2012. október 02. KAPCSOLATAIM ELFOGADÁSA

TÚL A MEGBOCSÁTÁSON

Elhatároztam, hogy nemcsak egyszer, hanem folyamatosan megbocsátok Janának. Isten pontosan tudta, milyen áldozatot követelt tőlem, hogy meghozzam ezt a döntést. Úgy gondoltam, én igazán minden tőlem telhetőt megtettem, egy kicsit talán még önelégült is voltam, hogy Istennek tetszően jártam el. Készséggel megveregettem a vállam, és így szóltam: "Jól van Linda, a feladatot elvégezted!" De Isten azt kívánta, hogy még egy lépéssel menjek tovább. Így szólt a szívemhez: "Linda menj a megbocsátáson túl!" Azt akartam mondani: "Istenem, már eleget tettem!" de ekkor a következő szakaszt olvastam a Római levélből:

A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket, áldjátok, és ne átkozzátok. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. (Róm. 12:9-10, 14, 18)

Ezek a versek nem arról beszélnek, hogy éreznem kell a szeretetet, hanem, hogy el kell döntenem, hogy szeretek és tisztelek egy illetőt. Áldani valakit- ez az akaratom választása. A következő módon értelmeztem a magam számára ezeket a verseket: "Linda, ne csak mondd, hogy szereted Janát, cselekedeteid mutassák is be, hogy szereted őt! Áldd őt, és ne átkozd! Légy egyetértésben vele! Ha lehetséges, amennyire rajtad áll, élj békességben Janával!
Hogyan tudtam volna szeretni, tisztelni és áldani őt, amikor érzéseim nem támogattak ebben? Két gondolat jutott eszembe:

* Imádkozz Janáért, hogy Isten áldja meg.
* Keress olyan lehetőségeket, melyek a szeretet, a kedvesség cselekedetei.

Amint imádkoztam érte. feltettem a kérdést: "Hogyan tudom őt áldani? Isten ötleteket adott a szeretet kifejezésére. Amikor elkeseredett szolgálata miatt, írtam neki egy bátorító levelet. Amikor édesanyja meglátogatta, meghívtam őket ebédre. Vajon éreztem szeretetet? Nem. Úgy éreztem, áldást akarok közvetíteni? Nem. De Isten továbbra is arra késztetett, hogy lépjek a megbocsátáson túl, és fejezzem ki a megbocsátást cselekedetekkel. Hozzak titkos döntéseket a bensőmben, a szívemben, az akaratomban. A döntéseimnek semmi köze nem volt az érzéseimhez.
Sokkal nehezebb túlmenni a megbocsátáson, mint csak egyszerűen megbocsátani. Mert mit is gondol az emberi eszünk? Megbocsátok, mert Isten ezt mondta nekem. De mostantól kezdve távol tartom magam tőle! Nagyon tetszik nekem, amint Jézus olyan személyes módon mutatja be szeretetét Péter felé, miután megtagadta őt nemcsak egyszer, hanem háromszor. Amikor az asszonyok meglátták az üres sírt, az angyal ezt mondta nekik: "Feltámadt... Menjetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek." (Mk. 16:6-7)
Miért mondta Jézus: és Péternek? Péter egy volt a tanítványok között, tehát ő is hallotta volna. Lehetséges, hogy Jézus tudta, mennyire zaklatott volt Péter? Miután megesküdött, hogy soha nem járt Jézussal, Péternek szüksége volt arra a szerető bizonyosságra, hogy Jézus még mindig barátja. És Péternek - ez a szeretet cselekedete volt.
Isten a kapcsolatok áldott irányítója? Igen! Ő megengedte, hogy fájdalom törjön az életembe Janán keresztül, és Ő a te életedben is megengedi a fájdalmat. A családban és Krisztus testében, a gyülekezetben működő egymásra utaltsági kapcsolatok Isten legfőbb eszközei abban, hogy felnőtté váljunk. Isten egy barátnőm álnok viselkedésével tanított arra, hogyan váljak felnőtté, és hasonlítsak jobban Krisztusra. Ez idő alatt a következőket írtam:

Bíztam Istenben, aki ebbe a megalázó helyzetbe engedett, ezáltal hatalmas lelki szabadságot kaptam arra, hogy az Ő kezéből vegyem el ezt a helyzetet. Ha Ő úgy gondolja, hogy ez jó, akkor elfogadom.

Nagy szabadság rejlik az elfogadásban. Isten szavában naponta gyönyörködtem. Nem telt el nap úgy, hogy ne kaptam volna belőle bátorítást, kihívást, vigasztalást vagy feddést. Megalázkodtam Isten előtt. Azt gondoltam, helyesen cselekszem, hogy zárat tettem a számra. Még olyan sokat kell tanulnom. Újból végigmennék ezen az úton, hogy megtanuljam, amit eddig megtanultam.  (Linda Dillow)


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések