2012. szeptember 17. ÖNMAGAM ELFOGADÁSA
ÉLETED CÉLJÁNAK MEGTEREMTÉSE
Van még egy végső igazság, amit megtanulhatunk magunkkal kapcsolatban a 139. zsoltárból. Isten minden egyes életet céllal teremtett. "Alaktalan testemet már látták szemeid, könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük." (Zsolt. 139:16)
Ez azt jelenti, hogy a világ mindenható Teremtője tervet készített számunkra, hogy aszerint járjunk. Isten határozott céllal cselekedett, amikor megteremtett téged, mert terve volt számodra, hogy azt betöltsd. Mennyire egyedi vagy, és mennyire szeret Isten! Minden képességed - és azok hiánya - úgy lett teremtve, hogy illeszkedjen abba a személyes tervbe, melyet Isten készített számodra. Senki nem töltheti be életcélodat, egyedül csak te. És Istenterve, melyet nekünk készített, sokkal többet foglal magába, mint a megélt események és körülményeink. Isten tervében az is benne van, hogy mivé akar bennünket formálni, és mit akar rajtunk keresztül elvégezni.
Jerry Bridges: Trusting God Even When It Hurts (Bízz Istenben, akkor is, ha fáj) című könyvében a 139. zsoltár 13-16 verseiről azt mondja, hogy ezeket egy egységként kell tekinteni.
Isten teremtette legbelső lényünket, és megformált minket édesanyánk méhében, hogy rendelkezzünk mindazzal, ami szükséges az Isten által számunkra készített terv teljesítéséhez, melyet elkészített számunkra még születésünk előtt. Aki vagy, az nem egy véletlen biológiai esemény következménye. Ami vagy, az nem a körülmények véletlen egybeesése. Mindkettő Isten tervének része.
Amikor nem vagyok elégedett az Istentől kapott talentumokkal, ajándékokkal és képességekkel, emlékeztetem magamat, hogy Ő mindent a kezében tart. (1Tim. 6:15). Ha hiszem ezt, akkor azt is hinnem kell, hogy Isten tisztában van azzal, hogy mi ér miért adott nekem: külső megjelenésem, személyiségem, ajándékaim és talentumaim. A szívem legmélyén arra vágyakozom, hogy Isten tetszésére legyek, és neki az tetszik, ha elégedett vagyok azzal, amilyennek teremtett.
Talán te is szeretnél elégedett lenni, viszont hallod azokat a hangokat, melyek azt sulykolják: Légy sikeres! Légy népszerű! Légy gyönyörű! Légy tökéletes!
Ó, drága barátnőm, ne hallgass ezekre a hangokra! Hallgass Isten hangjára:
Hisz Atyád ő, ki teremtett, ő alkotott. ( 5Móz 32:6)
Kezed formált és alkotott engem... Emlékezz csak: úgy formáltál, mint egy agyagedényt...Bőrbe és húsba öltöztettél, csontokkal és inakkal szőttél át. (Jób 10:8-11)
Hellen Keller, aki süketen és vakon született, írta a következő gondolatébresztő szavakat:
Elvették azt, ami a szemem lett volna,
(De Milton Paradicsomára emlékeztem)
Elvették azt, ami a fülem lett volna,
(Beethoven jött, és letörölte könnyeimet)
Elvették, ami a nyelvem lett volna,
(De még fiatalon beszéltem Istennel)
És Ő nem engedte, hogy elvegyék a lelkemet,
Ennek birtokában minden az enyém maradt.
Ez a gyönyörű költemény alázatra késztet engem. Bármikor olvasom, úgy érzem, hogy arcra kellene borulnom Isten előtt, bocsánatot kérve tőle, hogy nyafogok jelentéktelen hiányosságaim miatt. Milyen nehéz lehetett Helen Keller számára elfogadni azt a fizikai keretet, amit Isten adott neki.
Van még egy végső igazság, amit megtanulhatunk magunkkal kapcsolatban a 139. zsoltárból. Isten minden egyes életet céllal teremtett. "Alaktalan testemet már látták szemeid, könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük." (Zsolt. 139:16)
Ez azt jelenti, hogy a világ mindenható Teremtője tervet készített számunkra, hogy aszerint járjunk. Isten határozott céllal cselekedett, amikor megteremtett téged, mert terve volt számodra, hogy azt betöltsd. Mennyire egyedi vagy, és mennyire szeret Isten! Minden képességed - és azok hiánya - úgy lett teremtve, hogy illeszkedjen abba a személyes tervbe, melyet Isten készített számodra. Senki nem töltheti be életcélodat, egyedül csak te. És Istenterve, melyet nekünk készített, sokkal többet foglal magába, mint a megélt események és körülményeink. Isten tervében az is benne van, hogy mivé akar bennünket formálni, és mit akar rajtunk keresztül elvégezni.
Jerry Bridges: Trusting God Even When It Hurts (Bízz Istenben, akkor is, ha fáj) című könyvében a 139. zsoltár 13-16 verseiről azt mondja, hogy ezeket egy egységként kell tekinteni.
Isten teremtette legbelső lényünket, és megformált minket édesanyánk méhében, hogy rendelkezzünk mindazzal, ami szükséges az Isten által számunkra készített terv teljesítéséhez, melyet elkészített számunkra még születésünk előtt. Aki vagy, az nem egy véletlen biológiai esemény következménye. Ami vagy, az nem a körülmények véletlen egybeesése. Mindkettő Isten tervének része.
Amikor nem vagyok elégedett az Istentől kapott talentumokkal, ajándékokkal és képességekkel, emlékeztetem magamat, hogy Ő mindent a kezében tart. (1Tim. 6:15). Ha hiszem ezt, akkor azt is hinnem kell, hogy Isten tisztában van azzal, hogy mi ér miért adott nekem: külső megjelenésem, személyiségem, ajándékaim és talentumaim. A szívem legmélyén arra vágyakozom, hogy Isten tetszésére legyek, és neki az tetszik, ha elégedett vagyok azzal, amilyennek teremtett.
Talán te is szeretnél elégedett lenni, viszont hallod azokat a hangokat, melyek azt sulykolják: Légy sikeres! Légy népszerű! Légy gyönyörű! Légy tökéletes!
Ó, drága barátnőm, ne hallgass ezekre a hangokra! Hallgass Isten hangjára:
Hisz Atyád ő, ki teremtett, ő alkotott. ( 5Móz 32:6)
Kezed formált és alkotott engem... Emlékezz csak: úgy formáltál, mint egy agyagedényt...Bőrbe és húsba öltöztettél, csontokkal és inakkal szőttél át. (Jób 10:8-11)
Hellen Keller, aki süketen és vakon született, írta a következő gondolatébresztő szavakat:
Elvették azt, ami a szemem lett volna,
(De Milton Paradicsomára emlékeztem)
Elvették azt, ami a fülem lett volna,
(Beethoven jött, és letörölte könnyeimet)
Elvették, ami a nyelvem lett volna,
(De még fiatalon beszéltem Istennel)
És Ő nem engedte, hogy elvegyék a lelkemet,
Ennek birtokában minden az enyém maradt.
Ez a gyönyörű költemény alázatra késztet engem. Bármikor olvasom, úgy érzem, hogy arcra kellene borulnom Isten előtt, bocsánatot kérve tőle, hogy nyafogok jelentéktelen hiányosságaim miatt. Milyen nehéz lehetett Helen Keller számára elfogadni azt a fizikai keretet, amit Isten adott neki.
.jpg)
Jó abban megnyugodn,hogy Isten mindent a kezében tart és benne engem is. Úgy ahogy vagyok,és rögtön nem fontos, hogy mindenki tetszésére éljek. Mert ha tudok az Ő tetszésére élni, békességben,mi más kellene még? ( nnna, jó, még egy-két dolog : - lehet példákat írni)
VálaszTörlés