Átadni azt, ami soha nem volt az enyém, hogy hordozzam

"Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.”

Máté 11:28

Hosszú ideje cipelek egy terhet, ami nyomaszt. És ma, most, ebben a percben, úgy döntöttem, hogy leteszem.

Átadom Istennek. És elkötelezem magam, hogy nem veszem fel újra.

Gyanítom, hogy neked is van hasonló élethelyzeted, amikor folyamatosan próbálsz irányítani valamit vagy valakit, ami teljesen kívül esik az irányításodon.

-Az a helyzet, amit nem tudsz megoldani, de mégis folyton idegeskedsz miatta.

- Az a vágy, hogy megváltoztass egy olyan embert, aki nem hajlandó megváltozni, de te folyamatosan és egyre elszántabban dolgozol rajta, mint ahogy ő hajlandó önmagán dolgozni.

-Az az elvárás, amiről tudod, hogy irreális, de továbbra is hagyod, hogy a csalódottságod eluralkodjon az érzelmeiden.

- Az a bizonyos a kívánság, amiről azt mondod, hogy átadtad Istennek, de te továbbra is a színfalak mögött dolgozol, kétségbeesetten próbálod magad elérni a dolgokat.

Persze, felelősek vagyunk azért, hogy mindezekben a helyzetekben azt megtegyük, amit tennünk kell. De nem szabad megpróbálnunk megtenni azt, amit csak Isten tehet meg. Amikor imádkozva végiggondoltam, hogyan élhetném meg ezt igazán, az Úr a Máté 11:28-30-at juttatta eszembe:

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám nem nehéz, az én terhem könnyű” (NIV).

Néha azt hiszem, azért ragaszkodom olyan terhekhez, amelyeket el kellene engednem, mert nem látom kézzelfogható bizonyítékát annak, hogy Isten bármit is tesz. 

Nem látok változást. 

Nincs szemmel látható beavatkozás. 

Nincs áttörés.

 Pedig Isten munkálkodik. 

Még a csendben és az ismeretlenben is. 

Ez azt jelenti, hogy abbahagyhatom a nyomulást. 

Abbahagyhatom az irányítást. 

Abbahagyhatom a próbálkozást, hogy az embereket olyanná tegyem, amilyenek valójában nem. Elfogadhatom az igazságot, hogy van a világnak Megváltója, de az nem én vagyok. 

Ez nem jelenti azt, hogy feladom. 

Azt jelenti, hogy Jézus szabad és egyszerű módjára támaszkodom.

A Message parafrázisa a Máté 11:28-30-at így fogalmazza meg:

„ Fáradt vagy? Kimerültél? Kiégtél a vallásban? Gyere hozzám! Tarts velem, és visszanyered az életed. Megmutatom neked, hogyan pihenhetsz igazán. Járj velem és dolgozz velem - nézd meg, hogyan csinálom. Tanuld meg a kegyelem kényszerítetlen ritmusát. Nem rakok rád semmi nehéz vagy rosszul illő dolgot. Tarts velem, és megtanulsz szabadon és terhek nélkül élni” (MSG).

Hűha! Mi lenne, ha elengednénk a terheket, amelyeket eddig cipeltünk, és felcserélnénk őket a kegyelem kényszerítetlen ritmusára, Jézusra?

A mai nap remek alkalom arra, hogy azt mondjuk: Elég! Én megtettem a magam részét, és most hagynom kell, hogy Isten tegye a maga részét”. Legyünk együtt engedelmesek Istennek azzal, hogy kijelentjük, rábízzuk azt, amit leteszünk. Hiszem, hogy minél jobban bízunk benne, hogy megteszi azt, amire csak Ő képes, annál kevésbé fogunk ellenállni neki. Minél kevésbé állunk ellen Neki, annál kevésbé fogunk szenvedni az ismeretlen miatt érzett aggodalomtól.

Istenem, a Te segítségedet kérem, hogy elengedjem azt a terhet, amit nagyon nehéznek érzek. Rád bízok mindent - az eredményt, a kérdéseimet, az ismeretlen helyzeteket. Segíts emlékeznem arra, hogy még ha megpróbálnám is tovább cipelni, nem tudnám irányítani a végeredményt. Te vagy a tökéletes, minden szempontból elégséges Megváltó, aki már ismeri a jövőt, akit nem ér váratlanul semmi, és aki tudja, hogyan vezessen át rajta. Segíts, hogy bízzak benned. Jézus nevében, ámen.

Forrás: Proverbs31 Ministries Devotion
Laying Down What Was Never Mine To Carry
September 26, 2024 By Lysa TerKeurst

Fotó: Pinterest