A béke eszközei
Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik!
(Ézsaiás 52:7)
Több mint nyolcszáz évvel ezelőtt Assisi Szent Ferenc így imádkozott: "Uram, tégy engem a békéd eszközévé, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet uralkodik, hogy a megbocsátás szellemét vigyem oda, ahol széthúzás van, hogy harmóniát vigyek oda, ahol békétlenség van, hogy hitet vigyek oda, ahol kételyek vannak, hogy örömöt vigyek oda, ahol szomorúság lakik." Amikor meghalljuk az erőszakról szóló legfrissebb tragikus történetet, a béke eszközének a gondolata leterhelőnek tűnhet. De a kedvesség apró cselekedetei emlékeztetnek bennünket a félelem a sérülés a gyűlölet közepette, hogy a jó igenis létezik. Mert a jó ott van az önkéntesek kezei között, akik házakat építenek természeti katasztrófák után, de ott van az az egyszerű szolgálatkészségben is, mellyel a munkahelyünkön, az otthonunkban, vagy a lakókörnyezetünkben az emberek felé fordulunk.
Assisi Ferenc így fejezte be imáját: "Uram, add meg nekem, hogy én vigasztalhassak ahelyett, hogy engem vigasztalnának, hogy én értsek meg másokat ahelyett, hogy arra vágynék, engem értsenek meg, hogy szeressek inkább, minthogy engem szeressenek. Mert aki elfelejti magát, az találja meg, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre. Ámen"
A
szeretettel teli kedves cselekedetek azt jelentik, hogy meghaltunk a
saját vágyainknak és szükségleteinknek, hogy a másik ember vágyait és
szükségleteit kielégíthessük. Mert az önmegtagadás szöges ellentéte
annak, amit az esti híradó az emberi természetről elénk tár. De ha Isten
szeretetét egyszerű, mindennapi cselekedetek által éljük meg, akkor a
kétségbeejtő pillanatok lehetőséget adhatnak a remény megtapasztalására.
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése