...sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.

(Róma 12:5)

Mindannyiunk életébe érkeznek időszakok, amikor elveszettnek érezzük magunkat. Egy váratlan esemény viharként zúdulhat ránk és dönthet porba bennünket. Egy rossz döntésünk hatására megbotolhatunk és eleshetünk. Lehet, hogy egy nyomasztó kapcsolat terhe nyom bennünket, és úgy tűnhet, hogy a környezetünket ez nem indítja meg, észre sem veszik a fájdalmat, amit átélünk.
De Isten, mint a jó pásztor, aki keresi elveszett bárányát, ránk talál, meghallva sírásunkat. Ő kiemel bennünket a sötétből, szilárd talajra állít bennünket, és szívünkbe egy új éneket, a hála énekét helyezi.

Urunk gyakran bennünket, emberi eszközöket szeret használni ahhoz, hogy a megsebzett, elveszett társunk felé segítő kezet nyújtsunk, mert Isten úgy teremtett meg bennünket, hogy szükségünk legyen egymásra.

Mi a Király lányai vagyunk, testvérek Krisztusban, barátnők Istenben. Ha egyikőnk fájdalmat hordoz, mindannyiunknak át kellene érezni fájdalmát. Ha közülünk valaki elesik, utána kellene nyúlnunk, kar-kart öltve tartanunk kellene őt a vihar elmúltáig.

A mai napon kinek van szüksége figyelmedre és bátorításodra? Kérd Istent, hogy eszköze lehess szeretetének kiárasztásában.

Mennyei Atyám, tudom, azt szeretnéd, ha a Tőled kapott szeretetet másokkal is megosztanám. Kérlek, bocsásd meg, hogy gyakran olyan elfoglalt vagyok, hogy nem veszem észre a körülöttem szükségben lévőket. Adj együttérzést azok iránt, akik szükségben vannak, és remény nélkül élnek. Bátorítsd őket rajtam keresztül, Istenem! Jézus nevében kérlek, Atyám. Ámen

Hogyan tudod mindezt átvinni a gyakorlatba? Gondolj a Galatákhoz írt levél 5. fejezetének 22,23.versében leírt tulajdonságokra: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség... Most gondolj a környezetedre, kinek van szüksége arra, hogy szeretetet sugározz, vagy örömet közvetíts felé?



(Forrás: részlet 
September 12, 2013
The Lesson of the Missing “B”
Mary Southerland


Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2013
Used with permission







 

 


Megjegyzések

  1. Ma reggel két gondolat foglalta le figyelmemet és forditotta arcomat Jézus felé. Azt gonolom, kapcsolódik a fenti gondolatokhoz is.
    1. Egyszerűen felfoghatatlan EMBERI ésszel, hogy ebben a mai gazdasági helyzetben valaki, mint én, missziós útra indul és a szükséges anyagi fedezetet látja maga előtt kirajzolódni adományokon keresztül. Viszont van egy LELKI látás, és itt szeretek gyönyörködve nézelődni: Isten azt mondja, hogy Övé az arany és az ezüst, Övé a világ minden gazdagsága. A Gyülekezete is az Övé, mint Krisztus teste, végezzük az Ö akaratát e generáció javára. A Krisztus testében Isten egészen más formában adja, osztja, irányítja az áldások minöségét és vonalát mint ahogy a társadalmi életben látjuk a javak elosztását. Kimondhatatlan áldás az számomunkra, hogy vannak olyan kincseink Krisztusban, amik elérhetetlenek illemtelen kezek által. A másik gazdag áldás az a bizalom, amivel Istenhez fordulhatok mikor kérek, hálát adhatok mikor az áldásokat próbálom számba venni.
    Amit itt akartam mondani, az az, hogy KÖSZÖNÖM Istennek gondvislését a TESTEN keresztül! Imám az, hogy a nálam letétbe helyezett kincseit én is mindig, hozzá illő nagyvonalúsággal tudjam megosztani az emberekkel. Mindenünk amink van Tőle származik.
    2. A másik reggeli gonolatom meg egy olyan látás volt, hogy elképzeltem a bennönket körülvevő láthatlan világot: olyan formán tekinthetnénk bele, mint mikor bekukkantunk egy elfüggönyözött helyre. Egészen a dolgok mélyére nézve meglepődnénk, ahogy felismernénk Isten tiszta, egyenes vonalait felénk irányuló gondoskodásásnak. Egyszerűen az Ő örökké szerető tekintete lenne az, amit látunk.

    S mindezt a lehetőséget nekünk, gyermekeinek adta, hogy bemutassuk e világban. Nagy felelősség és nagy kiváltság ez. Sok áldást utunkon!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések