Készülődés Brazíliában

A 18 éves CLM árvaotthoni szolgálatom alatt sok mindent tettünk a gyerekek karácsonyáért és öröméért. A vezetőnk, Mary, az amerikai szokásokkal és végtelen szeretetével kimeríthetetlen volt ötletekben.

Amint a karácsony közeledett, már úgy november vége fele, én mindig el kezdtem izgulni, hogy hogy tudunk mindent megvalósítani, amit mi emberileg beleterveztünk. Hadd említsek néhányat, csak hogy legyen fogalmad róla, s mindez a karácsony előtti hetekre és napokra esik:

1. Amerikából megérkeznek-e időben a csomagok
2. Sao Paulóból megérkeznek-e időben a csomagok
3. Lesz-e csomag mindenkinek
4. Felnőtt gyerekeink érkeznek vissza az ünneplésre, elszállásolás
5. Tanév vége, még a gyengén tanulóknak extra dolikra kell készülni
6. Általános iskolai, középiskolai ballagások ideje, amire vendégek jönnek
7. Nyár kellős közepe, dúl a munka a földeken, kertben
8. Befőzések és savanyúság-eltevés ideje
9. A faluközösségből különbözőcsoportok elő-karácsonyt tartanak a gyerekeknek, alig találunk rá egy-egy szabad napot
10. Nagytakarítás az Otthonban
11. Hatalmas aprósütemény-sütések
12. Be nem jelentett vendégek
13. Utolsó pillanatban kapott adományok, amikért el kell menni, felvenni
14. És a lényegről se feledkezzünk meg: rendszeres gyülekezeti próbák, készülődések
15. Ne maradjon el azért a rendszeres lelki táplálása sem a gyerekeknek, és magunké sem!!!

Huuuú! Belegondolni is sok. Nagyon szerettem a szolgálatom, amit Isten adott Brazíliában. Megvallom, karácsony környékén azért elviseltem volna a „hosszú téli estéket”, amikről titkon megemlékeztem és gondolatban ott ültem a gyerekkori „hátsó szobában” a tűz mellett, és csendesen beszélgettem Istennel.

A brazil nyár kellős közepén is muszáj volt, és vágyva vágytam rá, hogy egy-egy csendes órában csakis Jézusommal legyek, és hálás szívemet hozzam elé azért, hogy eljött és köztünk lakozott! Csak Vele van értelme bármilyen ünneplésnek, sőt úgy is igaz talán, hogy csak akkor van igazi örömünk, ha Ő a forrása az ünneplésünknek.

(Fülöp Viki írása)