Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.

Márk 1:35

"Felállítani a fontossági sorrendet, és azután ragaszkodni ahhoz, az egyik legnehezebb feladat az életben" - írja Dr. Kevin Leman, a "Bonders" című könyvében. Teljesen egyetértek a fenti megállapítással.

A másik tény a prioritások meghatározásakor az, hogy az évek során a fontossági sorrend mindig változik. Tizenöt évvel ezelőtt például teljesen más dolgok voltak a listám elején mint mostanában. Fiam mára már felnőtt, és annak ellenére, hogy ugyanúgy szeretem őt mint régen, anyaként jelen lenni az életében teljesen mást jelent már. (Egészen biztos vagyok abban is, hogy ő is egyre lejjebb szeretne csúszni a prioritás listámon)

Mégis, hogyan kell egy fontossági sorrendet felállítani, és miként tartsuk magunkat ehhez a sorrendhez? A 90-es években egy drog ellenes kampány szlogenje így hangzott: "Egyszerűen mondj nem-et!" Szerintem a prioritások kérdésben is alkalmazhatjuk ezt a mondatot...
Néha nehéz "nem"-et mondani, mert az emberek megharagszanak ránk, esetleg csalódottságuknak még hangot is adnak. És persze ez  lelkiismeret furdalást okoz nekünk; de azt tanácsolom, ez ne így legyen!

A prioritások meghatározása időigényes feladat, imában kell Isten elé tárni, hogy Ő helyezze eléd a teendők listáját, és Ő irányítsa időbeosztásodat.

Egyszer egy leterhelt barátnőmmel beszélgettem email-en keresztül. Elmondta, hogy élete irányíthatatlanná kezd válni, mert túlvállalta magát. Még felsorolni is sok a teendői listáját: önkéntes munkát vállal gyermekei iskolájában, énekel a kórusban, gyermek istentiszteletet vezet, egy gyülekezeti bizottságban vállalt el munkát, és 3 gyereket szállít egyik külön óráról a másikra, stb. Az elmúlt héten például minden estéje foglalt volt.
Így válaszoltam neki: "Cynthia! Írd le az elmúlt 2 hónapban milyen feladatokat láttál el, majd menj be a belső szobádba imádkozni. Kérd Istent, hogy mutassa meg neked, hogy a listán szereplő dolgok közül melyeket tudta volna más személy elvégezni. Valószínűleg nem olyan jól oldották volna meg a feladatokat mint te, de ez most nem számít.  Ezután jelöld be a listán egyedül csak általad elvégezhető feladatokat. 
A barátnőm erre a következőt írta: "amint időm lesz rá, megfogadom tanácsod."

Hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat. Ha őszinték vagyunk azonban magunkhoz, akkor beismerjük, hogy az örökkévalóság fényében ezen feladatok zöme nem túl nagy jelentőséggel bír.

Egyik kedves barátnőm, Liz Curtis Higgs megtanított arra, hogy tegyem fel az alábbi kérdéseket, mielőtt "igen"-t mondanék egy új feladatra. Ez a módszer különösen fiam kisgyermek korában vált igen hasznossá számomra:
-  Fontos lesz számodra ez a dolog egy hét múlva is? És egy hónap múlva? Esetleg egy év múlva?
-  Lenne más alkalmas személy a feladat elvégzésére, akit esetleg javasolhatnék?
-  Az én, vagy számomra egy fontos személy szeretet igényét kielégíti ez a feladat?
- Lesz-e egy esetleges nemleges válasznak következménye?
- Milyen eredményt hoz, ha elvállalom a feladatot?

Szeretném a következő példával szemléltetni, hogy miként alkalmaztam a fenti kérdéseket gyakorlati módon az életemben:
Egyszer meghívást kaptam, hogy egy gyülekezet női összejövetelén előadást tartsak a "Bátorítás ajándékáról". Vacsorával összekötött esti alkalomra hívtak meg február 4.-re. Éppen fiam születésnapjára esett a dátum. Így feltettem magamban ezeket a kérdéseket:

- Steve születésnapjának megünneplése fontos lesz számomra a jövő héten, egy hónap múlva és egy év múlva is? - Hát persze, hogy fontos lesz!
-  Lenne más valaki, akit megbízhatnék a szülinapi ünnepség megszervezésével? - Senki más nem alkalmas rá.
-  Kielégíteném szeretet igényemet azáltal, hogy lemondom a meghívást annak érdekében, hogy a fiammal tölthessem a születésnapját? - Mindenképpen.
- Milyen következménnyel jár a döntésem? - Ha visszautasítom a meghívást, másik előadót keresnek majd, akivel egy áldott estét eltölthetnek. 
Ha nem maradok otthon Steve-el születésnapján, akkor az erősödne meg Steve-ben, hogy számomra a szolgálat fontosabb mint ő maga.
- Milyen eredményt hoz a döntésem? - Steve különlegesnek és fontosnak fogja majd magát érezni.

Mindezeket átgondolva, úgy döntöttem, hogy fiamat ajándékozom meg a Bátorítás ajándékával az asszonyok helyett. A visszautasított feladatok időnként újra visszaköszönnek új lehetőségként, máskor pedig nem térnek vissza többé. A korábban említett gyülekezet nem hívott többet, a fiam viszont azóta is rendszeresen felhív!

Uram, segíts kérlek a fontossági sorrendem felállításában. Mutasd meg mikor kell "igen-t" mondanom, és mikor legyen nemleges válaszom. Segíts hogy ne legyen bűntudatom a visszautasított felkérések miatt, és növeld odaszánásomat az igeneknél. 
Jézus nevében kérlek Atyám, Ámen.

Tudtad, hogy Jézusnak is volt egy un. "prioritási listája"? Olvasd el Márk evangéliumának első részéből a 35-40. verseket, és gondold át a követezőket:
- Jézus hogyan állította fel a napi fontossági sorrendjét? A 35. vers szerint mit csinált?
- Mire akarták a barátai rávenni? Merre járt Jézus az előző nap?
- Hogyan válaszolt Jézus, számára mi volt a fontos?
- Honnan tudta, hogy miként válaszoljon tanítványai kérésére?
-"jó cselekedetnek" számított volna, ha Jézus visszamegy és még több beteget meggyógyít?
- Szerinted Ő miért nem így tett?

A fenti igék felnyitották a szememet, és átértékelték prioritásaimat. Azért imádkozom, hogy számodra is áldást jelentsenek ezek a gondolatok.

(Forrás: October 9, 2013.
              Setting priorities, Sharon Jaynes
              Girlfriends in God.)
 Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2013

Used with permission



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések