2012. november 15. Bízd Istenre a "mi lesz ha" kérdéseket!
Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések? A legsúlyosabbak közül az egyik a Mi lesz, ha, a másik pedig a Bárcsak gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettőből hiányzik a hit látása. A Mi lesz, ha, a jövőbe néz, és aggódik. A Bárcsak a múltba tekint vissza, és panaszkodik a miatt, amit Isten adott. Az első következménye az aggodalom, a másodiké pedig a harag.
Miközben lányom betegségével kapcsolatos aggodalmaimmal küszködtem, Isten a szívembe véste a Jer. 17:5-8-at:
Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve. Olyan lesz, mint a bokor a pusztában, nem remélheti, hogy eljön valami jó. Ott tengődik kövek között a pusztában, a szikes, lakatlan földön.
De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét.
Ezek a versek két különböző embert állítanak elénk. Az egyik csak magában bízik, a másik viszont nemcsak hogy bízik az Úrban, hanem semmi másban nem bízik, csak az Úrban.
Először figyeljük meg azt a nőt, aki a testi szépségbe veti bizalmát. Ez biztosan nem vonatkozik rám vagy rád! Mi Istenben bízunk! Ahelyett, hogy átadnánk aggódó szívünket Istennek, mi próbáljuk megoldani az élet Mi lesz ha típusú, bizonytalanságot teremtő helyzeteit. Megoldjuk őket az említett eszközeinkkel, így segítve ki Istent. Túl nehéz és fájdalmas várni, és egyébként is Isten túl lassan dolgozik.
Mi lesz ennek a következménye? Katasztrófa. Olyanok leszünk, mint a tamariszkusz bokor, lelkileg torzók, száraz, szomorú élettelen külsővel. Szívünk pusztasággá válik, és nem élvezzük az Istennel való közösségből fakadó élet bővölködését. Csak azzal törődünk, hogyan szerezhetjük meg számunkra fontos dolgokat, ahelyett hogy Istenre bíznánk azt.
Nézzük meg az ellenkezőjét: azt az asszonyt, aki az Úrba veti teljes bizalmát. Ez a nő élettel teli és békesség tölti be. Tekintetét mindenható Urára emeli még akkor is, amikor folyamatos nehézségek érik. "Zöld" marad, és továbbra is gyümölcsöt terem. Milyen dicsőséges kép! Zöld levelek a szárazság idején ? Semmi aggodalom? Ez az, amire szükségünk van! (Linda Dillow)
Miközben lányom betegségével kapcsolatos aggodalmaimmal küszködtem, Isten a szívembe véste a Jer. 17:5-8-at:
Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve. Olyan lesz, mint a bokor a pusztában, nem remélheti, hogy eljön valami jó. Ott tengődik kövek között a pusztában, a szikes, lakatlan földön.
De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét.
Ezek a versek két különböző embert állítanak elénk. Az egyik csak magában bízik, a másik viszont nemcsak hogy bízik az Úrban, hanem semmi másban nem bízik, csak az Úrban.
Először figyeljük meg azt a nőt, aki a testi szépségbe veti bizalmát. Ez biztosan nem vonatkozik rám vagy rád! Mi Istenben bízunk! Ahelyett, hogy átadnánk aggódó szívünket Istennek, mi próbáljuk megoldani az élet Mi lesz ha típusú, bizonytalanságot teremtő helyzeteit. Megoldjuk őket az említett eszközeinkkel, így segítve ki Istent. Túl nehéz és fájdalmas várni, és egyébként is Isten túl lassan dolgozik.
Mi lesz ennek a következménye? Katasztrófa. Olyanok leszünk, mint a tamariszkusz bokor, lelkileg torzók, száraz, szomorú élettelen külsővel. Szívünk pusztasággá válik, és nem élvezzük az Istennel való közösségből fakadó élet bővölködését. Csak azzal törődünk, hogyan szerezhetjük meg számunkra fontos dolgokat, ahelyett hogy Istenre bíznánk azt.
Nézzük meg az ellenkezőjét: azt az asszonyt, aki az Úrba veti teljes bizalmát. Ez a nő élettel teli és békesség tölti be. Tekintetét mindenható Urára emeli még akkor is, amikor folyamatos nehézségek érik. "Zöld" marad, és továbbra is gyümölcsöt terem. Milyen dicsőséges kép! Zöld levelek a szárazság idején ? Semmi aggodalom? Ez az, amire szükségünk van! (Linda Dillow)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése