A bátorítás ereje

„Légy erős és bátor! Ne rettegj és ne félj, mert veled van az Úr, a te Istened mindenütt, bárhova mégy.”Józsué 1:9

Iszonyodom a magasságtól. Nem bírom az erkélyeket, s ha egy hídon át vezetek, mindig szorosan az elválasztó korlát mellett haladok a belső sávban.
Egy baráti család segíteni akart, hogy túltegyem magam a magasságiszonyomon, és meghívtak minket egy falmászó centrumba. Megállt bennem az ütő, amikor beléptünk, és megláttam a 8 méter magas falat. Az edző igyekezett megnyugtatni, hogy kötelek, nyergek biztosítanak, nem eshetem le. Mielőtt kimondhattam volna, hogy „köszönöm, nem”, már alá is íratták velem a felelősségvállalási nyilatkozatot.
A nap végén, mielőtt haza indultunk volna, John és Laura megpróbálták rávenni nyolc éves kisfiúkat, Steve-et, hogy másszon fel a legmagasabb pontig – nyalókát, fagylaltot ígértek neki, ha sikerül. Steven félt a magasságtól, de nem akart gyávának látszani. A jutalom, a kihívás, meg a bizalom az apjában bátorságot öntöttek belé.
Csodáltam, ahogy nagy önbizalommal mászni kezdett. Eljutott 4 méterig, 5 méterig, 6 méterig. De ahogy nekiindult a következő szakasznak, felfogta, milyen messzire jutott. Félve lenézett, és sírva bizonygatta, hogy nem tudja folytatni. Aztán kiabálva hívta az apját, hogy segítsen.
Csakhogy az apja a kimerült 3 éves testvérkét ringatta, az anyja pedig a még csecsemőkorú legkisebbet etette. Az én nagyon bátor férjem nem volt a közelben, s felismertem, hogy Steve csak rám számíthat.
Hirtelen elöntött a bátorság és felkiáltottam neki: „Ne add fel, kincsem! Meg tudod csinálni! Jövök és segítek!” És már másztam is.
Rekordidő alatt jutottam a 6 méteres jelzésig, majd átlépve rajta, odaaraszoltam Steve mellé, hogy bátorságot öntsek bele. Megdicsértem, milyen messzire eljutott, Isten ereje segíteni fog a továbbhaladásban. Meglátja, érdemes kitartani, s megmutatni, mire képes. A szavaim, és az, hogy hittem benne, túlsegítette Steve-et a pánikon, sikerült egy magasabb célt, egy belső csúcsot kitűznie, ami többet ért a nyalókánál és a fagylaltnál: eljuthat valahová, aminek az elérése azelőtt elképzelhetetlen volt.
Furcsa, mennyire megfeledkeztem a saját félelmeimről, amíg valaki mást kellett bátorítanom. Rájöttem, hogy amilyen jutalommal őt biztattam, az rám is érvényes volt. Isten erejével meg tudom csinálni, és meg is csináltam!
Ez a lehetőség minden nap adott. Ahogy a fenti igében Isten Józsué mellé állt, és ahogy mellénk is áll, ugyanúgy mi is odaállhatunk a másik mellé az élet legnehezebb kihívásai közben, a legmagasabb legyőzendő akadályok előtt, biztatva őt: „Ne add fel, meg tudod csinálni! Itt vagyok, és segítek neked.”
Ha elfordulunk saját félelmeinktől, saját harcainktól, s valaki más szükségleteire figyelünk, egy időre megfeledkezhetünk a magunkéról. Míg bizonygatjuk Isten másoknak tett ígéreteit, megnő bizalmunk a nekünk szóló ígéretek igazságában.

Uram, köszönöm szavaid erejét, amik arra bátorítanak, hogy azzá legyek, akinek Te alkottál engem – hogy oda menjek, ahova hívsz, olyan lelki magasságokra jussak, ahova a te segítséged nélkül nem juthatok el. Bátoríts ma is Uram, és segíts, hogy én is bátoríthassak valakit. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today 2009.11.11.Renee Swope, www.proverbs32.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest)