Por

Kicsit bizonytalan vagyok a kerekesszékemmel kapcsolatban.

Ne értsd félre, már hozzászoktam. De van olyan, hogy felöltözöm egy szép nadrágba, egy csinos blúzba és fülbevalóba - és aztán egy olyan kerekesszékben ülök, amelynek a motorházán por van, a meghajtószíjon zsíros kosz, vagy a tápegység dobozán piszkos ujjlenyomatok. És hidd el, az én kerekesszékem porosodik. Sőt, mielőtt belépek valakinek a házába, nem a lábamat törlöm meg, hanem a kerekeket.


Ez jó, hogy ne gyűljön fel a por. Jézus is fontosnak tartotta ezt, amikor lemosta a port a tanítványok lábáról. Ha emlékeztek, a tanítványok először tiltakoztak. De Jézus emlékeztette őket, hogy ha nem mossa meg a lábukat, akkor nincs közük hozzá. ( János 13:8) Az Úr ezután elmagyarázta, hogy annak, aki megfürdött, csak a lábát kell megmosnia, mert a többi része tiszta.


Keresztényként te és én tisztává lettünk a megváltás által. Mégsem tehetünk róla, hogy "porosodunk", mert egy bűn által szennyezett világban járkálunk. Ez tény: a lelkünk porosodik. Ha nem vigyázunk rá, a porból koszréteg gyűlik össze. Ez akkor jut eszembe, amikor Kennek kell letisztítania a kerekesszékem "porát" egy súrolószerrel. Ugyanígy kell vigyáznom a lelkemre is.

És te ezzel hogy vagy? Állj meg és nézd meg. Úgy néz ki a cipőd talpa, mintha egy kőbányában jártál volna? Nos, biztos, hogy  megtöröld a lábad, mielőtt belépsz valaki otthonába. Kérlek, mutassatok ma ugyanilyen gondot a lelketeken lévő porral kapcsolatban is.


Uram Jézus, mosd tisztára, ahogy megvallom lusta hozzáállásomat. Mutasd meg nekem azokat a helyeket az életemben, ahol porosodott, azokat a helyeket, amelyeket szívesen kifényesítenél.

Forrás:

Taken from More Precious Than Silver
By Joni Eareckson Tada

Copyright © 1998
Published in Print by Zondervan