Labels

7 napos diéta (9) A hét fényképe (17) A hét idézete (20) A múlt feldolgozása (5) A szeretet mint életforma (2) adakozás (2) Advent 2013 (30) Advent 2014 (44) Advent 2015 (11) Advent 2016 (13) Advent 2017 (4) Advent2015 (1) Advent2017 (28) aggodalom (1) Aggódás (22) ajándék (11) Alapítvány (4) alázatosság (6) alkalmatlanság (5) Anyák napja (5) Anyáknapja (6) Apák napja (1) átadás (12) Atya (2) barátság (16) bátorítás (35) bátorság (5) Békesség (29) belső békesség (14) belső viharok (24) beszéd (6) betegség (1) Biblia olvasás (16) Bizalom (65) bizonyosság (1) bizonyságtétel (18) biztatás (3) böjt (2) bölcsesség (18) Bűnbocsánat (10) bűntudat (4) céltudatos élet (9) család (5) csalódások (5) Csendes percek (2213) csendesség (6) csüggedés (13) Depresszió (12) dícséret (2) dicsőítés (20) Döntések (20) Egy misszionárius naplójából (15) egyedül (2) együttérzés (12) elég vagy (1) elengedés (3) életöröm (8) elfogadás (9) Elgondolkodtató történetek (16) elhívás (1) elismerés (3) előítélet (3) elutasítás (2) Emberekről van szó (14) emberektől való félelem (1) Emlékezés (2) engedelmesség (9) erő (15) fájdalom (12) fáradtság (9) feladat (14) félelem (14) feltámadás (5) feltöltődés (10) Filmajánló (4) fogadalmak (1) formálódás (1) Főoldal (154) Galéria (39) gondolataink irányítása (9) Gondolatok (42) gondoskodás (2) gondviselés (14) gyász (2) gyengeségek (5) Gyermeknevelés (31) Gyógyulás (11) győzelem (5) hála (11) hálaadás (11) harag (4) harc (6) házasság (29) hit (40) hozzáállás (3) Húsvét (10) hűség (8) identitásunk (8) időbeosztás (9) igazság (11) Igehirdetés (38) ígéretek (2) Igevers (4) Ima (44) imádság (21) Immánuel (2) irgalom (10) irigység (3) ismeretlen (1) Isten ajándéka (9) Isten ereje (14) Isten gondoskodása (31) Isten hangja (4) Isten hűsége (33) Isten időzítése (4) Isten keresés (3) Isten követése (16) Isten lát (2) Isten munkálkodása (13) Isten neve (6) Isten szeretete (85) Isten terve (26) Isten tudja (1) Isten válasza (18) Isten védelme (19) Isten vezetése (59) Istenen lévő tekintet (4) Istennel töltött idő (19) Istentisztelet (1) jellem (2) jellemsség (1) Jézus a világ világossága (2) Jézus áldozata (19) Jézus barátsága (2) Jézus eljövetele (2) Jézus képviselése (9) Jézus keresztje (1) Jézus követése (43) Jézus szeretete (17) jóság (4) jövő (2) kapcsolatok (31) karácsony (3) kedvtelenség (1) Kegyelem (26) keresés (2) kételkedés (8) kétségbeesés (4) kevélység (1) kiégés (2) kísértés (10) kitartás (12) konfliktusok kezelése (6) korlátaink (1) könyörgés (3) könyvajánló (1) Könyvklub Ezernyi ajándék (4) Könyvklub: A menedék (16) közösség (1) Krisztus követése (4) kritika (2) kudarc (1) küzdelem (13) Légy világosság (23) lehetetlen (2) magány (9) magvetés (3) margóra (1) mások elfogadása (1) megbízatás (2) megbocsátás (13) megelégedettség (9) megismerés (6) Megpróbáltatás (33) megtèrès (3) megváltás (6) megváltást (1) miért (1) mint Jézus (2) misszió (4) munka (2) nagylelkűség (1) neheztelés (1) nincs véletlen (1) nyugalom (9) nyugtalanság (2) odafigyelés (8) odaszánás (2) olvasói gondolatok (41) otthon békéje (2) öltözet (2) önbizalom (3) önértékelés (39) önuralom (1) önvizsgálat (23) önzetlenség (1) örök élet (9) őszinteség (1) összetöretés (3) Pásztor (1) pihenés (7) prioritások (2) próba (4) ráhagyatkozás (1) Receptek (4) Remény (28) rohanás (1) sóvárgás (5) stresszkezelés (6) szabadság (9) számadás (2) számolni Istennel (1) szavaink ereje (7) szégyen (2) szelídség (4) Szentlélek (5) szenvedés (1) szépség (5) szerelem (3) szeretet (47) szeretve élni (2) szeretve vagy (1) szív (1) szolgálat (24) szünet (1) támogatás (1) teherhordozás (5) tiszta szív (2) tisztánlátás (4) törődés (2) túlhajszolt élet (3) türelem (15) új élethelyzet (1) új év (8) ünnep (6) valentin nap (1) változás (21) várakozás (15) vendégfogadás (2) Versek (38) veszteség (1) video (8) Vigasz (7) vígasztalás (3)

2012. november 30., péntek

FRISSÍTETTEM A GALÉRIÁKAT

FELTETTEM  A CSODAKRUMPLI CÍMŰ FILMET ÉS AZ ÉNEKEKET, AMIKET PÉNTEKEN HALLGATTUNK MEG A NŐI KÖRÖN. A FILMKLUB ÉS A GALÉRIA OLDALÁN MEGTALÁLJÁTOK


Hogyan kezeled a viharokat életedben?

Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodsz Istennek, hogy mekkora vihar vesz körül! Inkább mondd a Te viharodnak, hogy mekkora Isten áll mögötted!



2012. november 30. Bízd Istenre a "Bárcsak" kívánságokat!

Ha el szeretnénk jutni a megelégedettségre a próbák és bizonytalanságok között, akkor úgy kell elfogadnunk körülményeinket, hogy azokat a szerető Isten személyesen és céltudatosan engedte meg életünkben. Legtöbbünknek ez azt jelenti, hogy távol tartjuk magunka a Bárcsak kívánságok által okozott betegségtől.

Jim nem fertőződött meg a Bárcsak betegséggel, annak ellenére, hogy folyamatosan szembe kellett néznie vele. Jim és családja mindent hátrahagytak, hogy Afrikába menjenek misszionáriusként. Ott Jim egy olyan vírussal fertőződött meg, melynek tünetei hasonlóak a krónikus kimerültségéhez. Már tizenkét éve élt ezzel a betegséggel, ebből hat évet ágyban töltött. Három földrész harmincöt orvosa vizsgálta meg, de egyik sem tudta megtalálni a megfelelő gyógykezelést. Jim csupán néhány órát tudott dolgozni naponta.
Ez a kedves család meglátogatott bennünket a múlt nyáron. Mialatt Lois és lányaik egy túrát tettek Colorado Springsben, Jim az alagsorban tartózkodott és olvasott. Néha csatlakozott családjához, de naponta csak egyszer tudott feljönni a lépcsőn, és takarékoskodnia kellett energiájával. Így élt tizenkét év szenvedése után. Azt lehetne gondolni, hogy egy ilyen beteg embert keserűség, önsajnálat, türelmetlenség és harag jellemez. De én nem ezt láttam. Testi betegsége nem olyan gondolatokat váltott ki benne, hogy Bárcsak ne mentünk volna Afrikába! Békességben elfogadta azt, amit Isten megengedett. Lois elmondta nekem, hogy a hat éves ágyban töltött időszak alatt egyszer megkérdezte Jimet: "Nem sajnálod magad?" Ő így válaszolt: "Az önsajnálat túl sok energiát emészt fel. Nekem pedig egyáltalán nincs fölösleges energiám."

Mennyi időt eltöltünk az önsajnálattal, amikor azon gondolkozunk, Bárcsak más körülmények között élnék. Jim nem engedte meg magának a Bárcsak luxusát. Megelégedett volt abban, amit Isten megengedett életében.

Linda Dillow

2012. november 29., csütörtök

Bízd Istenre a múltad, jövőd, és a jelened...

Nem számít, mivel kell szembenézned a jövőben, mert soha nem kell egyedül szembenézned semmivel.

Bízd Istenre a múltad és a jövőd, a jelened pedig szánd oda az ő céljainak. Aztán figyeld és nézd, milyen bőségesen gondoskodik Isten rólad és rajtad keresztül azért, hogy kifejezhesd az Úr örömét és kegyelmét az életedben.

R. W.


2012. november 29. A hála a szív emlékezete

Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira.

(Zsolt. 77:13)


Remek időszak ez, Uram, hogy számba
vegyem sok-sok áldásodat.
Először is ott vannak az emberi kapcsolatok,
melyekkel elhalmoztál életem során.
Ezek számomra mindennél többet jelentenek,
és hálás vagyok azért az időért,
melyet szeretteimmel tölthettem.
Aztán ott van az egészségem, az otthonom,
a jövedelmem és a hitem.
Ma szeretnék egy kicsit elgondolkozni
ezeken a dolgokon,
hogy jobban átérezzem jelenléted értékét az életemben.
Mert Te valóban Atyám vagy,
aki minden módon gondoskodik rólam.

A hála a szív emlékezete.

2012. november 28., szerda


2012. november 28. Add, hogy az előítélet helyett a felszín alá tudjunk nézni...

Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.

(Gal. 6:10)


Milyen gyakran kritizáljuk a látszólag szokatlanul viselkedő embereket, oh, Istenem!
Nem gondolva arra, hogy mint a hal a horgászzsinóron,
ők is fennakadtak az élet egyik horgán.
Add, hogy az előítélet és az elutasítás helyett a 
felszín alá tudjunk nézni!
Aztán segítsünk kiakasztani a horgot a húsukból,
és vonjuk őket közelebb magunkhoz!


Ha képes vagyok egyetlen fénysugarat vetni valaki útjára,
ha képes vagyok segíteni egy léleknek,
hogy világosabban lássa életét vagy feladatait,
s ezáltal áldást hozok egy fivéremre,
ha képes vagyok letörölni egy könnycseppet
egy ember arcáról,
akkor e világi életem nem volt hiábavaló.
(ISMERETLEN SZERZŐ)




2012. november 27., kedd

A szeretet legnagyobb ajándéka a figyelem

A szeretet legnagyobb ajándéka, amelyet valaki kaphat, az a figyelem. Ha az embereknek adod az idődet, az életedet adod. Ha figyelsz valakire és a szemébe nézel, azzal azt mondod: "Fontos vagy nekem. Értékes vagy számomra."


Nincs az életedben egy pillanat, egy másodperc sem, mikor Isten ne figyelne Rád. A nap 24 órájában észre vesz Téged, mert szeret, és értékes vagy számára.



2012. november 27. Istennel együtt minden lehetséges

Jézus rájuk tekintett és ezt mondta nekik: "Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges"

(Mt. 19:26)


Istenem, ha elcsüggedünk, emeld pillantásunkat a sarokban megbújó pókhálóra, és emlékeztess rá, hogy a remény sosem lehet gyenge.
Első pillantásra a pókháló is törékenynek tűnik, a fonalai oly vékonyak, mégis meglepően erősek. És gondoljuk csak végig, hogy milyen szolgálatot tesz a póknak! Táplálékot biztosít számára. 
Segíts, hogy mi is megfonjuk az elkötelezettség erős kötélzetét vékony reményfonalainkból, amikor megtesszük a következő lépést a felé a feladat felé, melyet kitűztél elénk!

2012. november 25., vasárnap

2012. november 25. Ha Te mellettem vagy valódi békére találok...

Inségre jut, aki szeret vigadozni... Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál. 
(Péld. 21:17,21)


Jézus Urunk, Te számomra 
nem egyszerűen az egyéni boldogságot,
de a szentséget tűzted ki célul.
Az igazi, belső elégedettséghez vezető utat
akarod megmutatni nekem,
mely nem az átmeneti örömökből
és gondatlan létből fakad.
Sőt, sokszor épp az ellenkezője igaz:
a legboldogabb emberek
közül soknak nehézségekkel,
megpróbáltatásokkal és fájdalommal
kellett útja során szembenéznie.
Tudom azonban, hogy ha Te mellettem vagy,
békére és valódi boldogságra 
találok jóban-rosszban.




2012. november 24., szombat

Áldott, pihentető hétvégét kívánunk!


Corrie ten Boom a megbocsátásról...

A hét idézetét Corrie ten Boom-tól vettem. Érdemes egy kicsit megállni, és megismerni élete történetét, és ennek hátterében elolvasni ő miként vall a megbocsátás erejéről:

Corrie egy zsidó származasú asszony, aki a második világhaború idején koncentrációs táborban szenvedett. Elvesztette családját, ő pedig túlélte. Keresztény lett, és sok helyen bizonyságot tett hitéről. Egyszer Németországban, Münchenben szolgált, amikor meglátta az egykori SS tisztet. Így mesélt erről:

Megláttam az egykori SS-t, aki a zuhanyzóhelyiség előtt őrködött Ravensbrückben. Az első volt, akit hajdani rabtartóim közül viszontláttam. Hirtelen minden megelevenedett - a gúnyolódó férfiakkal teli helyiség, a ruhahalmok, Betsie fájdalomtól meggyötört tekintete. Amikor kiürült a templom, a férfi ragyogó arccal jött oda hozzám, és meghajolt.
- Nagyon hálás vagyok az üzenetért,  Fraulein- kezdte -, hogy arra gondolhatok, mint ön mondta, hogy Ő lemosta bűneimet!
Kinyújtotta a kezét, hogy megrázza az enyémet.
S én, aki Bloemandaalban olyan sokszor prédikáltam arról, hogy meg kell bocsátanunk, nem mozdítottam a kezemet az oldalam mellől. Amint a haragos, bosszúálló gondolatok elkezdtek forrni bennem, felismertem, hogy ez bűn. Jézus Krisztus ezért az emberért is meghalt, mi többet akarhatok? "Úr Jézus- imádkoztam -, bocsáss meg nekem, és segíts, hogy megbocsássak!" Megpróbáltam mosolyogni és erőt venni magamon, hogy a kezem felemeljem. Nem tudtam. Semmit se éreztem. Nem éreztem a melegségnek és a könyörületességnek a legkisebb szikráját sem. Újra elsóhajtottam egy néma imát. "Jézusom, nem tudok neki megbocsátani. Add a te megbocsátásodat!"
Amikor megfogtam a kezét, valami hihetetlen dolog történt. Vállamtól a karomon át mintha egy áramlat haladt volna felé, miközben a szívemben felgyúlt a szeretet ez iránt az ember iránt - és szinte elborított. Ekkor jöttem rá, hogy a világ gyógyulása nem a mi megbocsátásunktól, sem pedig a mi jóságunktól függ, hanem egyedül Őtőle. Amikor azt mondja, hogy szeressük ellenségeinket, a paranccsal együtt a szeretetet is megadja.





Corrie ten Boom a megbocsátást egy harangkötélhez hasonlította. Ha harangozni akarunk, akkor egy darabig húzni kell a kötelet, mire megszólal a harang. Ten Boom mondta, hogy a megbocsátás a kötél húzása, hogy szóljon a harang. Ez ennyire egyszerű. Amikor rendszeresen meghúzzuk a harangkötelet, a harang egyenletesen szól, a lendület viszi tovább. Ha a kötelet elengedjük, a harang még szól egy darabig, de végül elhal a hangja. Ha elhatározzuk, hogy megbocsátunk valakinek, a régi érzések még továbbra is bennünk vannak a keményszívűségből. De ha a megbocsátásnak adunk helyet, a keményszívűség lassan elhal.
A megbocsátás nem érzés, hanem cselekedet.

2012. november 24. Kész vagy átadni gondjaidat Istennek, és ott is hagyni azokat?

Darlene és Charlotte Mi lesz, ha problémai súlyosak voltak: egy második autista gyermek, illetve mellrák.
Amit eddig mondtam a Mi lesz, ha kérdéseink gyakorlati megoldásáról, azt gyönyörűen összefoglalja a következő imádság:

Istenem, adj nekem higgadtságot elfogadni azt, min nem tudok változtatni, erőt azok megváltoztatására, ami hatalmamban áll, és bölcsességet, hogy megkülönböztessem a kettőt. Egyszerre csak egy napot akarjak megélni, csak egy percet akarjak élvezni, és fogadjam el, hogy a békességhez a szenvedés útja vezet, mint ahogy Jézusnak is. Fogadjam el ezt a bűnös világot úgy, ahogy van, és nem úgy, ahogy én szeretném azt átalakítani. Bízok benned, hogy mindent jól cselekszel, ha kiszolgáltatom magam a te akaratodnak, hogy így boldog legyek ebben az életben, de sokkal inkább örökké veled az elkövetkezőben.

Mik a te súlyos Mi lesz, ha kérdéseid? Mik a te buta kis Mi lesz, ha kérdéseid? Kész vagy abbahagyni a labdázást, átadni gyötrő gondjaidat Istennek, és ott is hagyni azokat?

Szent Atyám! Tudom, hogy Mi lesz, ha kérdéseim lelkileg megkötöznek. Bevallom, hogy túl gyakran irányítottam a dolgokat és bevetettem saját erőmet. Te azt mondtad, hogy áldottak azok, akiknek ereje benned van. Én nagyon szeretnék ilyen áldott személy lenni, aki teljesen benned bízik, Uram, Istenem.

(Linda Dillow)

2012. november 23., péntek

Elgondolkodtató történetek....


Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, lássa a gyermek a dolgok értelmét és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű, falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek.
Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte a fiát:
- Nos, mit gondolsz erről az útról fiam?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- Mit láttál meg mindebből?
- Azt apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig, amíg a szem ellát. Végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással és boldog családként élnek. Te és anyu viszont egész nap dolgoztok, alig látlak benneteket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csendben, mire a kisfiú még hozzátette:
- Köszönöm apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.

Állj meg néhány percre, és tölts időt Istennel a csendben...


2012. november 23. Charlotte leggyötrőbb "Mi lesz, ha" kérdése

Charlotte barátnőm csomót talált a mellében. Feltette magának a kérdést: "Mi a legrosszabb, ami megtörténhet velem?" Először azt gondolta, egy emlőeltávolítás. A következő gondolata ez volt: "Nem, a legrosszabb a halál volna." Így Charlotte elkezdett fölkészülni a halálra, ha ez az, amit Isten megengedett számára. Megkérdezte magától: "El tudom fogadni egy mellem elvesztését? Igen. El tudom a halált fogadni? Bízom-e Istenben, hogy ő az áldott, szeretett irányítója ennek a körülménynek? Igen."
Charlotte átesett egy emlőeltávolításon. Tudta, hogy a rák ismét megjelenhet, és azt is tudta, hogy a halál ott ólálkodik körülötte, de békessége volt. Az élet számára azt jelentette, hogy megláthatja unokáit, és együtt öregszik meg szeretett férjével. A halál azt jelentette, hogy Krisztussal lesz. Mivel békességet kapott, nyugodt szívvel fogadta el a műtétet, és nagy igyekezettel betartotta amit előírtak neki: az igen szigorú diétát, a rendszeres tornát és pihenést. Fegyelmezettsége ámulatba ejtett engem. Egyszer éppen Hongkongban vásároltunk, és egy olyan kiárusításba botlottunk, ami mellett nem lehetett vásárlás nélkül elmenni. Ekkor ő az órájára nézett, és ezt mondta: "Linda, most kezdődik a pihenőidőm. Mennem kell." Minden délután pihent egyet. Elhatározta, hogy megteszi, ami rajta áll, és Istenre bízza gyötrő Mi lesz, ha kérdéseit.
(Linda Dillow)



2012. november 22., csütörtök

Nem baj, ha valamire nem ismerjük a választ...


Bízd Istenre a "Mi lesz, ha" kérdéseket! 2. rész

Willis Carrier a zseniális mérnök, aki megalapította a légkondicionálás iparágát, amikor még fiatalember volt, olyan munkát kapott, melyről úgy gondolta, hogy nem képes elvégezni. Annyira nyugtalanította, hogy aludni sem tudott. "Nyugtalanságom egyáltalán nem vitt előbbre, ezért kitaláltam annak módját, hogy aggodalom nélkül kezeljem problémámat." Ez három lépésből áll:

1., Tedd fel a kérdést: Mi a legrosszabb, ami történhet?
2., Készülj fel rá, hogy elfogadod, ha nincs más megoldás
3., Aztán higgadtan próbálj javítani rajta.

Willis Carrier elmondta, hogy miután felmérte, mi a legrosszabb ami történhet (a vállalatát anyagi veszteség érné, őt pedig elbocsátanák), és kezdett megbékülni ezzel, egy rendkívüli dolog történt. Megnyugodott, napok óta nem tapasztalt békességet érzett. Ettől az időtől kezdve pedig nyugodtan annak szentelte idejét és energiáját, hogy javítson a legrosszabb Mi lesz, ha helyzeten.
Mi lett az eredménye? Megoldotta a problémát, és vállalata anyagi veszteség helyett jelentős nyereségre tett szert!
Amikor elolvastam ezt a három lépésből álló tervet a legrosszabb Mi lesz, ha kérdéssel való szembenézésre, ezt gondoltam: Jó megoldásnak tűnik, de vajon megáll-e az ige fényében? Elkezdtem kutatni az írást, és arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Bibliában igen sokan ugyanezt tetté, amit Carrier javasolt. Pál apostol mondta, hogy ő naponként szembenézett a halállal. Szembenézett azzal a legrosszabbal, amit ellenségei tehettek vele, és képes volt azt mondani: "Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!" (Fil. 1:21) Mivel így nézett szembe nehézségeivel, az szabaddá tette, hogy bátran hirdesse az evangéliumot. Szembenézett a lehető legrosszabbal, és így szólt: "Nyereség" és tovább prédikált.
Eszter királyné egy gyönyörű példa az Ószövetségből. Tudta, hogy ha engedély nélkül megy a király elé, és kéri annak a parancsnak a visszavonását, mely szerint minden zsidót meg kellett ölni, rá is a halál várhat. Így szólt: "Ha elveszek, hát vesszek el!" (Eszter 4:16) Szembenézett a halál lehetőségével, átadta helyzetét Istennek, ezek után szabad volt arra, hogy megváltoztasson egy gonosz tervet, megakadályozva a legrosszabb bekövetkezését.
(Linda Dillow)



2012. november 21., szerda

Ne aggódj, a Teremtő Isten szeret téged!


2012. november 21. Bízd Istenre a "Mi lesz, ha" kérdéseidet!

Darlene dilemmája


Darlene-nek, kedves barátnőmnek, volt egy égető kérdése: Mi lesz, ha kisfiam autista? Mi lesz, ha még valami más baja is kiderül? Mi lesz, ha... Miközben Darlene azzal küszködött, hogy fiát egészen Istenre bízza, hozott egy döntést. A következőt mondta: "Linda, ezen a földön az a célom, hogy dicsőítsem Istent. Ha szerinte legjobban úgy tudom dicsőíteni őt, hogy két speciális problémával küszködő gyermeket bíz rám, akkor elfogadom akaratát."
Megszégyenültem a vele folytatott beszélgetés után, látva milyen bizalommal tudta Istenre bízni legnagyobb Mi lesz, ha kérdéseit. Eszembe jutott egy idézet, mely olyan hitelesen jellemezte őt:
"Ne add meg magad félelemből a múltnak, se az aggodalmat előrevetítve a jövőnek, hanem csendben nyugodj az Ő kezében, ne legyen más akaratod, csupán az övé."

Darlene úgy döntött, hogy bízik Istenben, még akkor is, ha nem értette és nem látta, mit fog Isten cselekedni, és érzései is mást sugalltak. Darlene átküzdötte magát egy gyakorlati feladaton, és ez segített neki abban, hogy legsötétebb Mi lesz, ha kérdéseivel is szembe tudjon nézni. A következőt tette:
"Először megkérdeztem magamtól, mi a legszörnyűbb Mi lesz, ha kérdésem. A válasz, hogy Seth  kisfiam is autista.
Majd feltettem azt a kérdést is: Rá tudom bízni Istenre legszörnyűbb Mi lesz, ha kérdésemet? Isten még akkor is Isten lesz, Ő még akkor is szuverén Úr lesz? Ő még akkor is maga a szeretet és jóság lesz? Igennel válaszoltam.
Miután szembenéztem legriasztóbb Mi lesz, ha kérdésemmel, úgy döntöttem, hogy ezt az óriási terhet Istenre vetem. Tudtam, Ő gondot visel rólam. Ezután megkértem Istent, hogy adjon ahhoz erőt, hogy a mai napot megéljem, csak a mai napot, és a holnap félelmeit és aggodalmait hagyjam rá."


2012. november 20., kedd

A nagy sikert aratott KFC Saláta, és Sós perec receptje


A receptbörze oldalán megtaláljátok a recepteket!


Isten így szeret bennünket...


2012. november 20. Labdázás Istennel

Ami értékes számomra, azt nem fogom odaadni annak, akiben nem bízok. Mielőtt aggodalmam tárgyát átadom Istennek, hinnem kell, hogy ő megérti problémámat, és tudja, mit kezdjen vele. Hinnem kell, hogy minden dolog az Ő irányítása alatt áll, hogy Ő mindennek az áldott irányítója. Ha nem lenne minden az Ő irányítása alatt, és bizonyos dolgokra nem is figyelne, és ráadásul az én gondjaim is ezek közé tartoznának, az aggodalmaskodás akkor se segítene.
Meg tudod köszönni Istennek, hogy minden az Ő irányítása alatt áll, hogy Ő hangol össze mindent? Az erre a kérdésre adott válaszod határozza meg, hogy milyen szintű a bizalmad.
A legtöbb keresztyén általában képes Istenre bízni problémáit. De azután jönnek a kétséget ébresztő gondolatok: Tudja-e Isten, hogy a kisbabám esetleg nem lesz egészséges? Tudja-e Isten, hogy a lányom beteg, és napjai meg vannak számlálva? Tudja-e Isten, hogy én esetleg rákos leszek? Tudja-e Isten, hogy tizenéves gyermekemet kísérti a drog?
Rájövünk, hogy lényegében labdázunk Istennel: Ó, Uram, mi lesz, ha elejted őt, add kérlek vissza nekem, és én majd aggódom érte. Ez biztosan segíteni fog. Bizalmunk szintjének ennél magasabbnak kell lennie, ha szeretnénk megtanulni a megelégedettség titkát!
Oda kell adnunk a labdát Istennek, és nála is kell hagynunk.
A számodra érthetetlen körülmények alapján akarod megítélni Istent, vagy Isten jellemének fényében szeretnéd megítélni körülményeidet? (Linda Dillow)


2012. november 19., hétfő

Programjavaslat a mai napra...


Enyém vagy, megváltottalak!

Kié vagyok?


Egy bús borongós sötét éjjelen,
Mikor elfogott a bús félelem,
Szorongó szívvel e kép kérdezem.
Kié vagyok, kié az életem?

Ki vigyáz rám sötét éjjelen,
Ki oldja meg minden nehéz gondom,
Kié vagyok, s kié a sorsom?

Egy bús borongós sötét éjszakán,
Krisztust látom vérzőn a Golgotán.
Mozdul az ajka s így szól hozzám,
Hát nem tudod, hogy kié a sorsod?

Ki oldja meg bánatod s gondod?
Ki emel fel, hogyha elesel,
Ha mindenki bánt, védőn átölel.

Ki az, ki mindig jóra int,
Ha vétkezel, megbocsát megint.
Ha bűnös vagy, akkor is szeret.
Rám bízd magad, add nekem éltedet!

Ki vigyázott rád, és mindig hordozott.
Nem tudod kié vagy, még nem tudod!
Nézz fel énreám érted, vérzek én,
Nézz fel reám!
Fordítsd arcod felém.
Ha leszáll az est, és pirkad a hajnal.
Én vigyázok rád éjjel és nappal,

Én óvlak téged zord bús éjjeleken,
Hogy te boldog légy,
Odaadom életem!
Letörlöm szemedről a könnyeket,

Add nekem a sorsod,
Add hát éltedet!
S egy sötét éjjel, földerül a fény,
Szívemben ott él a boldog remény.
S mikor ez édes szavak hangzanak

Enyém vagy, enyém!

Megváltottalak.



2012. november 19. Bizalmunk szintjei

Amikor Mi lesz, ha kérdések merülnek fel életünkben, fel kell tennünk magunknak a kérdést: ha a körülmények alapján fogjuk megítélni Istent, akkor nem leszünk képesek megérteni vagy megítélni a körülményeket Isten jellemének fényében.
Az Ézs. 41:10. kijelenti: "Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak." Csak úgy tudunk Istenben bízni, ha rá, és nem körülményeinkre összpontosítunk.
A 141. zsoltár 8. verse arra biztat, hogy a mindenható Úrra nézzünk és hozzá meneküljünk. A 112. zsoltár 7. verse a következőt mondja: "Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban." Amikor szemünk mindenható, szerető Urunkra néz, csak akkor lehet békességünk a Mi lesz, ha kérdések kereszttüzében. Milyen csodálatos az a bizonyosság, hogy miközben úgy döntöttünk, hogy szívünk, tekintetünk az Úrra figyel, Ő ugyanakkor segít nekünk ebben!
Talán már olvastad ezeket a verseket, esetleg meg is tanultad őket. De hadd kérdezzelek meg, igazán bízol Istenben? Ennek a kérdésnek két lehetséges értelmezése van. Az első: "Tudsz bízni Istenben?" Megbízható Ő a nehézségek idején?
De a kérdés másik oldala is lényeges: "Te tudsz bízni Istenben?" Van olyan kapcsolatod vele, és úgy bízol benne, hogy még akkor is hittel vallod, hogy ő veled van gyötrelmeidben, ha jelenlétének és erejének semmi bizonyítékát sem látod.
Ne felejtsd el: A megelégedettség az Istennel való helyes kapcsolatból származik, nem a körülményeinktől függ. Mi lesz, ha kérdéseink vagy Istenhez és hitünk növekedéséhez vezetnek, vagy az aggodalmaskodáshoz és az önmagunkban való bízáshoz. Isten békességet és megelégedettséget ad, az aggodalom betegséghez és zaklatottsághoz vezet.
(Linda Dillow)

2012. november 18., vasárnap

A Bicikli túra

Sajnálom, hogy akadozik a kép, a videók konvertálását úgy látszik még tanulnom kell!


2012. november 18.

Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember felemeli a társát.

(Préd. 4:9-10)


A drótok összefonódnak a lyukak körül.
Hogy ne szakadjon a kör, szorosan tartják szomszédjukat.
Így jön létre a lyukakból a kerítés.
Uram, az én életemben is temérdek rés van.
S jó néhány akad a felebarátaiméban is.
De ha kívánod, kezünket egymásba kulcsoljuk,
S szorosan összekapaszkodunk.
Így alkotjuk együtt a kört, amely
a paradicsomkert határát díszíti.

(Michel Quoist: "A Drótkerítés)



Isten ajándéka a közösség -
az egymástól függés 
csodálatos és fontos formája,
melyben segítséget adunk és kapunk.
Minthogy azonban ajándék,
a közösség csak akkor jön létre,
ha mi nyújtjuk ki először a kezünket, hogy elvegyük.


2012. november 17., szombat

2012. november 17.

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok, a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. ( Gal. 3:36-27)



Mindannyiunk Teremtője, 
néha annyira csüngök a köztem és a többi
ember között lévő különbségeken,
hogy elfelejtem, mi minden
közös bennünk.
Persze mindannyiunknak szükségünk van
ételre, vízre és hajlékra, de 
emellett sóvárgunk a kedvességre,
szeretetre és a figyelemre is.
Mindannyian vágyunk az elismerésre,
s hogy értékeljenek minket.
Segíts, Uram, hogy olyan tisztelettel bánjak
minden emberrel, amilyet megérdemel
mint a Te felbecsülhetetlen 
értékű teremtményed!
Emlékeztess rá, hogy Te mindegyikükért
adtad életedet, és hogy válogatás nélkül,
mindegyiküknek felajánlod 
szeretetedet.
Taníts meg, hogyan bánjak ilyen jóságosan
az emberekkel.




2012. november 16., péntek

Mindegy, mit hoz a mai nap, bízhatok Istenben!


2012. november 16. Az "aszályos időszakok"

Életem egy három évig tartó aszályos időszakában, amikor Isten folyamatosan nehézségeket engedett meg életemben, Jeremiás könyvét olvasva ez az imádság tört fel szívemből:

Istenem, tudod, hogy mennyire szeretem irányításom alatt tartani a dolgokat, és téged "kisegíteni". Tudom, hogy aggódásom nyilvánul meg abban, amikor neked "segítek", és aggódó szívet teremt bennem. Bocsáss meg nekem, kérlek! Nem akarok saját erőmben és terveimben bízni. Nem akarom irányítani vagy manipulálni a körülöttem levőket. Kérlek Istenem, taníts meg nemcsak időnként bízni benned, hanem teljesen és egyedül csak benned bízni! Minden vágyam, hogy egy olyan áldott nő legyek, akinek gyökerei mélyen, a te folyód mellé nőnek. Miközben a megpróbáltatások egyre nehezebbek, félelem helyett bízni szeretnék, aggodalom helyett megelégedettségben élni. Kérlek, tartsd tekintetemet rád összpontosítva, hogy leveleim zöldek maradjanak, és gyümölcsöket teremhessek a "Mi lesz, ha" időszakaiban is!

