"...úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,"
(Korintusbeliekhez írt levél 6. fejezet, 4,6 verse)
Nagyon jól ellennék mindenféle megpróbáltatás nélkül. Azonban Istennek fontosabb a jellemem mint a kényelmem. Minden egyes vihar lehetőséget ad a Krisztusban való növekedésre és a Belé vetett bizalmam erősítésére.
Pál hozzászokott a kemény próbákhoz és a durva realitáshoz. A korintusi gyülekezetnek írt levelében az apostol felsorol 5 igazságot, melyeket, ha az életünkben megélünk, segítségükkel állhatatosan kiállhatjuk a viharokat.
1.Igazság: Tiszta életet élj
2.Igazság: Kérj bölcsességet és értelmet Istentől
3.Igazság Tanulj meg türelmes lenni
4.Igazság: Gyakorold a kedvességet (angol fordítás szerint)
Amikor rossz dolgok történnek az életünkben, kétségbeesetten kiáltunk segítségért. Tudtad, hogy krízis helyzetekben az emberek sokkal fogékonyabbak a lelki dolgok iránt?
A kedvesség az együttérzés és a szeretet gyakorlati megnyilvánulása. Újra és újra helyre kell tennünk a siker orientált szemléletünket, el kell fordulnunk a büszkeségünkből fakadó, az énünket dicsőítő magatartástól, és észre kell vennünk a környezetünkben szükségben lévőket. Sokszor gondolok arra, hogy mennyire meg fogunk majd lepődni a mennyben azon, hogy az ismeretlen, csendes, de Isten szolgálatában odaszánt hűséges keresztények mekkora mennyei elismerésben fognak részesülni, azok, akiket a csendes, gyakran háttérben lévő szolgálatukért jutalmaznak majd.
Egyszer egy lelkész úgy mutatta be édesanyját, mint az "együttérzés bajnokát". Emlékei szerint, amikor egyszer hazaért az iskolából, édesanyját egy idős, hajléktalan ember társaságában találta a konyhájukban. Édesanyja útban a bolt felé találkozott az idős emberrel, akit meghívott egy meleg ételre. Beszélgetésük közben azt mondta a hajléktalan, hogy "bárcsak több ember lenne önhöz hasonló". Az édesanya a következőt válaszolta: "sokan vannak akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, csak meg kell találnod őket." De az idős ember mosolyogva megrázta a fejét és így szólt:" hölgyem, nekem nem kellett önt megkeresnem, hanem ön keresett meg engem!"
A hiányban szenvedők állandóan körülöttünk vannak, de nem vesszük észre őket. Túl elfoglaltak vagyunk felfedezni azokat a megtört életeket, akiket Mennyei Atyánk az utunkba küld. Mi tolakodásnak vagy a feszített napirendünk idegesítő megszakításaiként kezeljük őket. A hívatlan vagy be nem tervezett vendégek az Atyától küldött mennyei látogatások lehetnek.
A zsidókhoz írt levélben leírt figyelmeztetés igen felrázó: "A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek - tudtukon kívül - angyalokat vendégeltek meg." (13:2) Hány angyaltól tagadtuk már meg a vendégszeretetünket, mert túlságosan elfoglaltak voltunk?
Talán azért sem tudunk igazán kedvesek lenni, mert nem érdekel bennünket a másik ember. Egy kislány épp édesanyjának segített, és elment az üzletbe bevásárolni. Édesanyja már régóta várta, hogy haza érkezzen. Bizony nagyon mérges volt lányára a késésért. Amikor a gyermek hazaért, azonnali magyarázatot követelt az anya. A kislány azt mondta, hogy útban a boltba, találkozott az egyik barátnőjével, akinek éppen tönkrement a játékbabája. "Ó, szóval azért késtél, mert segítettél rendbe hozni a babát?" - kérdezte az édesanya. "Jaj, dehogy is, azért álltam meg, hogy segítsek sírni neki!"- válaszolta a kislány. Sokszor a kedvesség gyakorlásához nincs másra szükségünk, mint egy halló, és a másikra odafigyelő szívre.
Jézus azt mondja, ha mi valóban szeretjük Istent, akkor az embertársaink felé is szeretettel tudunk fordulni. János első levelének 4. fejezete nyilvánvalóvá teszi, hogy "Ha valaki azt mondja: "Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát." (20.vers) Lehet hogy külsőleg buzgón vallásosak vagyunk az emberekkel pedig valójában nem is igen törődünk.
A kedvesség nem keres indokot.
Az együttérzés nem húz meg korlátokat.
Az együttérzés a lehetőségek után kutat.
Drága Uram, köszönöm, hogy minden lépésemkor, különösen az élet viharaiban, mellettem vagy. Dicsőítelek a soha el nem múló szeretetedért. Azért imádkozom, hogy megtanuljam, miként álljak meg a próbákban, és hogy leszűrhessem az azokban rejlő tanulságot. Szeretnék örömet okozni neked, Atyám. Kérlek változtasd át a kényelmes szívemet egy engedelmes szívvé, egy olyan szívvé, amely mindig készen áll arra, hogy dicsőítsen és szolgáljon téged.
Jézus nevében, Ámen
(Forrás: October 24, 2013. Standing Firm in the Storms of Life, Part 2. Mary Southerland)
Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2013
Miként álljunk meg az élet viharaiban, 2. rész:
A kedvességről
Pál hozzászokott a kemény próbákhoz és a durva realitáshoz. A korintusi gyülekezetnek írt levelében az apostol felsorol 5 igazságot, melyeket, ha az életünkben megélünk, segítségükkel állhatatosan kiállhatjuk a viharokat.
1.Igazság: Tiszta életet élj
2.Igazság: Kérj bölcsességet és értelmet Istentől
3.Igazság Tanulj meg türelmes lenni
4.Igazság: Gyakorold a kedvességet (angol fordítás szerint)
Amikor rossz dolgok történnek az életünkben, kétségbeesetten kiáltunk segítségért. Tudtad, hogy krízis helyzetekben az emberek sokkal fogékonyabbak a lelki dolgok iránt?
A kedvesség az együttérzés és a szeretet gyakorlati megnyilvánulása. Újra és újra helyre kell tennünk a siker orientált szemléletünket, el kell fordulnunk a büszkeségünkből fakadó, az énünket dicsőítő magatartástól, és észre kell vennünk a környezetünkben szükségben lévőket. Sokszor gondolok arra, hogy mennyire meg fogunk majd lepődni a mennyben azon, hogy az ismeretlen, csendes, de Isten szolgálatában odaszánt hűséges keresztények mekkora mennyei elismerésben fognak részesülni, azok, akiket a csendes, gyakran háttérben lévő szolgálatukért jutalmaznak majd.
Egyszer egy lelkész úgy mutatta be édesanyját, mint az "együttérzés bajnokát". Emlékei szerint, amikor egyszer hazaért az iskolából, édesanyját egy idős, hajléktalan ember társaságában találta a konyhájukban. Édesanyja útban a bolt felé találkozott az idős emberrel, akit meghívott egy meleg ételre. Beszélgetésük közben azt mondta a hajléktalan, hogy "bárcsak több ember lenne önhöz hasonló". Az édesanya a következőt válaszolta: "sokan vannak akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, csak meg kell találnod őket." De az idős ember mosolyogva megrázta a fejét és így szólt:" hölgyem, nekem nem kellett önt megkeresnem, hanem ön keresett meg engem!"
A hiányban szenvedők állandóan körülöttünk vannak, de nem vesszük észre őket. Túl elfoglaltak vagyunk felfedezni azokat a megtört életeket, akiket Mennyei Atyánk az utunkba küld. Mi tolakodásnak vagy a feszített napirendünk idegesítő megszakításaiként kezeljük őket. A hívatlan vagy be nem tervezett vendégek az Atyától küldött mennyei látogatások lehetnek.
A zsidókhoz írt levélben leírt figyelmeztetés igen felrázó: "A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek - tudtukon kívül - angyalokat vendégeltek meg." (13:2) Hány angyaltól tagadtuk már meg a vendégszeretetünket, mert túlságosan elfoglaltak voltunk?
Talán azért sem tudunk igazán kedvesek lenni, mert nem érdekel bennünket a másik ember. Egy kislány épp édesanyjának segített, és elment az üzletbe bevásárolni. Édesanyja már régóta várta, hogy haza érkezzen. Bizony nagyon mérges volt lányára a késésért. Amikor a gyermek hazaért, azonnali magyarázatot követelt az anya. A kislány azt mondta, hogy útban a boltba, találkozott az egyik barátnőjével, akinek éppen tönkrement a játékbabája. "Ó, szóval azért késtél, mert segítettél rendbe hozni a babát?" - kérdezte az édesanya. "Jaj, dehogy is, azért álltam meg, hogy segítsek sírni neki!"- válaszolta a kislány. Sokszor a kedvesség gyakorlásához nincs másra szükségünk, mint egy halló, és a másikra odafigyelő szívre.
Jézus azt mondja, ha mi valóban szeretjük Istent, akkor az embertársaink felé is szeretettel tudunk fordulni. János első levelének 4. fejezete nyilvánvalóvá teszi, hogy "Ha valaki azt mondja: "Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát." (20.vers) Lehet hogy külsőleg buzgón vallásosak vagyunk az emberekkel pedig valójában nem is igen törődünk.
A kedvesség nem keres indokot.
Az együttérzés nem húz meg korlátokat.
Az együttérzés a lehetőségek után kutat.
Drága Uram, köszönöm, hogy minden lépésemkor, különösen az élet viharaiban, mellettem vagy. Dicsőítelek a soha el nem múló szeretetedért. Azért imádkozom, hogy megtanuljam, miként álljak meg a próbákban, és hogy leszűrhessem az azokban rejlő tanulságot. Szeretnék örömet okozni neked, Atyám. Kérlek változtasd át a kényelmes szívemet egy engedelmes szívvé, egy olyan szívvé, amely mindig készen áll arra, hogy dicsőítsen és szolgáljon téged.
Jézus nevében, Ámen
(Forrás: October 24, 2013. Standing Firm in the Storms of Life, Part 2. Mary Southerland)
Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2013
Used with permission
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése