálni,
Mit igéjével elrejtetten alkot.
Nyitott szívre: szeretni, átölelni
Világunk, mint Isten öleli át…
Mint Ő, mást elfogadni, felemelni…
Megbocsátani, mint Ő megbocsát.
Mesterükre! Egyedül Ő adhatja
a nyitott szemet, szívet,
alázatot, erőt a szolgálatra…
s gyümölcsöt teremni csak így lehet.

2013. július 17., szerda

Öröm az Úrban

„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.”

(Filippibeliekhez írt levél 4:4)


Egy kis segítség Fabiny Tamástól, hogy tudjunk örülni:
Epilógus
ÁLLJ MEG ÜRES KÉZZEL ISTEN ELŐTT, és emlékezz arra, mikor a világot gyönyörűnek láttad: gondolj egy napfelkeltére az alvó város fölött, gondolj egy rohanó folyóra, a Balatonra, vagy a csillagokra, amint tükröződnek a sötét tengerben, gondolj a szobádba bezúduló fényre, a cserépben növő virágra – emlékezz arra, mikor a világot gyönyörűnek láttad, S ADJ HÁLÁT, HOGY ÁLDÓ HATALMAK OLTALMÁBA REJTVE ÉLSZ.
Emlékezz arra, amikor jól érezted magad a bőrödben: gondolj arra, ahogy korcsolyáztál a szélben, vagy ahogy ástál a kertben, ahogy hajnalig táncoltál, vagy hegyet másztál, gondolj arra, mikor gyermeknek adtál életet, vagy megsimogattad kistestvéred fejét, vagy ahogy tartottál valakit a karodban, akit szeretsz – emlékezz arra, mikor jól érezted magad a bőrödben, S ADJ HÁLÁT, HOGY ÁLDÓ HATALMAK OLTALMÁBA REJTVE ÉLSZ.
Emlékezz arra, mikor valami újat tanultál az életről: mikor megértettél valamit, ami addig titok volt, vagy ahogy valakit hirtelen új oldaláról ismertél meg, gondolj valami olyan tehetségedre, amiről eddig nem is tudtál, vagy amikor egy jó ötletet hallottál – emlékezz arra, mikor valami újat tanultál az életről, S ADJ HÁLÁT, HOGY ÁLDÓ HATALMAK OLTALMÁBA REJTVE ÉLSZ.
Emlékezz arra, mikor valami megérintette a lelkedet: gondolj egy énekre, amely könnyekig meghatott, egy zenére, amelytől lúdbőrzik a karod, egy imádságra, amelyet helyetted mondott ki valaki, egy igehirdetésre, amely tettekre sarkallt, gondolj arra, ahogy összenevettél barátokkal, gondolj családodra, arra, mikor együtt sírtál valakivel, egy idegenre, aki szívesen fogadott, gondolj arra, aki ezt mondja neked: “szeretlek” – emlékezz arra, mikor valami megérintette a lelkedet, S ADJ HÁLÁT, HOGY ÁLDÓ HATALMAK OLTALMÁBA REJTVE ÉLSZ.
Emlékezz arra, mikor nagyon elesett voltál, mikor egyedül érezted magad egy emberekkel zsúfolt szobában, mikor nem volt kitől tanácsot kérned, gondolj arra, mikor csak egy ember is visszautasított, mikor valaki megszégyenített, vagy kínos helyzetbe kerültél, gondolj arra, mikor féltékenység vagy aggódás gyötört, s egész életedet egyetlen hatalmas csődtömegnek tartottad – emlékezz arra, mikor nagyon elesett voltál, aztán gondolj Jézus szenvedő, megbocsátó, változatlan szeretetére, S ADJ HÁLÁT, HOGY ÁLDÓ HATALMAK OLTALMÁBA REJTVE ÉLSZ.
(Forrás: Nőnek születtél)

Érdemes várni...


Elsődleges az Úr akarata, ahogy az ige is mondja " Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségleteteket." (Fil.4.19)

Fontos hogyan várakozunk, aktívan vagy passzívan?

A passzív várakozó "egyedülállóságának kanapéján henyél, s még mielőtt felrázhatná párnáját, az Elégedetlenség, Elbátortalanodás, Csüggedés és Depresszió pusztító csapata már be is fészkelte magát mellé. Teljesen elnyomják, s közben helyet szorítanak undok rokonaiknak, az Aggódásnak és a Dühnek.Ezek a társak annyira kisajátítják idejét és terét, hogy szinte már nem is marad helye Istennek, vagy annak, hogy másoknak adjon."

"Az aktív várakozó mindegy egyes pillanatban talál célt. A várakozás során irigylésre méltó bizalmat fejleszt ki Isten felé.
A Zsoltárok 37: 3-7 nagyszerűen jellemzi az aktív várakozót:
Bízzál az Úrban és tégy jót [úgy hogy elérsz másokat];
Lakozzál e földön [ Teremts otthont, telepedj le, élj békességgel ott, ahová Isten helyez.]
Gyönyörködj az Úrban [az Úr legyen az egyetlen örömöd ] és megadja szíved kéréseit.
Hagyd az Úrra [ teljes mértékben és fenntartás nélkül] utadat,
Bízzál benne, majd ő munkálkodik...
Csillapodjál le az Úrban és
Várjad őt."

De a várakozás mellé még fontosabb az imádkozás.


"Légy csendben, és várj az Úrra!" /Zsolt. 37.7/

"Csak Istennél csendesül el lelkem"( Zsolt.62:2)
"Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!2 /Zsolt.46,11/


(Linda Dillow és Lorraine Pintus: Érdemes várni c. könyvéből idézve: Nőnek születtél)

2013. július 16., kedd

Mennyit érsz?

Olvastam egyszer egy cikket a Journal of Hospital Practice-ben ("Kórházi Hivatások" c. folyóirat), ahol kiszámolták, hogy mennyit ér az emberben minden egyes enzim, hormon és minden különféle dolog. A szerző összeadta őket, és, ha egy átlagos méretű embert nézünk, hatmillió-tizenöt dollár és 44 centet ér (kb. 12 000 003 088 Ft). (Néhányunk még többet is!)



Egy hatmillió dolláros férfi vagy nő vagy! A cikk szerzője megbecsülte azt is, hogy, ha kiszámolnád mennyibe kerülne megalkotni a tested minden egyes sejtjét, az kb. hatezer-trillió dollár lenne.




Megfizethetetlen vagy




Jézus úgy gondolta, hogy ez olyan fontos, hogy egy egész fejezet szól erről a Bibliában. A Lukács 15-ben három történetet mond el - az elveszett fiú, az elveszett drahma és az elveszett bárány. Ugyanaz a lényege mindegyiknek. Jézus azt mondja, "Fontos vagy!"



Fontos vagy Istennek. Értékes vagy. Isten azt mondja, értékes vagy, mert ő szeret téged és elfogadott Krisztusban.



(Forrás: Napi Remény)



"Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért."
(Ésa. 43:4)
 

2013. július 15., hétfő

Menjünk be a nyugalomba...

A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére.

(Zsidókhoz írt levél 4. fejezet, 9. vers)


A farmon, július semmittevő napjain a lovainkat a nyári legelőkre engedtük ki. A buja zöld fű készen állt a legelésre. Mielőtt azonban kinyitottuk volna a kapukat, a testvéreimmel együtt az volt a feladatunk, hogy felnyergeltük a lovainkat, és végigjártuk a kerítés mentén a területet, és jeleztük, ha valahol megrongálódott a határvonal. Több órás lovaglás után a nyári napon, a fáradt lovam nedves volt az izzadságtól és a fejét mélyen lehorgasztotta. Arra kellett késztetnem, hogy egyik fáradt lábát a másik után tegye. De amikor megérezte az otthonról érkező fuvallatot, vagy felismerte saját kerítését, a füleit felvágva gyorsította a lépteit. Minél közelebb került az istállóhoz, annál gyorsabban ügetett. Miután megérkeztünk, gyorsan lenyergeltem, ő pedig lefeküdt a földre, és nagyokat kortyolt a vályúból. Ennyire örült, hogy hazaérkezhetett.

Milyen jó lesz nekünk is hazaérni! Véget ér majd a küzdelem, a világi terhek nem fogják többé leszívni erőnket.
A zsidókhoz írt levél 4. fejezetének 9. verse, olyan mint egy pohár hideg víz egy forró nyári napon.
A biblia íróinak, - néhányuknak a végtagjai bilincsben gémberedtek - ez a reménységük lehetett, ami felvillanyozta őket és a lépteiket felgyorsította. Életük alkonyán ehhez hasonló bátorításokat írtak:"igyekezzünk bemenni a nyugalomba." (Zsidókhoz írt levél 4:11)

Ügyelj a lépteidre. Használd a fejedet. A legtöbbet hozd ki a lehetőségekből, mert az idők nehezek. (Efézus 5:15,16) Arra törekedj, hogy jól használd ki az idődet, a kincseid a menyben legyenek és élj úgy, hogy Isten minden mozzanatodat szemmel tartja. Törekedjünk arra, hogy kedvesek legyünk számára. (II. Korintus 5:9) A pihentető, buja zöld legelők már a horizonton vannak. Emlékezz erre, amikor ma este fáradtan rogysz bele az ágyadba.

A mai gondolat levette a terhet a földi gondjaimról. Ha elfáradok Uram, emlékeztess a mennyei otthonom legelőire.
(Joni and Friends)
 
  

2013. július 14., vasárnap

Az alázat megtanulása

Igazságban járatja az alázatosakat, és az Ő útjára tanítja meg őket.


(Zsoltárok 25:9)

Barátnőm, Carol Danzig egy kiemelkedő tanuló volt a Stanford Egyetemen. Aztán egy orvos felesége és négy tehetséges gyermek édesanyja lett. Carolnak azonban adatott "egy tüske a testében",  Lou Gehrig betegségben szenvedett, ami azzal járt, hogy lassan az összes izomzatát elveszítette. A következő szavakat gépelte be a számítógépébe egy érzékelő segítségével, melyet a fogaival irányított:

"Amikor szeretnék valamit, gyakran senki sem érti a kívánságomat. Amikor tudom miként kell valamit jobban csinálni, senkit sem érdekel. Amikor valamihez nincs kedvem, akkor a környezetem átveszi az irányítást. Sírok, amikor az Urunk Péterhez intézett szavai jutnak eszembe: amikor öreg lesz majd Péter, oda fognak majd vezetni, ahová nem akarsz menni. Amikor belépek egy emberekkel teli terembe, - mondjuk a gyülekezetbe, - mindig felküldök az Úrhoz egy imádságot: 'Uram, ne engedd, hogy nevetségessé váljak!' De a válasz mindig ugyanaz: nevetséges leszek. Ma reggel nem bírtam már tovább, és így szóltam: 'Uram, az emberek azt gondolják, hogy nem csak a testem sérült, hanem az értelmem is. Majd megveregetik a vállamat, és úgy fognak hozzám beszélni, mint egy két éveshez.' És erre mit válaszolt Jézus? :'Hogy beszélnek egy két évessel? Szeretettel, odafigyeléssel és örömmel. Nem is annyira rossz kilátások.' Erre én így vitatkoztam: 'De hát majd egy - két szótagú szavakkal és rövid mondatokkal fognak velem kommunikálni.' Jézus a következőt mondta: arra gondolsz, hogy 'áldottak a lelkileg szegények, mert övéké a mennyek országa?'

"Köszönöm Uram az emlékeztetőt, hogy a gyámoltalanságom azért van, hogy alázatossá tudjak válni."

Áldlak Uram csodálatos kegyelmedért, mely erőt ad a szenvedőnek. Segíts Urunk, hogy úgy tekintsünk hiányosságainkra mint lehetőségekre, melyek megaláznak bennünket, hogy hozzád emelkedhessünk általuk.

  (Joni and Friends)




2013. július 13., szombat

„Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.”


(János evangéliuma 14:21)


Az engedelmességet megelőzi a szeretet. Nem azzal bizonyíjuk Isten iránti szeretetünket, hogy megtartjuk parancsolatait, hanem azért tartjuk meg a parancsolatokat, mert előzőleg már megszerettük Jézust, s a szívünkben iránta munkálkodó szeretet tesz bennünket képessé arra, hogy eleget tegyünk a parancsolatok követelésének. A parancsolatokat nem elég ismerni, hanem azoknak meg kell elevenedniük tetteinken keresztül. Az igaz hit ugyanis nyugtalan természetű. Addig nem nyugszik, amíg nem hozza összhangba a szívünket Isten akaratával. Ahogyan szeretni sem elegendő csupán szavakkal, ugyanígy a hit sem elegendő, ha a tettekben nem nyilvánul meg. „Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal” (1János 3:18), „Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” (Jakab 2:17).
Minden esetben az ember Isten iránti szeretete csupán válaszreakció az Úr irántunk tanúsított szeretetére. Ő a kezdeményező, Ő az, aki előbb szeretett bennünket, s mi csupán erre a végtelen, mindent feláldozni tudó szeretetre válaszolhatunk. Ez a válasz pedig a parancsolatok megtartásában megmutatkozó engedelmesség.
Az engedelmesség nem a magunk erőlködésének az eredménye, hanem a Szentlélek munkájának gyümölcse bennünk (lásd: Galata 5:22). Az Istenhez fűződő igaz hit és szeretet azt eredményezi, hogy a keresztény ember élete összhangba kerül Istennek a Bibliában kinyilatkoztatott akaratával. Ha a hitünk nem ebbe az irányba visz bennünket, akkor hamis hittel rendelkezünk. Az igazi hit nyugtalan, munkálkodni akaró, Isten parancsolatait akarja véghezvinni, nem azért, hogy érdemeket szerezzen ezzel magának, hanem azért, mert egyszerűen ilyen a természete. Ne nyugodjunk addig, amíg ez az engedelmeskedni akaró, nyugtalan hit nem jelenik meg a szívünkben. Ápoljuk a kapcsolatot az Úr Jézussal naponta és kérjük tőle ezt a hitet. Ha őszintén kérjük, kétséget kizáróan meg is adja majd. „Kerestek majd engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. Megtaláltok engem – ezt mondja az Úr…” (Jeremiás 29:13-14).
(Reggeli dicséret)
 

2013. július 12., péntek

Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben. Mikor a Krisztus, a mi életünk, megjelen, akkor majd ti is, Ő vele együtt megjelentek dicsőségben.

  (Kolossé 3:2-4)
 
Jó alárendelni magunkat annak,amit nem értünk. Ezt megtanít a hit és a reménység törvényeire.

Jó azt tenni, amit a legszívesebben nem tennénk, olyan körülmények között, amelyeket nem mi választottunk.

Jó, hogy mindig van valami, ami ösztökél, valami , ami arra emlékeztet, hogy ellenséges területen járunk, egy menetoszlop tagjaiként.

Jó minden vállalkozásunkban akadályokkal és kudarcokkal találkozni, hogy alázatosak maradjunk és nem feledkezzünk meg az imádkozásról.

Mindezek a dolgok hozzátartoznak a könnyhullatással való magvetéshez.

Úgy tűnik, Isten nem egyetemes és ragyogó diadalra, hanem az egyes lelkek rejtett megszentelődése érdekében rendezte el a dolgokat egyházában.
(Elisabeth Elliot: Társkereső)
(Forrás:Nőnek születtél)


2013. július 11., csütörtök

A mai nap

"Lelkem hozzád ragaszkodik,
jobbod szilárdan tart engem."
( Zsoltárok 63 : 9 )

B. Brandes
A MAI NAP

Fontos ez a mai nap,
mert ez a te napod !
A tegnap már kisiklott kezedből,
annak már nem adhatsz más tartalmat,
mint amit adtál.

A holnapról még nem mondhatsz semmit,
nem tudod, hogyan éled át.

A mai nap az egyetlen,
amelyikben bizonyos lehetsz.
Használd ki jól !

Ma szerezhetsz valakinek örömet,
ma segíthetsz valakin,
ma élhetsz úgy, hogy este
valaki hálát adjon azért, hogy te létezel !

Jelentős ez a mai nap !
Mert ez a te napod !

Fordította
Túrmezei Erzsébet
(Forrás:Nőnek születtél)

2013. július 10., szerda

Ha elkezdte - be is fejezi!

„Ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjáig.”


Filippiekhez írt levél 1. rész 6. vers
Különösen a pár éve elkezdődött gazdasági válság óta nagyon sokszor látok elkezdett és befejezetlen házakat, palotákat. Építési telkeken az alap kiásva, lebetonozva – és nincs folytatás. Abbahagyott munkák, félig elkészült alkotások, amik aztán valami miatt csak úgy vannak.
Nos, Istennél ilyen nincs!
Ő, ha elkezd rajtad dolgozni – és te ezt megengeded Neki, akkor nem hagyja abba addig, amíg teljesen tökéletes munkát nem végez életeden.
Képes újjáteremteni. Amire Te már évtizedek óta képtelen vagy, Ő – rövid időn belül meg tudja tenni. Persze, csak akkor, ha nem kapkodod ki folyton a szerszámokat kezéből.
Képes arra, hogy önzésedből tökéletesen kigyógyítson, Tud neked megértő, együtt-érző és szerető szívet alkotni. Arra is képes, hogy megtanít felülemelkedni a bántások, a kicsinyesség fölé. Megtanít az elengedés művészetére.
És hát, ha Ő elkezdi – és Te nem akadályozod ebben –, addig nem fejezi be, amíg el nem készül Veled. Teljesen. Tökéletesen. 100 %-ban. Akkor majd önmaga elé állít, és örömmel tekint rád, mint egy maradéktalanul átadott életű, befejezett alkotására.
Ugye milyen szép? Add hát át ma neki félig kész életedet. Engedd, hogy véssen, kalapáljon, építsen és formáljon. Bízd Rá magad! Ő a legjobbat hozza ki belőled! Ne félj! Gyönyörű lesz a kezéből kikerült alkotás!
(Reggeli dicséret)

2013. július 9., kedd

Egy félelem nélküli kérés

"Imádkozzatok értem is, hogy adassék nekem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal ismertessem meg az evangélium titkát. Amelyért követséget viselek láncok között, hogy bátran szóljak arról, amint kell."
(Efézus 6:19-20)


A helyszín egy római börtön cella. Pál már több mint két éve láncok között van. Fáradt, a láncai nehezek, a bokabilincs már felkezdte a lábán a húst. Amint a börtönben ül, valószínűleg a még előtte álló missziós utazásokra gondol, azokra a távoli vidékekre, ahol még hirdetni kell az evangéliumot. Talán a fiatal gyülekezetekre gondol Filippiben, Galáciában, és Kolosséban, akiknek szüksége van a bátorítására. Lehetősége adódik, hogy barátainak írjon Efézusban. Mindezek a gondolatok között, felveszi a tollát, és megkéri őket, hogy imádkozzanak.
A missziós területek nyomasztó problémái, a saját szükségletei és vágyai ellenére, mire kéri őket, hogy imádkozzanak? Hogy az ő fájdalmai is sebei megszűnjenek? Talán azért, hogy Cézár szabadon engedje? Vagy azért, hogy az ellene felhozott vádakat töröljék? Hogy Isten neki is küldjön - mint Péternek tette - egy hatalmas angyalt, aki kitárja előtte a börtön ajtóit? Nem. Az utolsó fejezet utolsó mondataiban Pál összegzi legfőbb kívánságát: soha ne felejtkezzen el arról, hogy amikor beszédre nyitja a száját, akkor az evangéliumot hirdesse. Isten friss erővel áldja meg az ő bizonyságtételét, és hogy Isten adjon hatalmat neki, hogy bátran beszélhessen.

Ma úgy tekints életed szükségleteire, mint lehetőségekre, hogy Istenről és az Ő szeretetéről beszélhess. Kérd Őt, hogy adjon neked friss szavakat, hogy azok a helyzethez illőek legyenek. És mindenek előtt kérd Isten Lelkét, hogy adjon neked bátorságot, hogy szabadon felvállalhasd hitedet.

Uram, imakéréseim gyakran arról szólnak, hogy enyhítsd a problémáim súlyát. Segíts a mai napon, hogy a "láncaim között maradhassak", és követhessem Pál példáját, hogy Rólad szabadon, minden félelem nélkül bizonyságot tehessek.
(Joni and Friends, Daily Devotionals)
 
 

2013. július 8., hétfő

18. Zsoltár:Szeretlek Uram, én erősségem!


A 18. zsoltár így szól erről:

„Az Úr az én kőszálam.” 
Ez a szikla szilárd alap, amelyen biztosan állhatok, építhetek rá, és az élet viharai sem árthatnak.

„Az Úr az én váram.”
 A váron belül biztonságban élhetek, hiába támad az ellenség. A védőfalak körülvesznek minden oldalról.

„Az Úr az én megmentőm.” 
Isten maga gondoskodik rólam, és kiment a veszélyből, mert törődik velem, fontos vagyok neki.

„Az Úr az én Istenem.” 
Mindenható, örökkévaló, legyőzhetetlen Isten, én pedig az Ő gyermeke. Ő megtart, megerősít, és csodálatos közösségben élhetek vele, az én Istenemmel!

„Az Úr az én pajzsom.”
 Előttem áll, mint védelmezőm. Az ellenség nyilai nem érnek el, mert Isten az én pajzsom.

„Az Úr az én hatalmas szabadítóm.” 
Kiemel a bajból, sasszárnyakon hordoz, és tollaival befedez. Nem hagy el.

„Az Úr az én fellegváram.” 
Magasra épült erődítményem, legyőzhetetlen erő és biztonság, amely garancia a jelenre, a jövőre egyaránt.

Forrás:
 Vetés és Aratás