Válaszolt Isten szívem esedezésére? Igen. Zöldek maradtak leveleim? Igen. Eszembe jut egy nap, amikor mentem, hogy bibliaórát tartsak. Gyöngének éreztem magam, és alig tudtam beszélni. Hazafelé menet azonban eltöltött annak bizonyosság, hogy Isten fel tudott használni. Ámulattal meghajtom magam Uram előtt, amikor arra a hároméves aszályos időszakra gondolok. A róla alkotott képem mérhetetlenül nagyobb lett.
(Linda Dillow)


2012. november 15., csütörtök

Bátorítás a mai napra...


2012. november 15. Bízd Istenre a "mi lesz ha" kérdéseket!

Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések? A legsúlyosabbak közül az egyik a Mi lesz, ha,  a másik pedig a Bárcsak gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettőből hiányzik a hit látása. A Mi lesz, ha, a jövőbe néz, és aggódik. A Bárcsak a múltba tekint vissza, és panaszkodik a miatt, amit Isten adott. Az első következménye az aggodalom, a másodiké pedig a harag.
Miközben lányom betegségével kapcsolatos aggodalmaimmal küszködtem, Isten a szívembe véste a Jer. 17:5-8-at:

Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve. Olyan lesz, mint a bokor a pusztában, nem remélheti, hogy eljön valami jó. Ott tengődik kövek között a pusztában, a szikes, lakatlan földön.
De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét.

Ezek a versek két különböző embert állítanak elénk. Az egyik csak magában bízik, a másik viszont nemcsak hogy bízik az Úrban, hanem semmi másban nem bízik, csak az Úrban.
Először figyeljük meg azt a nőt, aki a testi szépségbe veti bizalmát. Ez biztosan nem vonatkozik rám vagy rád! Mi Istenben bízunk! Ahelyett, hogy átadnánk aggódó szívünket Istennek, mi próbáljuk megoldani az élet Mi lesz ha típusú, bizonytalanságot teremtő helyzeteit. Megoldjuk őket az említett eszközeinkkel, így segítve ki Istent. Túl nehéz és fájdalmas várni, és egyébként is Isten túl lassan dolgozik.
Mi lesz ennek a következménye? Katasztrófa. Olyanok leszünk, mint a tamariszkusz bokor, lelkileg torzók, száraz, szomorú élettelen külsővel. Szívünk pusztasággá válik, és nem élvezzük az Istennel való közösségből fakadó élet bővölködését. Csak azzal törődünk, hogyan szerezhetjük meg számunkra fontos dolgokat, ahelyett hogy Istenre bíznánk azt.
Nézzük meg az ellenkezőjét: azt az asszonyt, aki az Úrba veti teljes bizalmát. Ez a nő élettel teli és békesség tölti be. Tekintetét mindenható Urára emeli még akkor is, amikor folyamatos nehézségek érik. "Zöld" marad, és továbbra is gyümölcsöt terem. Milyen dicsőséges kép! Zöld levelek a szárazság idején ? Semmi aggodalom? Ez az, amire szükségünk van! (Linda Dillow)


2012. november 14., szerda

Az Isteni Kegyelem vigyáz rád!


2012. november 14. A Hit az alap

Brüsszel városa értékes csipkéjéről híres. Az elegáns csipkeüzletekben bizonyos helységek a legfinomabb és legértékesebb csipkék készítésére vannak fenntartva. Ezek a szobák lényegében sötétek, azt az egy fénysugarat kivéve, mely egy kicsi ablakon keresztül éppen a csipke mintájára esik. A csipkeverőnő a sötét szobának azon a bizonyos részén ül, ahol a keskeny fénycsík az összefonódó szálakra vetül. A csipkét mindig szebben és finomabban lehet szőni, ha a készítője sötétben ül, és csak a minta kap világosságot.
Miközben Isten mintát sző életünk fonalaiból, időnként ilyen "sötét szobában" ülünk. A sötétség fojtogatóan hat. Nem értjük, hogy Isten mit csinál, és semmi lehetséges jót nem fedezünk föl a sötétben. Ha hűségesen figyelünk rá, egy napon meg fogjuk tudni, hogy életünkben a legértékesebb munkáit azokban a sötét napokban végezte el az Úr. Amint visszatekintek saját életemre, legmélyebb és legbensőségesebb kapcsolatom Urammal azokból a sötét időkből származik. Azok a leckék - melyeket bevésett szívembe, miközben a sötét felhők ott lebegtek fölöttem - csöndesítették le aggódó szívemet.
Igen, nehéz hinni, de a hitünk Szent Istenünk tetszését vívja ki (Zsid. 11:6), és nem egyedül járjuk ezt az utat. A mi bölcs, mindenható, szerető Urunk velünk jár. Életed melyik területén kérte Isten, hogy "hitben járj" ? Azt kérte, hogy bízzál benne egy betegséggel kapcsolatban, gyermekeddel kapcsolatban, egy anyagi problémáddal, férjeddel vagy éppen magányoddal kapcsolatban? Hiszel-e Isten igéjének tényében, vagy csak abban, amit látsz? Hova összpontosítod tekinteted? Ezekre a kérdésekre adott válaszaid fogják meghatározni, hogy vajon aggódó vagy békességes a szíved.

Szent Atyám, olyan gyenge vagyok. Szeretnék bízni benned, de nagyon nehéz hitben járnom, amikor nem látom, hogy mit csinálsz. Te vagy az én hűséges sziklám. Vágyom csak rád nézni. Szeretnék hinni benned mindazokra nézve, amiket nem értek, nem látok, és amik számomra értelmetlennek tűnnek. Add nekem erődet Szentlelked által, hogy elkezdjem verni a szögeket saját "bárkámba". Bárcsak olyan nővé válnék, aki tetszésedre él, mivel hitben jár.
(Linda Dillow)



2012. november 13., kedd

Frissítettem a női kör jegyzeteit...



A "Péntek Esti Női Kör" oldalán olvashatjátok...

Mi tesz valakit különlegessé?


Ne akard előre látni a megoldásokat...


2012. november 13. A hitben járás

Megkérdeztem vendégeinket, hogyan határoznák meg a hit fogalmát. "Egyszerre egy lépés egy sötét ösvényen" - hangzott a válasz. Mennyire igaz, gondoltam, de milyen nehéz a sötétben járni!

Aki sötétben jár, és nem ragyog rá fény, bízzon az Úr nevében, és támaszkodjon Istenére (Ézs. 50:10b)

Az én problémám abból adódik, hogy jobban szeretem a világosságot, mint a sötétséget. Viszont, ha látom, mit tesz Isten - hogyan munkál mindent a javunkra - akkor nincs is szükségem hitre. Ennek ellenére látni akarom. Azt gondolom, mindannyian ezzel a problémával küszködünk. Azt mondjuk, hogy több hitet szeretnénk, de amit igazából akarunk, az a látás. A látás azt mondja: "Látom, hogy ez jó nekem, biztosan Isten küldte" a hit viszont így szól: "Isten küldte, ezért jónak kell lennie számomra."
Isten azt kéri, hogy hitben járjunk és ne látásban. Hitben élni azt jelenti, hogy Istennel, az Ő kezét fogva járok a sötétben.
Isten nem ígéri, hogy nem lesznek nehézségeink. Ő így szól: "Veled leszek a bajban". Mózes 2. könyvében olvashatjuk, hogy Izrael népe eljutott a Vörös-tenger partjára. Éjszaka volt, koromsötét, kivéve a tűzoszlopot, melyet Isten a népe és az egyiptomiak közé helyezett. El tudod képzelni a félelmüket? Az ellenség ijesztő ordítása áthatolt a sötét éjszakán. Mi lesz, ha kivilágosodik? Minden anya magához ölelte gyermekét félelmében, attól remegve, hogy ez volt életük utolsó éjszakája.
Ki tudta volna elképzelni azt a csodát, mely rájuk várt? A szövegben egy rövid megjegyzés van elrejtve: "az Úr pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel" (2Móz. 14:21). Miközben az izraeliták remegtek, "egész éjszaka" egy csoda zajlott. Mivel sötét volt, nem láthatták, amit "Isten szele" elvégzett értük. Isten kettéválasztotta a Vörös-tengert, és száraz lábbal léptek a szabadság partjára.
Talán a te életed is tele van sötétséggel, és nem látsz semmit. Ennek ellenére Isten munkálkodik, éppen úgy, ahogy azon az éjszakán a Vörös-tengeren. A következő nap nyilvánvalóvá vált, amit Isten egész  éjszaka tett.
Ne felejtsd el, hogy Isten a te életedben is csodákat készít elő, bár te még nem látsz belőle semmit.

(Linda Dillow)


2012. november 12., hétfő

Egy gondolat a mai napra...


2012. november 12. Hit Isten szavában

A Zsidókhoz írt levél hithősei mindannyian Isten szavára alapozták életüket, és "hitben" léptek. Nézzünk meg egyet közelebbről. Noé igazán nem sokban különbözött tőled vagy tőlem. Azt gondolom, sok olyan nap volt az ő életében is, amikor fordítva szerette volna irányítani azt a bizonyos vonatot!

Hit által kapott kijelentést Noé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Isten félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.
(Zsid. 11:7)

Sok tudós úgy véli, hogy az özönvíz előtt soha nem esett az eső. Noé a sivatag közepén lakott, ennek ellenére úgy döntött, hogy 110 évet áldoz az életéből, és megépíti a nagy hajót, mert elhitte Istennek, hogy özönvízzel árasztja el a földet. Itt lehet igazán arról beszélni, hogy valaki bízott Istenben, bár nem látott semmit! Noé esetében  mivel járt a hitből való élet?

* Dolgozott, izzadt több mint 100 éven keresztül, anélkül hogy az özönvíz bármi előjelét tapasztalhatta volna.
* Hallgatta szomszédai gúnyolódását: "Te bolond Noé, még mindig a hajódon dolgozol?"
* Szenvedett a magánytól, mivel ő volt az egyetlen igaz ember az egész városban több mint egy évszázadon keresztül.

Hosszú ideig nem láthatta a dolgok kimenetelét.
Biztos vagyok benne, hogy érzései gyakran okoztak problémákat, mint ahogy ez velünk is megtörténik. Sokan úgy rendeztük be az életünket, hogy érzéseink alapján élünk, hogy benyomásaink és érzelmeink irányítanak. Keresztyénként ugyan visszautasítjuk a "ha jól esik, csináld" elméletet, mely annyira jellemző társadalmunkra, de a mi lelkünket, gondolkodásunkat is kezdi megfertőzni. A világ tanítása elérte nálunk, hogy azt higgyük, amit látunk.

A probléma: Az érzéseink alapján élünk. Érzéseink és a láthatók alapján élünk.
Mit eredményez?   Egy aggódó szívet

A megoldás: Hit által élünk. Isten iránti bizalomban kell élnünk azokra nézve, amiket nem látunk.
Mit eredményez? Egy csendes szívet.


Tekintetemet Jézusra emelem, vagy a problémára figyelek? A gondolataim az Isten igéje által közölt tények vagy a körülményeim köré csoportosulnak? Ezek azok a kérdések, melyeket fel kell tennünk magunknak, ha megelégedettek szeretnénk lenni.
A hit Istenre néz, az érzések pedig arra, ami körülöttünk történik. A hit abban bízik aki Isten, és abban, amit megígért.
Noé így élt. Isten szavára alapozta életét, annak ellenére, hogy teljesen értelmetlennek tűnt bárkát építeni a sivatag közepén. Egy évszázad múlt el, mielőtt hite valóságát megláthatta. Istennek tetszett Noé hite, és az "igazság örökösének" nevezte el. Isten kiválasztotta őt a Biblia sok-sok hőse közül, mint egy olyan ember példáját, aki engedelmeskedett neki, és hit által élt.

Noé nem csak értelmével fogadta el Isten szavát. Gyakorlattá tette életében, és elkezdte a deszkákat összeszögelni. Minden egyes szöggel megerősítette: "Hiszek benned Istenem." Az igazi hit mindig cselekvő. Oswald Chambers úgy jellemzi a hitet, mint "bőséges bizalom Istenben."
Noé esetében ez egyértelműen megvalósult, mivel száz éven keresztül kellett vernie a szögeket.
A hitben járás nehéz, mert azt kérik tőlünk, hogy abban higgyünk, ami nem látható. Ez azt jelenti, hogy gyakran járatlan úton kell haladnunk.
(Linda Dillow)


2012. november 11., vasárnap

Üzeneted érkezett!


