Labels

7 napos diéta (9) A hét fényképe (17) A hét idézete (20) A múlt feldolgozása (5) A szeretet mint életforma (2) adakozás (2) Advent 2013 (30) Advent 2014 (44) Advent 2015 (11) Advent 2016 (13) Advent 2017 (4) Advent2015 (1) Advent2017 (28) aggodalom (1) Aggódás (22) ajándék (11) Alapítvány (4) alázatosság (6) alkalmatlanság (5) Anyák napja (5) Anyáknapja (6) Apák napja (1) átadás (12) Atya (2) barátság (16) bátorítás (35) bátorság (5) Békesség (29) belső békesség (14) belső viharok (24) beszéd (6) betegség (1) Biblia olvasás (16) Bizalom (65) bizonyosság (1) bizonyságtétel (18) biztatás (3) böjt (2) bölcsesség (18) Bűnbocsánat (10) bűntudat (4) céltudatos élet (9) család (5) csalódások (5) Csendes percek (2213) csendesség (6) csüggedés (13) Depresszió (12) dícséret (2) dicsőítés (20) Döntések (20) Egy misszionárius naplójából (15) egyedül (2) együttérzés (12) elég vagy (1) elengedés (3) életöröm (8) elfogadás (9) Elgondolkodtató történetek (16) elhívás (1) elismerés (3) előítélet (3) elutasítás (2) Emberekről van szó (14) emberektől való félelem (1) Emlékezés (2) engedelmesség (9) erő (15) fájdalom (12) fáradtság (9) feladat (14) félelem (14) feltámadás (5) feltöltődés (10) Filmajánló (4) fogadalmak (1) formálódás (1) Főoldal (154) Galéria (39) gondolataink irányítása (9) Gondolatok (42) gondoskodás (2) gondviselés (14) gyász (2) gyengeségek (5) Gyermeknevelés (31) Gyógyulás (11) győzelem (5) hála (11) hálaadás (11) harag (4) harc (6) házasság (29) hit (40) hozzáállás (3) Húsvét (10) hűség (8) identitásunk (8) időbeosztás (9) igazság (11) Igehirdetés (38) ígéretek (2) Igevers (4) Ima (44) imádság (21) Immánuel (2) irgalom (10) irigység (3) ismeretlen (1) Isten ajándéka (9) Isten ereje (14) Isten gondoskodása (31) Isten hangja (4) Isten hűsége (33) Isten időzítése (4) Isten keresés (3) Isten követése (16) Isten lát (2) Isten munkálkodása (13) Isten neve (6) Isten szeretete (85) Isten terve (26) Isten tudja (1) Isten válasza (18) Isten védelme (19) Isten vezetése (59) Istenen lévő tekintet (4) Istennel töltött idő (19) Istentisztelet (1) jellem (2) jellemsség (1) Jézus a világ világossága (2) Jézus áldozata (19) Jézus barátsága (2) Jézus eljövetele (2) Jézus képviselése (9) Jézus keresztje (1) Jézus követése (43) Jézus szeretete (17) jóság (4) jövő (2) kapcsolatok (31) karácsony (3) kedvtelenség (1) Kegyelem (26) keresés (2) kételkedés (8) kétségbeesés (4) kevélység (1) kiégés (2) kísértés (10) kitartás (12) konfliktusok kezelése (6) korlátaink (1) könyörgés (3) könyvajánló (1) Könyvklub Ezernyi ajándék (4) Könyvklub: A menedék (16) közösség (1) Krisztus követése (4) kritika (2) kudarc (1) küzdelem (13) Légy világosság (23) lehetetlen (2) magány (9) magvetés (3) margóra (1) mások elfogadása (1) megbízatás (2) megbocsátás (13) megelégedettség (9) megismerés (6) Megpróbáltatás (33) megtèrès (3) megváltás (6) megváltást (1) miért (1) mint Jézus (2) misszió (4) munka (2) nagylelkűség (1) neheztelés (1) nincs véletlen (1) nyugalom (9) nyugtalanság (2) odafigyelés (8) odaszánás (2) olvasói gondolatok (41) otthon békéje (2) öltözet (2) önbizalom (3) önértékelés (39) önuralom (1) önvizsgálat (23) önzetlenség (1) örök élet (9) őszinteség (1) összetöretés (3) Pásztor (1) pihenés (7) prioritások (2) próba (4) ráhagyatkozás (1) Receptek (4) Remény (28) rohanás (1) sóvárgás (5) stresszkezelés (6) szabadság (9) számadás (2) számolni Istennel (1) szavaink ereje (7) szégyen (2) szelídség (4) Szentlélek (5) szenvedés (1) szépség (5) szerelem (3) szeretet (47) szeretve élni (2) szeretve vagy (1) szív (1) szolgálat (24) szünet (1) támogatás (1) teherhordozás (5) tiszta szív (2) tisztánlátás (4) törődés (2) túlhajszolt élet (3) türelem (15) új élethelyzet (1) új év (8) ünnep (6) valentin nap (1) változás (21) várakozás (15) vendégfogadás (2) Versek (38) veszteség (1) video (8) Vigasz (7) vígasztalás (3)

2013. június 30., vasárnap

Tegyük fel, hogy József a sorsát saját kezébe vette...

Józsefnek nem ártottak azzal, hogy a kútba dobták. Bár biztos, hogy nem volt kellemes, s meg is rémítette. Azzal sem ártottak neki, hogy eladták rabszolgának, Megalázó dolog volt árucikként gazdát cserélni, de ez nem okozott kárt benne. József nem vesztett ezzel semmit, hanem sokat nyert. Semmi sem árthat annak, aki elhatározta, hogy Istent követi. Élete Isten kezében van, és minden, ami történik vele, Isten kezén át, az Ő engedélyével jut el hozzá. És ami Isten kezén át jut el szolgáihoz, és az Ő beleegyezésével érinti életüket, azt úgy alakítja, hogy ne kárukra, hanem áldásukra váljék.
Igaz, hogy van egy bibliaszöveg, amely beszámol József keserű élményeiről, amit akkor érzett, amikor lábát bilincsbe verték. A 105. Zsoltár 17-18. verseiben ez áll: "Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, aki rabul adatott el, a lábait béklyóba szorították, ő maga vasban járt." Igaz, hogy a lábait törte a bilincs. De ha Józsefről beszélünk, nem a lábára gondolunk. József több volt annál. József felül tudott emelkedni. Józsefnek a börtönsors sem ártott. Minden valószínűség szerint az érzéseibe belegázoltak. De neki nem ártottak.
Tegyük fel, hogy József rabszolgasága kezdetén sorsát a saját kezébe vette. Kereste az alkalmat a menekülésre, és sikerült is a rabszolgaságból megszöknie. Tegyük fel, hogy eltűnt üldözői szeme elől, és elindult Kánaán felé. Végül megérkezett atyja táborába. Szinte magunk előtt látjuk, milyen boldog fogadtatásban részesült. De képzeljünk csak el még valamit! Tegyük fel, hogy József megszabadult a rabszolgaságból. Elkerülte a börtönt is. Ebből következik, hogy nem jövendölte meg sem a pohárnok, sem a sütőmester sorság, és nem magyarázta meg a fáraó álmát. Nem lett miniszterelnök, nem raktározott el gabonát, nem mentette meg az éhezők életét. Jákób és családja nem költözött Egyiptomba, Gósen földjére. Izrael nem nőtt nagy nemzetté, nem menekült a pusztába, nem kapta a törvényt, nem győzte le a kánaánitákat, mit sem tudott az istentiszteleti rendszerről és Dávid trónjáról. Dávid nem kapott ígéreteket, nem volt Messiás, keresztény egyház, és még mi minden...? Milyen másképp alakult volna a világ, csak azért mert egy ismeretlen héber rabszolga megszökött Egyiptomból!
(C.B. Haynes, Isten küldött egy embert)


2013. június 23., vasárnap

Istenhez szálló imádság

„Ha majd éhínség lesz az országban, ha dögvész, aszály, rozsda, sáska vagy cserebogár lesz, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait, vagy bármilyen csapás és betegség lesz, akkor minden imádságot és könyörgést, amelyet akár egy ember, akár egész néped, Izráel mond el, és ha valaki elismeri, hogy miatta van a csapás, és kiterjeszti a kezét e ház felé, te hallgasd meg lakóhelyedről, a mennyből, bocsáss meg, cselekedj és bánj mindenkivel tettei szerint, ahogyan megismerted a szívét, hiszen egyedül te ismered minden embernek a szívét...”
Királyok első könyve 8:37-39

Ő tudja, mi lakik a szívedben. Tudja, miért és kiért imádkozol hetek, hónapok vagy akár évek óta, és tudja, mikor jön el az ideje a válasznak, akár igen az, akár nem. Tudja, hogy valaki nagyon fontos neked, és mivel te kérted Őt, ezért még jobban figyelni fog rá, és hidd el, mindent megtesz érte. 

Tudja, milyen jó és rossz döntéseket hoztál meg a közeljövőben, és mi lett a következményük. Látta, ahogy fejjel mentél neki a falnak, de Ő felsegített, és begyógyította a saját őrültséged okozta zúzódásokat. Tudja, mit bántál meg, és Ő már régen megbocsátott. 

Isten ismer igazán, jobban mint te saját magadat, de soha nem él vissza ezzel a tudással. Annak ellenére, hogy előre látja, mit fogsz holnap este elalvás előtt kérni, mégis a te szádból szeretné hallani. Szeretné hallani, szeretné, ha kimondanád, ha időt töltenél vele, ha beszélgethetnétek. 

Ő vágyik a társaságodra. Szeretné, ha közelebb kerülhetnétek egymáshoz. A döntés a te kezedben van, a következő lépés rád vár. Hát emeld fejed az ég felé, és szólítsd meg a Mindenhatót! Mondj egy egyszerű imát azért, hogy te is megismerhesd Őt, hogy veled menjen tovább az úton, és legyen egy közös történetetek 
(Reggeli dicséret)

2013. június 22., szombat

Isten akarata

József életének fundamentuma az a tény volt, hogy Isten létezik, lát, ismer, gondot visel és vezet. Szeretnék azonban még egy alapigazságra rámutatni, amely ugyancsak befolyásolta egész életét: ez Isten akarata. Isten nemcsak létezik, hanem akarata is van, amely nem vonatkoztatható el semmitől, ami a világban van - sem az emberi élettől, sem a történelem egészétől. Nem vonatkoztatható el tőled sem. Ez az akarat most és minden pillanatban szeretne bekapcsolódni az életedbe. Ha engedjük, ez az akarat megtanít arra, hogyan éljünk, mit mikor és hogyan cselekedjünk, mit mondjunk. Minden szavunk, mozdulatunk, választásunk, döntésünk vagy összhangban, vagy ellentétben van Isten akaratával.
Percről percre, óráról órára, éjjel és nappal, minden egyes ember vagy összhangban van Isten akaratával, vagy szemben áll vele. Ez az akarat átitatja a világegyetemet. Nincs olyan pillanat, amikor igaz volna az az állítás: "Istennek most nincs semmi határozott elgondolása vagy szándéka velem. Ebben a pillanatban azt tehetem, ami tetszik, nem kell tekintettel lennem sem rá, sem arra, hogy mi a terve velem." Ez sohasem igaz.
József lassan megértette és elhitte, hogy az életben nincs fontosabb dolog, amiért érdemes élnie, nincs nagyobb cél, amit maga elé tűzhet, mint az, hogy megismerje Isten akaratát, összhangba hozza vele saját életét, és minden cselekedetét ahhoz szabja. Ha Istennek igazán van terve életével, jövőjével és tetteivel, akkor ő mindennél jobban vágyik arra, hogy megismerje ezt az akaratot, hogy megtudja, mi ez a terv, mit kell cselekednie érte, és hogyan hajtsa végre Isten szándékát.
(Haynes: Isten küldött egy embert)


2013. június 21., péntek

"Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét."

(Jakab levele 3:2)
"Már a legkisebb macska is valóságos műalkotás." - mondta Leonardo da Vinci. Szerinte Isten tökéleteset alkotott ebben a kicsiny méretben is. Azt hiszem, kisebb méretben is találhatunk tökéleteset...

"Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten."
(Ady Endre)

"Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök."
(Reményik Sándor)

"Akkor - magától - szűnik a vihar, 
Akkor - magától - minden elcsitul, 
Akkor - magától - éled a remény. 
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem."
(Reményik Sándor)

"Örömét szétosztva mind
Szinte kisded lesz megint,
A bú ismerőjeként
Hordja bánatunk felét.

S ne hidd, míg száll sóhajod,
Hogy Teremtőd nincsen ott,
És ne hidd, ha könnyezel,
Hogy Teremtőd nincs közel.

Belénk oltja örömét:
Hogy bajunk ő zúzza szét,
És míg meg nem enyhülünk,
Mellénk ül és sír velünk."
(William Blake)


Mire használjuk ezen a mai napon a nyelvünket? Szépre, jóra, tökéletességre: Isten dicsőségére és emberek épülésére? Legyen így! 
(Reggeli dicséret)
 

2013. június 20., csütörtök

Mikor érzem
Hatalmas jelenléted
Térdre hullok
Bocsánatért kiáltok
S nem érzek mást
Mint csodálatos szereteted
Ami csakis
A mennyből jöhet.

Rachel Joy Scott

Ne lankadj, maradj éber!

"Ne hagyj békét Neki!" Ilyen harciasan fordul Ézsaiás a kortársaihoz (6.kk). Szerinte az Izraelben lakóknak imádságaikkal szinte bombázniuk kell Istent. A lényeg itt a kitartásban van. Csak aki állhatatosan kitart, az győzhet. Hasonlít ez a sportból ismert hosszútávfutáshoz. A győztesnek a célig kell kitartania és erejét megfeszíteni, a részeredmény nem mellékes, de a célba érés a döntő. Az imádkozásnál is ezt kell tennünk. Nem lehet lankadni, amikor Istennel beszélünk. Mert mi történik akkor, ha Istentől nem azonnal kapunk választ sürgető kérésünkre? Ki tudok tartani ez után is? A 11-12. versek különösen emlékeztetnek a húsvéti időkre. Jézus a világ megmentője bevonul Jeruzsálembe. Ebben nemcsak a földi bevonulást kell látnunk, hanem azt az eljövendőt, amikor Ő a mennyei Jeruzsálemmel érkezik. Eljön az idő, amikor Jézus azokkal együtt, akik őt szeretik, bevonul a mennyei városba. 

Elgondolkodtató: 
Elhatározhatod, hogy kimondottan egy olyan ismerősödért naponta imádkozol, aki még nem ismeri Jézust. Ezekkel az imákkal lehet előkészíteni, szabaddá tenni mások számára a Jézushoz vezető utat, mert sok akadály van minden ember előtt, amíg odáig eljut. 
Ajánlott igeszakasz: 
Lukács. 19,28-40.
 
Forrás
FÉNYSUGARAK
 

2013. június 19., szerda

A hit igazsága

„És hitt az Úrnak és tulajdoníttatott az őnéki igazságul.”
(Mózes első könyve 15. fejezet 6. vers)

Ábrahámot a hívők atyjának szoktuk nevezni, aki valósággal hallotta a Teremtő szavát, csodálatos ígéreteket kapott és ő volt az, akire Isten rábízta áldásainak továbbítását. S miért éppen őt választotta ki az Úr? A válasz csupán ennyi; mert szerette őt az Isten ő pedig hitt az Úrnak.

Ám ha elkezdjük megvizsgálni az ő hitét, be kell valljuk ez merőben más, mint amit mi hitnek nevezünk. Ábrahám hite a keleti ember gondolkodását tükrözi, mely a mi nyugati szemléletünkbe nehezen fér bele.

Mert a nyugati ember azt, aki Isten parancsára elköltözik egy ismeretlen országba, és kész akár fiát is feláldozni az Úrnak, azt nem hívőnek, hanem fanatikusnak nevezi, akit azonnal pszichiátriai kezelésre kell beutalni.

Így a mi hitünk inkább elméleti, amiben nincs semmi meghökkentő, és nincsenek csodás vonásai. A mi hitünk a hagyományokhoz van láncolva, és különböző jól megfogalmazott ellentmondást nem tűrő dogmákkal van alátámasztva.

S csak sóhajtozunk; de jó lenne olyan tapasztalatokat szerezni, mint Ábrahám! De jó lenne úgy hinni, mint a pátriárkák! De jó lenne úgy szeretni Jézust, mint az apostolok!

Isten válasza ma erre a sóhajra; „Ezt cselekedd, és élsz.” (Luk.10:28)

 „egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte… Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint a mikor hívőkké lettünk.” (Róm.13:8-11)
(Reggeli dicséret)

 

2013. június 18., kedd

Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.

(Zsoltár 46:11)

Pihenj meg az én gyógyító Szent Jelenlétemben. Csendesedj el, miközben én átformálom a szívedet és gondolatodat. Engedd el a félelmeidet és aggódásaidat, hogy elnyerhesd a Békességemet. Csendesedj el és ismerd meg, hogy én vagyok az Isten.
Ne légy a farizeusokhoz hasonló, akik a rendszabályok sokaságát alkották meg, ezzel létrehozták a saját "vallásosságukat". Miközben körbevették magukat a saját előírásaikkal, Rólam levették a tekintetüket. Ma is, az ember alkotta keresztény életviteli törvények rabszolgaságban tartanak sok embert. Ők a teljesítményükre koncentrálnak, ahelyett, hogy Rám figyelnének.
Egyedül akkor tudsz hozzám hasonlóvá válni, ha személyesen megismersz engem. Ennek érdekében időt kell töltened Velem.
Engedd el, pihenj meg és ismerd meg, hogy én vagyok az Isten.

"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában."
(János első levele, 3:2)
 (Sarah Young)

2013. június 17., hétfő

József-----igehirdetés, 2013.04.20 (Bikádi Róbert)


Ma imádkoztam érted...

“MA IMÁDKOZTAM ÉRTED, ÉS TUDOM, HOGY ISTEN MEG KELLETT, HOGY HALLGASSA. ÉREZTEM A VÁLASZT A SZÍVEMBEN, BÁR Ő NEM SZAVAKKAL BESZÉLT. NEM KÉRTEM GAZDAGSÁGOT ÉS HÍRNEVET, TUDTAM, HOGY TÉGED EZEK NEM ÉRDEKELNEK. SOKKAL TARTÓSABB KINCSEKET KÉRTEM TŐLE. AZT KÉRTEM TŐLE, HOGY LEGYEN MELLETTED MINDEN ÚJ NAP KEZDETEKOR. HOGY ADJON NEKED EGÉSZSÉGET, ÁLDJON MEG, ÉS KÜLDJÖN NEKED BARÁTOKAT, AKIKKEL EGYÜTT JÁRHATOD AZ UTADAT. BOLDOGSÁGOT KÉRTEM SZÁMODRA A KIS ÉS NAGY DOLGOKBAN EGYARÁNT. DE LEGINKÁBB SZERETŐGONDOSKODÁSÁÉRT IMÁDKOZTAM.”
( ELISABETH ELLIOT )

Veled van az Úr!

„Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket. Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából. ”
Zsoltárok könyve 25:14-15

Ma reggel, ahogy ezt az igét olvasod, barátom, képzeld magad mellé Istent. Képzeld el, ahogy ott ül melletted a kanapén, és rád mosolyog. Vagy képzeld el úgy, mint aki veled együtt hallgat át egy egész napot a tó partján, és csak örül a szavak nélkül együtt töltött időnek. 

Képzeld el, ahogy figyelmesen meghallgatja vágyaidat, álmaidat, örömödet és bánatodat, és együttérez veled, hiszen tudja, miken mész keresztül, mert mindezeket veled élte át. Képzeld el, ahogy néhány könnycseppet töröl le az arcáról, ahogy veled együtt visz virágot a temetőbe. Képzeld el, ahogy veled együtt kap a szívéhez egy különleges jó hír hallatán. Képzeld el, ahogy ott ül melletted, kezét válladra teszi, miközben te ugyanígy hallgatod meg a barátodat, és próbálod vigasztalni. 

Képzeld magad elé, amikor jól esően hallgat téged, amint épp a közös történetetekről beszélsz valakinek, épp azt ecseteled, milyen sokat jelent számodra Isten. És képzeld el, ahogy tárt karokkal vár a menny kapujában, szorosan átölel téged, a hazatért tékozlót, és kezdetét veszi egy öröklétnyi nosztalgiázás. 

Isten veled van, Barátom, nem hagy magadra sohasem. Hát éld át igazán ezt a különleges szövetséget! Engedd, hogy közel jöjjön hozzád, egészen közel, és várd, hogy felgördüljön a függöny, és végre megláthasd az Isten arcát!
(Reggeli dicséret)
 

2013. június 16., vasárnap

Mert az Ő alkotása vagyunk. Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtettve, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

Efézusbeliekhez írt levél 2:10.

MARADJ VELEM A SZÁMODRA RENDELT TÖKÉLETES ÚTON. Sok hang próbálja elvonni a figyelmedet, hogy más ösvényre tereljen téged. Én azonban arra hívtalak el, hogy szorosan járj Velem, hogy elmerülj a Jelenlétemben és hogy a Békességemben élj. Ez az én egyedi tervem számodra, melyet a világ megléte előtt elgondoltam.

Minden egyes gyermekemnek külön ösvényt rendeltem, amelyet egyedül nekik terveztem meg. Ne engedd, hogy bárki arról győzzön meg, hogy az ő ösvénye az egyedüli igaz ösvény. Ügyelj arra is, hogy saját utadat ne emeld másik útja fölé. Amit kérek tőled, az az, hogy igazságot cselekedjél, szeresd az irgalmasságot és alázatosan járj Velem----bárhová is vezetlek téged.

Megmondta neked, ó, ember
hogy mi a jó, és mit kíván tőled
az Úr:
csak azt, hogy igazságot cselekedjél,
szeresd az irgalmasságot,
és alázatosan járj Isteneddel.
(Mikeás 6:8)

(Jézus hívása, Sarah Young)

2013. június 15., szombat

Csináld magad kereszténység

„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”

Efézus 2,8-9

„Az ember szinte reménytelen áldozata a csináld magad gondolkodásnak. Ez a kifejezés jól leírja születésünktől jellemző emberi természetünket. Más ilyen címkék lehetnek az énközpontúság és az önelégültség. Az alapelv gyermekkorunktól kezdve rögzülve van bennünk. Emlékszem arra, hogy próbáltam kitakarítani a garázst, és hároméves gyermekem betévedt hozzám, hogy segítsen. Valamit csinálni kezdett, de nem úgy, ahogy kellett volna. Felkapott dolgokat, amiket már elraktam, és odapakolta, ahová nem kellett volna. Megpróbáltam kijavítani a dolgait. Tudod, hogy mit mondott erre? ’Majd magamtól, apuci, majd magamtól!’ Ki tanította erre? Valószínű, én is segítettem ebben. Az anyja is hozzájárulhatott. Azonban az biztos, hogy születésétől fogva magában hordozta az egészet…
Mivel ezzel az örökölt csináld magad természettel születtünk, és mivel nehéznek találjuk a függetlenségünk feladását (ti. ahhoz, hogy Krisztus követői legyünk, alá kell rendelnünk magunkat Istennek és ez az énünk feladásával jár), azt látjuk, hogy a vallásban az ember gyakran attól függ, amit maga is meg tud tenni, hogy megszerezze és kiérdemelje az üdvösséget. Ez minden pogány vallás alapja. Könnyen a cselekedetek vagy a viselkedés áldozatává lehetünk, mintha az lenne az üdvösség reménysége. Azonban Efézus 2,8-9. versei azt mondják, hogy kegyelemből van üdvösségünk, hit által, és ez nem tőlünk van. A kegyelem nem tőlünk van és a hit sem. Róma 12,3. elmondja nekünk, hogy a hit ajándék, amit mindenki megkap. Azután Isten adta nekünk a Szentírást is, ami által a hitünk növekszik (ha olvassuk!). Tehát a hit ajándék és a kegyelem is egy ajándék. Be kell látnunk, hogy amennyiben elfogadjuk Isten Szavát, nem kereshetjük magunkban az üdvösség reménységét vagy bármit. Csupán elfogadhatjuk ezt az ajándékot.”

Morris L. Venden: A működő hit


2013. június 14., péntek

Túrmezei Erzsébet: Már meghallgatott!

 „Ők még beszélnek, Én már meghallgattam.” (Ésaiás 65:24)

 


Ők még beszélnek, Én már meghallgattam!"
csodálatos ígéret!
Teljesedése felsorolhatatlan!

Mint amikor Élim kicsiny lakói
Tüzelőért könyörögtek térden,
Mert fogytán volt, és kemény volt a tél...

S még imádkoztak, amikor begördült
A fával megrakott szekér,
Mert egy gazdát arra indított Isten,
Hogy kicsinyein így segítsen.
Így lett a könyörgésből hálaének!

Felsóhajtunk: Bár mindig így lehetne!
De ha évekig várunk feleletre,
S megfáradunk... halványul a reményünk...
Nem teljesül, amit könnyesen kérünk.

Hol az ígéret? - kérdezzük lankadtan.
"Ők még beszélnek, Én már meghallgattam!"

Aztán titkokat tár a Szentlélek,
Atyánk szívébe látó ablakot -
Rejtelmek nyílnak, csoda-messzeségek...

Lehet, várni kell, szállhat évre évünk,
Mégis szent valóság: Mi még beszélünk,
Ő meghallgatott! Már meghallgatott!



2013. június 13., csütörtök

Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, hűséged és igazságod szerint hallgass meg engem.

(Zsoltár 143:1)

"Nem kérek sem egészséget, sem betegséget, sem életet, sem halált, hanem azt, hogy Te rendelkezz az egészségemről, betegségemről, az életemről és halálomról a Te dicsőségedre és az én üdvösségemre.
Egyedül Te tudod, mi szolgál javamra. Te vagy az Úr, tedd amit akarsz, Te adj és Te végy el tőlem. Uram, csak egyet tudok: Jó nekem, ha Téged követlek..... - No ezt szeretném, ha teljes szívből - és naponként elvégződne bennem.... , hogy csak az a vágy maradjon legerősebben bennem, hogy értsem és kövessem elrendelt utamat..... hálás szívvel, ha valamicskét is megérthetek. Tudom, nem várhatom életem eddigi eseményeire Isten magyarázatát, csak vigyen tovább a helyes úton." 

(Pascal)

2013. június 12., szerda

" A szeretet türelmes (hosszútűrő)..."

"Pál azt mondta, hogy végső soron nem a jó beszédkészség, nem s prófétálás vagy ismeret ajándéka, sőt nem is az Isten titkainak ismerete, nem az abszolút hit számít, hanem a szeretet.



" A szeretet türelmes (hosszútűrő)..."  (1. Kor.13:4)



Ez a szeretet, amelyről beszélek, nem veszíti el a türelmét - keresi a módját, hogy építő legyen. Természetesen nem építed a másikat, ha nem látod meg a gyengeséget. De ha felismersz egy olyan helyet, ahol egy kis építésre vagy erősírésre van szükség, építhetsz, bátoríthatsz, erősíthetsz. Ne veszítsd el a türelmedet! Az építéshez sok idő kell, sok akadályra és kényelmetlenségre és nagyon sok eltakarítani valóra kell felkészülnöd."




(Elisabeth Elliot: Nőnek születtél)

2013. június 11., kedd

Jót tett velem

"Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy segítesz. 
Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem."
( Zsoltárok 13: 6)

"... Amit a fordítás úgy ad vissza, hogy "jót tett velem", azt is jelenti, így is fordítható "érlelt". Jó eljátszani a gondolattal , és ez itt több, mint szójáték, komolyan megfontolandó valóság: így kell értenünk. Azzal, amit végigjáratott velünk az Úr , azzal, amit elhordozandó teherként életünkre rakott, s azzal, hogy megkísérthetett bennünket az a gondolat, hogy elfeledkezett rólunk, és megérintett az Úrtól való elszakadás dermesztő kísértése  mindezzel, az ezektől való megszabadítással úgy tett jót velünk, hogy érlelt, közelebb vitt a "teljes férfiúságához", a teljességhez, a tökéletességhez.
Felhangzó hálaénekünkben talán annak az öröme is zenghet, hogy közelebb már kevesebbszer hangzik fel a "miért" és "meddig" életünkben ..."
( Zergi Gábor: "Mert ez a Te életed" )
 

2013. június 10., hétfő

A Lélek gyümölcse

A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.


Galatákhoz írt levél 5:22-23

A lényeg – mint sok más esetben – itt is a részletekben rejlik. A szép és jól ismert lista végén a mellékesnek látszó mondat: „Az ilyenek ellen nincs törvény”. Az ilyeneket valóban nehéz lenne számon kérni. Tessék örülni, és türelmesnek lenni, de lehetőleg azonnal! Ne legyél önző! Miért nem vagy jószívű?... Ezekről nem ír a Törvény! Vagy mégis? És a szeretet törvénye? A másik szeretete, megbecsülése, szolgálata?

A teljes fejezetet olvasva azt látjuk, hogy Pál arról beszél, hogyan lehet valaki teljesen Krisztus követője. Mi legyen az Ószövetségi szabályokkal, a régi törvényekkel, melyek úgy tűnik kitörölhetetlenül beleivódtak generációk gondolkodásába. Dobjuk el őket? Ha meg akarok felelni Istennek nem fontos engedelmeskedni? De Igen. A törvények fontosak, jók, védenek, Krisztushoz vezetnek. Csakhogy a törvény lelkes megtartói (akkoriban farizeusoknak hívták őket), épp a lényeget, a szeretetet nem gyakorolták. Vagyis valójában Lélek-telen istenfélő emberek voltak, még ha nyilvánvaló, vagy botrányos bűnöket nem is követtek el.


A Lélek gyümölcseiben az a szép, hogy nem emberi erőfeszítés, vagy erős koncentráció eredménye. Ezt a bennük lakozó Szentlélek termi meg. Valójában nem is a „listát”, hanem Krisztust kell szem előtt tartanunk, ha örök életre szomjazunk. A többiről, Ő majd gondoskodik.
 
(Reggeli dicséret)
 
 

2013. június 9., vasárnap

A HÉT IDÉZETE...

"Ha egy emberrel úgy bánsz, amilyen, akkor olyan is marad. Ha azonban úgy bánsz vele, mintha jobb és nagyobb volna, akkor jobbá és nagyobbá fog válni."
(Linda Dillow)

A HÉT FÉNYKÉPE...


A szeretet himnusza, egy kicsit másképp

Ne ijedjetek meg az egyes "mai" kifejezéseken....ha túlláttok rajta, elgondolkodtató ez a tolmácsolás is....


Ha olyan kiváló szónok vagyok, mint Kossuth Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy "van egy álmom", de szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.
Ha futurológusként, a jövő mérnökeként, vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok mint egy összelapított üres kólás doboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.
Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak, és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.
Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat, vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.
Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üres belű hagyma.
Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, ha rongyosra olvasom a Bibliámat, és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet jelentéktelen, mint amikor szamárháton vonul be valaki a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: "szomjúhozom".
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.

A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül a pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálta elgurult drahmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mezők liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszíti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság. Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak a nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit. Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és Ő lesz majd minden mindenekben.
Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig a legnagyobb: Jézus."
(Fabiny Tamás)

2013. június 8., szombat

"Reménykedj, az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!"

(Zsolt. 27,14).


Szüntelenül reménykedjél! Az Úrban reménykedjél! Érdemes reménykedni benne. Soha nem hagyja cserben azt, aki Őbenne bízik.
Ne csüggedj el a reménykedésben!
Számíts nagy szabadulásra és légy készen, hogy Istent dicsérd érte.

Az Ige biztat, hogy „légy erős és bátor szívű", mert erre van leginkább szükséged, amíg várnod kell. Ha a szíved egészséges és erős, minden rendben lesz. A szívnek nyugalomra és derűre van szüksége, és ezt akkor kapja meg, ha erőt nyer. Az erős szív megnyugszik, tud örvendezni és így erőt ad az egész embernek.

Senki sem képes az életnek ezt a titkos mozgatóját, a szívet megerősíteni, egyedül Isten, aki teremtette, Ő erősítheti meg. Isten maga az erő, így adhat erőt mindazoknak, akiknek erre szükségük van. Ezért légy bátor, az Úr kiárasztja rád erejét, nyugodt leszel a viharban és örvendezel a szomorúságban.


(Spurgeon)

2013. június 7., péntek

Jézus így felelt neki: "Ma lett üdvössége ennek a háznak: mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet."

Lukács evangéliuma 19:9-10

Zákeusnak, a vámszedőnek nem volt helye a mennyben. Bűnös volt és ezt ő tudta a leginkább. Emlékezett, hogy rengeteg embert átvert, hogy kihasználta a pozícióját anyagi előnyökért és visszaélt a hatalmával. Tudta, hogy a mennyben nincs számára hely.

Zákeusnak, a vámszedőnek nem volt helye a földön. Bűnös volt és ezt az emberek nagyon jól tudták. Utálták is érte, amiért átverte őket, amiért kihasználta a pozícióját. Utálták, és kitaszították, és így nem volt számára hely a földön.

Így kötött ki egy fán. Ott a lombok között megbújva nézte, ahogyan Jézus elhalad, és vágyott rá, hogy bárcsak ott lehetne lent ő is. Bárcsak ne tette volna velük meg azt a sok rosszat! Bárcsak emelt fővel járhatna újra! Bárcsak lenne helye a földön, ha már a mennyben nem is lehet...

Ekkor Jézus megállt, és meghívta a mennybe! Mert nem az a fontos, hogy hány bűnt követünk el, hanem hogy meg tudjuk-e bánni őket! Lehet, hogy kiestünk a mennyből, és a föld porában már nem is maradt rajtunk semmi mennyei, mégis, Jézus eljött, hogy megkeressen, hogy megtartson: mert ő hiszi, hogy mennyeiek vagyunk. Ő annak teremtett!

Ma is elmegy valahol nem is olyan messze tőlünk, és ha csak egy kicsiny vágy is ébred a szívünk mélyén a jobb és a mennyei iránt, felénk fordul és mosolyogva azt mondja:

"Itt vagyok!" 

 (Reggeli dicséret)

2013. június 6., csütörtök

A BELENYUGVÁS ÉS AZ ELFOGADÁS KÜLÖNBSÉGE

,,A belenyugvás az, hogy megadjuk magunkat a sorsnak.

 Az elfogadás az, hogy megadjuk magunkat Istennek.



 A belenyugvás csendben lefekszik egy üres univerzumban. 

Az elfogadás felkel, hogy találkozzon Istennel, aki a világmindenséget céllal és rendeltetéssel tölti meg. 



A belenyugvás azt mondja: "képtelen vagyok rá". 

Az elfogadás azt mondja: "Isten képes rá". 



A belenyugvás megbénítja az életfolyamatot. 

Az elfogadás felszabadítja az életet a legnagyszerűbb kreativitásra. 



A belenyugvás azt mondja: "Számomra mindennek vége".

 Az elfogadás azt mondja: "Hát itt vagyok, most mi legyen, Uram?".



 A belenyugvás azt mondja: "Micsoda veszteség!". 

Az elfogadás azt mondja: ,,Hogyan tudod ezt a bajt üdvösségemre használni, Uram?".



 A beletörődés azt mondja: "egyedül vagyok".

 Az elfogadás azt mondja: "Tied vagyok, Uram".


(Creath Davis író)

2013. június 5., szerda

Az Úr előtt...

„Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem. Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!”
(131. Zsoltár 1-3. vers)
Mit szólnál, ha Jézus köszöntene ébredés után; - Jó reggelt! Mondanád, hogy adj még öt percet, aztán még ötöt? S aztán rohanni kell, most nincs idő, hosszan beszélgetni, imádkozni, rendbe rakni az ágyat, mosakodni is csak ímmel-ámmal, reggelizni meg majd munkába rohanva fogunk…

Mit szólnál, ha Jézus lenne a munkatársad? Zúgolódnál a főnök ellen, hogy már megint dolgozni kell? És ezek az ügyfelek… És ez a trehány munka, amit az a… csinált, azt is nekem kell kijavítani… Elegem van az egészből…

Mit szólnál, ha Jézus lenne a családod? Kiabálnád követelőzve; - Miért nincs vacsora? Már megint hol voltál? Miért nem hoztál haza több pénzt? Már megint, hogyan néz ki ez a lakás? Miért nem foglalkozol azzal a gyerekkel?

Mit szólnál, ha Jézus veled lenne szabadidődben? Mit néznél a TV-ben? Melyik honlapok lennének megnyitva a böngészőben? Milyen videojátékot választanál?

Mit szólnál, ha Jézus melletted ülne a gyülekezetben? Mondanád, hogy ma nincs kedvem imaórára, bibliakörre menni? Mennyit késnél az istentiszteletről? Mobiloznál, vagy sugdolóznál Vele is az új ruhádról a prédikáció alatt? Mondanád, na ez is minek állt ki énekelni, szavalni, prédikálni?


Mondd, te hogyan állnál meg a mindennapokban az Úr előtt?

(Reggeli dicséret)
 

2013. június 4., kedd

Megváltozott élet----2013.01.19.---igehirdetés (Kovács Ferenc)


A HÉT FÉNYKÉPE:

A BARÁTOM

A HÉT IDÉZETE:

"A boldogsághoz nem feltétlenül tartozik hozzá, hogy mindig megkapjuk, amire vágyakozunk."
(Stephanie Dowrick)

Halász Mihályné Johanna: Istentől kapott szerep

Az élet egy nagy színpad
Istentől mindenki szerepet kap.
Van ki ajándéknak tekinti szerepét
S van ki cipeli keresztként.

