Szeretnél rokkant lenni?

"Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek! Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket."(Máté 13:14-15)

Egyszer megkérdezték tőlem: "Ha hatalmad lenne, és visszapörgethetnéd az idő kerekét, ugyanezt, a tolószékben eltöltött életet választanád?" Egyik oldalról jól tudtam, mire gondolt az illető, mert Isten sok mindenre megtanított a tolószékem által. Hogy újra végigmennék-e ezen az úton, ha rajtam állna a döntés? Nem gondolom.

Senkit sem ismerek, akinek az lenne a vágya, hogy egy paralízissel együtt éljen. Ki lenne olyan ostoba, aki úgy döntene, hogy inkább nem használja a kezeit vagy a lábait? Szerinted van olyan személy aki a vakságot választja; aki inkább a sötétség mellett dönt a gyönyörű kék ég ragyogása helyett?  Vagy aki tudatosan becsukja a szemét a ragyogó szivárvány előtt?

És ki akarna süket lenni? Ki az, aki inkább a némaságot választja a keringő csodája helyett, vagy egy kedves személy megnyugtató hangja helyett?

Mindezek ellenére vannak olyan emberek, akik inkább választják a fogyatékkal terhelt életet. És ha rájuk kérdeznél, nem változtatnának életükön. Ők azok, akik tudatos döntésük alapján rokkantak. A fogyatékuk pedig igen súlyos, mert nem fizikailag hanem lelkileg rokkantak. Még maga Jézus is beszélt erről az embercsoportról.

Ó, Istenem, botor dolog arra gondolni, hogy bárki is választaná a fizikai fogyatékosságot. Ha rajtam állna, én semmiképpen sem döntenék így. Kérlek bocsásd meg, amikor ostobán elzárom magam Tőled, és a Szavadtól. Kérlek nyisd meg szemeimet és fülemet, hogy Rád nézhessek, és meghallhassam a hangodat. Nem akarok a nemtörődömségem vagy a kétségeim miatt lelkileg rokkantként élni.

(Forrás:Joni and Friends Daily Devotionals, http://www.joniandfriends.org/daily-devotional/)