2012. november 11. Hit Isten szavában

Most változtassunk közlekedési eszközünkön, és a talicska helyett szálljunk vonatra. Képzelj el egy hidat a Niagara fölé, ez a híd még mindig a hit. A hídon halad át egy vonat, mely egy mozdonyból, egy szeneskocsiból és egy személyszállító vagonból áll. A mozdony képviseli Isten igéjének tényét, a szeneskocsi hitünket, a személyszállító vagon pedig érzéseinket.
Nagy butaság lenne azt képzelni a személyszállító vagonról, hogy az húzza a vonatot. Ugyanígy mi sem az érzéseinktől függünk, hanem hitünket Isten jellemének és igéjében leírt ígéreteinek megbízhatóságába helyezzük.
Amikor ezt olvasom : "Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el" (Mt 24:35) és "Az Úr beszéde megmarad örökké" (1Pt 1:25), felismerem, hogy az életben minden megváltozhat, de Isten szava állandó marad. Isten szavát magamévá téve élhetem életemet hitben.
Érzéseim erősek, de

* Isten szava igazabb, mint bármi amit érzek.
* Isten szava igazabb, mint bármi, amit megtapasztalok.
* Isten szava igazabb, mint bármilyen körülmény, amivel valaha is szembetalálkozom.

Hogyan helyezhetem Isten szavába hitemet, és hogyan járhatok hitben? Az ige ezt mondja: "Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez" (Róm 8:28-29) Bár  Isten jelenti ki ezt, előfordulhat, hogy az igében említett "minden" nem tűnik vonzónak - sőt egyáltalán nem kelt jó érzéseket bennem. Attól függetlenül, hogy mit látok vagy milyen érzéseim vannak, hitben úgy döntök, hogy a szenet a mozdonyba teszem, és nem a személyszállító vagonba.

Istenem, tudod, hogy érzéseim össze-vissza kalandoznak:
kiabálnak, ordítoznak, 
hogy ez a körülmény szörnyűséges,
és hogy nincs remény,
én mégis benned bízom. 
Még nem látom, hogy mit teszel,
de bízom benne, hogy te javamra munkálod ezt a helyzetet.
Köszönöm az ígéretedet, hogy felhasználod ezt annak érdekében,
hogy átformálj engem Jézus képére.
Ez az, amit igazán szeretnék - bár ma még érzéseim nem ezt támasztják alá.
Adj erőt nekem, hogy tekintetemet rád összpontosítsam,
és ne azokra a dolgokra, amiket magam előtt látok.

 (Linda Dillow)


2012. november 10., szombat

Üzeneted érkezett... Jézustól...


2012. november 10. Isten a szeretet

Valljuk, hogy Isten a szeretet, de személyesen csak akkor tapasztaljuk meg, ha vele járunk. Isten a fiát adta értünk szeretetének bizonyítékául. Gyermeke vagy, bármit megtesz érted. Sokkal könnyebb hinni benne, ha rendelkezünk annak bizonyosságával, hogy Ő szeret minket!

Azért imádkozom, hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által. A szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, és így megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig. 
(Ef. 3:17-19)

A Jeremiás 33:3 azt mondja, hogy Isten örökkévaló szeretettel szeret minket. Megígéri, hogy előtted fog járni, hogy mindig veled lesz, hogy soha nem hagy el, és nem marad el tőled (Zsid 13:5) A Róma 8:38-39-ben azt mondja, hogy semmi: sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.
Hiszed, hogy Isten szeret téged? Talán így válaszolsz: Akarom hinni, de nem látom Istent. Honnan tudom, hogy valóságos a szeretete? Ennél a pontnál kezdődik a hit. Bizalom az Ő jellemében. Ülj be a talicskába, legyél biztos abban, amiben reménykedsz, és fogadd el, amit nem vagy képes látni. Hagyd, hogy Ő vezessen, és ne érzéseidbe, hanem igéjének és ígéreteinek bizonyosságába vesd hitedet.
(Linda Dillow)



2012. november 9., péntek

Hogyan hallhatod meg Istent....?


2012. november 9. Isten bölcs

A Bibliában a bölcsesség szó annak a héber szónak a fordítása, ami "képességet" jelent. Ez azt jelenti, hogy Ő minden helyzetben képes megfelelő útmutatást, tanácsot adni. Ha beteg vagy, kihez fordulsz: egy orvoshoz vagy egy autószerelőhöz? Természetesen orvoshoz, mert ő rendelkezik olyan ismerettel, hogy segíteni tudjon rajtad. Vannak megfelelő eszközei, gyógyszerei és felszerelése, melyeket felhasznál gyógyulásod érdekében. Isten a nagy orvos. Ő Jehova Rapha, a Gyógyító. Ő a tökéletes Teremtő, aki téged megformált édesanyád méhében, aki megalkotta belső részeidet. (Zsolt 139:13) Mindent tud rólad, és minden eszköz rendelkezésére áll, hogy tervét a világgal, de veled kapcsolatosan is megvalósítsa.
Salamon a következőket mondja: "Az Úr bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget" (Péld. 3:19) Mivel ez így van, bízhatunk Istenben, mert tudjuk, hogy mindazt, ami velünk történik, egy tökéletesen bölcs személy gondolta ki, és mindaz, ami történik, végső soron javunkat és az Ő dicsőségét szolgálja.


2012. november 8., csütörtök

Egy gondolat a mai napra...


2012. november 08. Isten mindenható

Ne felejtsd el, Isten minden dolog áldott irányítója (1Tim 6:15).
Kijelölte örökségünket, poharunkat (Zsolt. 16:5)

Kezében tartja életünk azon területeit, amelyekre nincs befolyásunk: amiket nem látunk, amik értelmetlenek számunkra, és amiket nem vagyunk képesek felfogni. Azt mondta, hogy ő lát minden egyes kicsi verebet, és megszámol minden hajszálat fejünkön: "Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva" (Mt. 10:29-30) Ha Isten aprólékosan megszámol minden hajszálat a fejünkön, akkor életünk minden problémáját is biztosan ismeri.
Amit Isten elrendel számunkra, az a javunkat szolgálja (Ef. 1:11, Róm 8:28). Nagy baj és kétségek között Jób olyan biztonsággal jelenti ki: "Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál" (Jób 42:2).
Ha a fenti versek igazak, (és azok) akkor még a nehézség sem véletlenül esik velünk, legyen az fájdalom vagy megpróbáltatás. Isten nem számítja el magát és nem is téved. Minden az Ő szuverén irányítása alatt áll, és csupán az történik meg, amit Ő megenged. Amit pedig Ő megenged, az javunkat és az Ő dicsőségét szolgálja. Az Ő tökéletes mindenható hatalma azt jelenti, hogy rábízhatom leghalványabb kétségeimet és leggyötrőbb félelmeimet is.
Az a tudat, hogy minden Isten kezében van, könnyebbé teszi az iránta való bizalmat. Megnyugtató a tudat, hogy Ő bölcs.
(Linda Dillow)