Ha ajándékként vetted szereped
Nem azt jelenti,hogy soha nem tévedhetsz
De hűségesen újra kezded
A láthatatlan Isten segít neked.

Ha keresztnek tekinted szereped
Más szerepét mindig könnyebbnek véled
Gondolod az lett volna jobb neked
S egyre zúgolódóbb lesz életed.

Rajtad áll szereped elfogadása
Légy Istennek hű sáfára
Legyen áldás életed már itt a földön
S szerepedben Isten neve megdicsőüljön!

2013. június 3., hétfő

Hálás vagyok...

"Milyen jó hálát adni az Úrnak." 
(Zsoltárok 92,2)

Sok ember így köszönti egymást: "Szia, hogy vagy?" Észrevettem, ha a szokott "Kösz, jól!" formulával válaszolok, észre sem veszik. Elkezdtem a "Hálás vagyok" kifejezést használni. 
Válaszom érdekes dolgokat indít el. Szomszédom tette fel a kérdést a minap: "Hogy vagy?" Mikor válaszom - "Hálás vagyok!" - elhangzott, folytatta - "Miért? Mi történt?" Azt feltételezte, hogy valami rendkívüli történt, ami hálára késztetett. Áruházi alkalmazottak gyakran köszöntenek így: Jó napot, hogy van? Új válaszom reakciót vált ki belőlük, "Ez nagyszerű, csodás, klassz." Van, aki nagyrabecsülését fejezi ki válaszomért, és megköszöni. A héten az iskolaigazgató mondta, hogy szinte már várja a "Hálás vagyok!" válaszomat. Ha megkérdezik, miért vagyok hálás, lehetőségem nyílik elmondani, Isten mi mindenben áldotta meg életem. 
Ha szánunk egy percet a visszatekintésre, valamennyien sok-sok okot találhatunk, amiért hálásak lehetünk Istennek. A Zsolt 92,2 azt mondja: Az Úrnak jó hálát adni. A hála kifejezése nekünk is jó, másoknak pedig áldás lehet.

Imádság: Ó, Istenünk, adj hálás szívet, hogy felismerjük jóságodat, és megosszuk másokkal is. Ámen.

El tudom-e mondani, hogy hálás vagyok? 
(Nőnek születtél)
 

2013. június 2., vasárnap

Túrmezei Erzsébet: Isten kezében

Felvett az Isten az út
porából, s a kezére tett
félénk ázott bús kis
Verebet,
Sokáig egyebet sem tett,
Csak melengetett.

Lassan - Ó de lassan! -
Minden csepp véremet,
átjárta melege,
Kimondhatatlan hűsége,
Atyai szeretete.

Kezéből etetett.
Igéjéből itatott.
Csipogni, repülni, hordani
tanított. Mindez sokáig
ó, de sokáig tartott.

Kezében vagyok.
Kezéből élek...
Bár szédít sokféle veszély,
Ujjai közt, ha kinézek,
De nem félek!

Tudom, - vihar is megtépáz,
Héja is kerülget,
Kétség, bú, gond, nyomor,
szívemre feküdhet,
De Isten kezéből
Semmi ki nem vehet!

S így ,,lelkem szép csendesen
Nyugszik csak az Úr Istenben."
Kezében csupán eszköznek lenni,
Ugyan-e kezekbe lelkeket vezetni,

Megtanít az Isten!

2013. június 1., szombat

Csak szeress...

„Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.” 
Máté evangéliuma 22:37-40


Csak ennyi lenne az egész. Csak szeretni kellene, és nem itt tartanánk. Csak szeretni kellett volna már az elején, szeretni Istent, és nem enni a gyümölcsből, amire azt mondta, hogy tabu. Csak szeretni a másikat, és felvállalni, hogy „vétkeztem, Uram...” Csak dönteni helyesen Isten mellett akkor is, ha épp nem igazán érthető a miért, és nem hallgatni a Kísértő szavára, mert azóta sem tudjuk, mi a jó és mi a rossz, és bár Isten képére lettünk teremtve, ma már közel sem hasonlítunk rá. 

Csak szeretni, ennyi lenne. Nem várni, hogy lépjen a másik elsőként, hanem megtenni azt a bizonyos legnehezebb lépést. Nem várni, hogy Isten oldja meg életem összes gondját, problémáját, táncoljon úgy, ahogy én fütyülök, és majd akkor Őt választom, hanem elfogadni, amit adott az Élet, és megtanulni szeretni Őt. Ma. 

Nem nézni a bőrszínt, etnikai hovatartozást, politikai nézetet és gondolkodásbeli különbséget, hanem úgy bánni a másikkal, ahogy én is szeretném, hogy velem bánjanak. Nem gondolkozni azon, hogy megéri-e, hanem kinyújtva kezemet, adjak esélyt a másiknak az újrakezdésre. És időnként nem azt nézni, én hogyan járok jobban, hanem mi lenne neki a hasznos. 

Álomvilágban élek - mondod halkan magadban. De még lehet. Talán. Ha te és én ma döntünk, akkor neked, nekem és a környezetünknek más lesz. Ha végre igazán megértjük azt az áldozatot, amit Isten hozott meg értünk, ha végre igazán megértjük, hogy Ő szeret, akkor nem lesz nehéz dönteni. Akkor akarni fogjuk ezt a döntést, és a szeretet lesz a természetes. 

Hát legyen így! Engedjük Istent közel magunkhoz, engedjük be az életünkbe, és hagyjuk, hogy cselekedeteinket átformálja a szeretet egyszerű parancsolata!
(Reggeli dicséret)