2012. november 19. Bizalmunk szintjei

Amikor Mi lesz, ha kérdések merülnek fel életünkben, fel kell tennünk magunknak a kérdést: ha a körülmények alapján fogjuk megítélni Istent, akkor nem leszünk képesek megérteni vagy megítélni a körülményeket Isten jellemének fényében.
Az Ézs. 41:10. kijelenti: "Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak." Csak úgy tudunk Istenben bízni, ha rá, és nem körülményeinkre összpontosítunk.
A 141. zsoltár 8. verse arra biztat, hogy a mindenható Úrra nézzünk és hozzá meneküljünk. A 112. zsoltár 7. verse a következőt mondja: "Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban." Amikor szemünk mindenható, szerető Urunkra néz, csak akkor lehet békességünk a Mi lesz, ha kérdések kereszttüzében. Milyen csodálatos az a bizonyosság, hogy miközben úgy döntöttünk, hogy szívünk, tekintetünk az Úrra figyel, Ő ugyanakkor segít nekünk ebben!
Talán már olvastad ezeket a verseket, esetleg meg is tanultad őket. De hadd kérdezzelek meg, igazán bízol Istenben? Ennek a kérdésnek két lehetséges értelmezése van. Az első: "Tudsz bízni Istenben?" Megbízható Ő a nehézségek idején?
De a kérdés másik oldala is lényeges: "Te tudsz bízni Istenben?" Van olyan kapcsolatod vele, és úgy bízol benne, hogy még akkor is hittel vallod, hogy ő veled van gyötrelmeidben, ha jelenlétének és erejének semmi bizonyítékát sem látod.
Ne felejtsd el: A megelégedettség az Istennel való helyes kapcsolatból származik, nem a körülményeinktől függ. Mi lesz, ha kérdéseink vagy Istenhez és hitünk növekedéséhez vezetnek, vagy az aggodalmaskodáshoz és az önmagunkban való bízáshoz. Isten békességet és megelégedettséget ad, az aggodalom betegséghez és zaklatottsághoz vezet.
(Linda Dillow)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések