2012. november 07. A hit Isten jellemében gyökerezik
Egyesek szerint nem számít, hogy miben hisznek, csupán az a fontos, hogy higgyenek. Harminc évvel ezelőtt egy bizarr beszélgetést folytattam egy fiatal egyetemistával, mely nagyjából így zajlott le:
- Nincs jelentőse, hogy miben hiszek - mondta Jenny.
- Maga az a tény, hogy hiszek, segít nekem.
- Magyarázd meg, mit értesz ez alatt! - kértem őt. - Te miben hiszel?
- Ó, bármiben. Éppen most egy nagy sziklában hiszek, megy az udvarunk hátsó részében található.
- Bocsánat, egy nagy szikla segít neked?
- Ó, igen, ha elég erősen hiszek, ha van elég hitem, hogy a szikla segíteni fog nekem, akkor segít. Megállok a nagy szikla előtt, becsukom a szememet, és hiszem, hogy erőt fog adni nekem.
Elmagyaráztam Jennynek, hogy a hitkulcsa éppen a hit tárgyában rejlik. Krisztus a hit megbízható tárgya, de Jenny inkább ő sziklájában akart hinni. Egy ilyen szikla nem vár el semmit, és nem parancsol meg semmit. Semmilyen engedelmességet nem várnak el azoktól, akik nagy sziklákban hisznek. Jennyvel való beszélgetésem után azt a szomorú tényt kellett konstatálnom, hogy ő megtévesztésben él, mivel "Nagy Sziklája" nem képes bűneit megbocsátani, nem képes neki örök életet adni, sem pedig megnyugtatni aggódó szívét. Ezekre csak Jézus képes. Az ige így biztat:
Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! (Zsolt. 18:3)
Isten méltó arra, hogy hitünk tárgya legyen, mégpedig csodálatos jelleme miatt. Amy Carmichael, az indiai gyerekek misszionáriusa elmondta, hogy Istenbe vetett hite azzal kezdődött, hogy Isten jellemében teljesen megbízott. Így foglalja össze hitvallását:
* Isten olyan Atyánk, aki előbb szeretett minket, és szeretete nem fogy el.
* Isten tartja kezében a dolgokat, és minden, amit megengedett életemben, végső soron javamat munkálta.
* Mint egy kis gyermek, Istenbe vetettem bizalmam, nála oltalomra találtam, és Isten átsegített mindenen.
Isten jellemében vetett bizalom bátorította fel Amyt, hogy Istenhez forduljon, és tökéletesen bízzon benne. Isten jellemébe vetett bizalom tesz képessé bennünket is, hogy teljes ráhagyatkozással az Ő gondoskodó karjaiban pihenjünk meg. Hogy lennénk képesek beülni a talicskába, ha semmit nem tudnánk arról, aki a talicskát tolja? Sokkal könnyebb beülni azzal a meggyőződéssel, hogy akire rábíztuk magunkat, az mindent kezében tart, bölcs és mélységesen törődik velünk.
(Linda Dillow)
- Nincs jelentőse, hogy miben hiszek - mondta Jenny.
- Maga az a tény, hogy hiszek, segít nekem.
- Magyarázd meg, mit értesz ez alatt! - kértem őt. - Te miben hiszel?
- Ó, bármiben. Éppen most egy nagy sziklában hiszek, megy az udvarunk hátsó részében található.
- Bocsánat, egy nagy szikla segít neked?
- Ó, igen, ha elég erősen hiszek, ha van elég hitem, hogy a szikla segíteni fog nekem, akkor segít. Megállok a nagy szikla előtt, becsukom a szememet, és hiszem, hogy erőt fog adni nekem.
Elmagyaráztam Jennynek, hogy a hitkulcsa éppen a hit tárgyában rejlik. Krisztus a hit megbízható tárgya, de Jenny inkább ő sziklájában akart hinni. Egy ilyen szikla nem vár el semmit, és nem parancsol meg semmit. Semmilyen engedelmességet nem várnak el azoktól, akik nagy sziklákban hisznek. Jennyvel való beszélgetésem után azt a szomorú tényt kellett konstatálnom, hogy ő megtévesztésben él, mivel "Nagy Sziklája" nem képes bűneit megbocsátani, nem képes neki örök életet adni, sem pedig megnyugtatni aggódó szívét. Ezekre csak Jézus képes. Az ige így biztat:
Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! (Zsolt. 18:3)
Isten méltó arra, hogy hitünk tárgya legyen, mégpedig csodálatos jelleme miatt. Amy Carmichael, az indiai gyerekek misszionáriusa elmondta, hogy Istenbe vetett hite azzal kezdődött, hogy Isten jellemében teljesen megbízott. Így foglalja össze hitvallását:
* Isten olyan Atyánk, aki előbb szeretett minket, és szeretete nem fogy el.
* Isten tartja kezében a dolgokat, és minden, amit megengedett életemben, végső soron javamat munkálta.
* Mint egy kis gyermek, Istenbe vetettem bizalmam, nála oltalomra találtam, és Isten átsegített mindenen.
Isten jellemében vetett bizalom bátorította fel Amyt, hogy Istenhez forduljon, és tökéletesen bízzon benne. Isten jellemébe vetett bizalom tesz képessé bennünket is, hogy teljes ráhagyatkozással az Ő gondoskodó karjaiban pihenjünk meg. Hogy lennénk képesek beülni a talicskába, ha semmit nem tudnánk arról, aki a talicskát tolja? Sokkal könnyebb beülni azzal a meggyőződéssel, hogy akire rábíztuk magunkat, az mindent kezében tart, bölcs és mélységesen törődik velünk.
(Linda Dillow)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése