Harc a szent helyedért

"...és ha egy háznép meghasonlik önmagával, az a háznép sem maradhat fenn."

Márk 3:25

A Márk 3:25 a szellemi királyságokkal foglalkozik, amikor azt mondja, hogy "...ha egy háznép meghasonlik önmagával, az a háznép sem maradhat fenn."

De egy másik értelemben ... hány nő olyan, mint egy „meghasonlott háznép”?

Ez alatt azt értem, hogy szeretet-gyűlölet viszonyban vagyunk azzal, ahogyan Isten megteremtett minket nőként. Gondoljatok bele, milyen gyakran kritizáljuk és összehasonlítjuk a testünket ahelyett, hogy ünnepelnénk. Olyan bibliai szövegeket idézünk, amelyek megerősítik értékünket és egyediségünket, mint például a 139. zsoltár, amely azt mondja, hogy félelmetes és csodálatos alkotások vagyunk, de gyakran úgy viselkedünk, hogy ennek ellentmondunk, mintha Isten valamilyen hibát követett volna el velünk.

Egy részünk el akarja hinni, amit Isten mond rólunk, de egy másik részünk áldozatul esik az ellenség gúnyolódásának, annak, aki megpróbálja eltorzítani bennünk Isten képét, amelyet Ő „csodálatosnak” nevez.

Emlékszem rra, amikor meghasonlottam önmagammal és kényelmetlenül éreztem magam a saját bőrömben.

Gyermekként és tinédzserként kemény kritikát kaptam a testemmel kapcsolatban olyan emberektől, akikben megbíztam. Az olyan megjegyzések, mint a „túl kövér vagy” vagy „senki sem akar majd randizni veled” túl gyakoriak voltak. Talán te is át tudod érezni ezeket a szavakat, hiszen elszenvedted a saját kritikáidat, akár másoktól, akár saját magadtól.

Ezek a fizikai formánkat ért támadások tovább erősítik bizonytalanságunkat, miközben feldarabolják szent tereinket - szakadékot okozva szívünk, lelkünk és testünk között. Az általunk ismert igazság és az általunk érzett érzelmek szétválnak. Ezt a megosztottságot én jócskán magamban hordoztam felnőtt koromban is.

Számos oka van annak, hogy testünket olyan börtönnek érezzük, amelyből szabadulni vágyunk. A nők minden korosztályát folyamatosan elárasztják olyan üzenetek, amelyek azt mondják nekik, hogy soha nem lesznek elég jók. Én még mindig harcolok ezekkel a hangokkal időről időre. És ha őszinte akarok lenni, nem hiszem, hogy valaha isel fogni ez a harc.

Számomra az ép házhoz vezető út úgy kezdődött, hogy megtanultam megújítani az elmémet, ahogyan a Róma 12:2 tanítja: "és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes."

A gyógyulásunk addig nem fog bekövetkezni, amíg nem engedjük, hogy Isten segítsen nekünk megváltoztatni a testünkről alkotott képünket. Nézzünk szembe a tényekkel: Ha Isten szentnek és neki tetszőnek nevezi a testünket (Róma 12:1), akkor kik vagyunk mi, hogy teljesen elfogadhatatlannak nevezzük? Ha megvetjük a testünket, hogyan lehet valaha is az istentisztelet eszköze?

Kedvesem, a következőre szeretnélek emlékeztetni:

Nem szabad elfelejtenünk, hogy testünk szent hely, amely Isten dicsőítésére lett teremtve. És a lelkünk ellensége a testünk ellensége is. Ahelyett, hogy egyetértenénk a sátán hazugságaival, értsünk egyet Istennel abban, hogy félelmetesen csodálatos teremtmények vagyunk.

Követeljük vissza együtt Isten adta identitásunkat.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy a Te képmásodra teremtettél. Megszegem a megállapodásokat, amelyeket az ellenség hazugságaival kötöttem a testemről. Teljes felhatalmazásod van arra, hogy megváltoztasd a szemléletemet. Segíts, hogy úgy lássam magam, mint aki félelmetesen csodálatos módon készült. Jézus nevében, Ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2024/09/25/the-fight-for-your-sacred-space

https://www.pexels.com/hu-hu/foto/1547970/