Tudom, tudom... van egy
elképzelésünk, hogy milyen lesz majd
Krisztust követni.
Azt gondoljuk, hogy az életünk
egy kiszámítható irányba fog menni...
Ő majd segít, hogy megkapjuk azt az állást, amit szeretnénk,
Ő majd, segít, hogy a szebb autó és a nagyobb ház legyen a miénk,
Azt szeretnénk, hogy életünk nyugodt és áldásokkal teli legyen,
és igen, tudom, hogy Isten megteheti mindezt,
és időnként véghez is viszi ezeket, de azt is tudom, hogy
a szenvedésünket és a fájdalmunkat arra használja fel,
hogy megerősítsen bennünket, a hitünket,
hogy egyre inkább Rá hasonlítsunk.
Egy sokkal nagyobb kép van a fejében,
mint a mi földi léptékekkel mért dolgaink.
Segít a fejlődésben és az örök értékű dolgok megvalósításában
és ez nem mindig úgy történik, ahogy mi szeretnénk.
Ma Pálról olvastam és mindarról amit ő elviselt.
Ő volt az az ember, akit Isten oly nagyon használt,
és mégis azt látjuk, mi mindent átélt Pál.
Vessünk egy pillantást az életére:
A legtöbb embernél keményebben dolgozott,
Börtönbe került és többször megverték,
mint ahányszor meg tudta volna számolni.
Újra és újra a halál ajtaja előtt állt.
Megkorbácsolták és megverték.
Hajótörést szenvedett és kemény próbákat élt meg.
Meg kellett küzdenie az utazás során a nehéz körülményekkel-
folyókon kelt át, rabló támadás ellen kellett védekeznie,
és barátokkal, ellenségekkel viaskodnia.
Át kellett jutnia sivatagokon és extrém körülményeken.
Magányos éjszakákat kellett elviselnie,
nem aludt, nem evett és
meztelenül, megverve a hidegben hagyták.
Szorongott a nyomástól és
mély kétségbeesés járta át csontjait.
És miután felsorolta mindezt a szörnyű szenvedést,
elhatározta, hogy felemelőt fog mondani...
Magasztalni kezdte Jézust.
Mindez meggyőzött, kedves barátom?
Mert engem, bizony, mindenképpen.
Mert minden nehézségben mindig látta
Krisztus jóságát, akit követett.
Pál nem haragudott, nem kérte számon nehézségeit,
hanem egyszerűen Megváltóját emelte fel.
Oly sokszor panaszkodom az életemben lévő nehézségeim miatt,
és azok SEMMIK, ahhoz képest,
amit Pál leírt.
Pál megértette, hogy mindezeken a dolgokon keresztül,
még jobban Krisztushoz hasonlóvá vált,
dicsőséget adott Neki, és tudta,
hogy ez volt a végő célja minden nehézségének.
Krisztusnak annál rosszabbat is el kellett viselnie,
mint amit mi el tudnánk képzelni,
mi pedig el akarjuk kerülni
az élet fájdalmait
de az Isten követése nem erről szól, mert
Istent jobban érdekli az, hogy megszenteljen minket,
mintsem boldoggá tegyen minden élethelyzetünkben,
ez sokszor fájdalommal jár és
megpróbáltatásokat megélve történik.
A szenvedésben csatlakozzunk a Megváltónkhoz,
azért, mert Ő előttünk megy,
és Ő egyedül tud megerősíteni minket, hogy
tovább küzdjünk.
Ő képes kiönteni ránk az erejét, hogy
meg tudjuk tenni azokat a dolgokat,
amiket magunktól nem tudnánk.
Pál bízott Isten nagyobb tervében.
Azért imádkozom, hogy tanulhassunk tőle,
és elfogadjunk bármit, amit jön,
mert Isten mindent az Ő dicsőségére fog felhasználni.
Az ő ereje a miénkké válik
és minden megharcolt nehézséggel egyre inkább Rá fogunk majd hasonlítani.
Nem ezt akarjuk mi is?
Jézushoz hasonlóvá szeretnénk vállni
és ez néha hegeket, sebeket jelent és szenvedést.
Azért imádkozom, hogy amikor
nehézségeken és fájdalmon megyünk keresztül,
Pállal együtt tudjuk mondani:
"Hadd dicsekedjek Jézusommal"
mert egyedül Őbenne van a mi győzelmünk.
2 KorintHus 12 alapján
Filippi 4:11-13
Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem. (RÚF)
Filippi 3:8
Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. (RÚF)
Róma 8:18
Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. (RÚF)
2Korinthus 4:17
Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk. (RÚF)
Filippi 1:12
Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja. (RÚF)
fotót az egyik olvasónk küldte
forrás: A Heart Full Of Hope: https://www.facebook.com/aheartfullofhope/
elképzelésünk, hogy milyen lesz majd
Krisztust követni.
Azt gondoljuk, hogy az életünk
egy kiszámítható irányba fog menni...
Ő majd segít, hogy megkapjuk azt az állást, amit szeretnénk,
Ő majd, segít, hogy a szebb autó és a nagyobb ház legyen a miénk,
Azt szeretnénk, hogy életünk nyugodt és áldásokkal teli legyen,
és igen, tudom, hogy Isten megteheti mindezt,
és időnként véghez is viszi ezeket, de azt is tudom, hogy
a szenvedésünket és a fájdalmunkat arra használja fel,
hogy megerősítsen bennünket, a hitünket,
hogy egyre inkább Rá hasonlítsunk.
Egy sokkal nagyobb kép van a fejében,
mint a mi földi léptékekkel mért dolgaink.
Segít a fejlődésben és az örök értékű dolgok megvalósításában
és ez nem mindig úgy történik, ahogy mi szeretnénk.
Ma Pálról olvastam és mindarról amit ő elviselt.
Ő volt az az ember, akit Isten oly nagyon használt,
és mégis azt látjuk, mi mindent átélt Pál.
Vessünk egy pillantást az életére:
A legtöbb embernél keményebben dolgozott,
Börtönbe került és többször megverték,
mint ahányszor meg tudta volna számolni.
Újra és újra a halál ajtaja előtt állt.
Megkorbácsolták és megverték.
Hajótörést szenvedett és kemény próbákat élt meg.
Meg kellett küzdenie az utazás során a nehéz körülményekkel-
folyókon kelt át, rabló támadás ellen kellett védekeznie,
és barátokkal, ellenségekkel viaskodnia.
Át kellett jutnia sivatagokon és extrém körülményeken.
Magányos éjszakákat kellett elviselnie,
nem aludt, nem evett és
meztelenül, megverve a hidegben hagyták.
Szorongott a nyomástól és
mély kétségbeesés járta át csontjait.
És miután felsorolta mindezt a szörnyű szenvedést,
elhatározta, hogy felemelőt fog mondani...
Magasztalni kezdte Jézust.
Mindez meggyőzött, kedves barátom?
Mert engem, bizony, mindenképpen.
Mert minden nehézségben mindig látta
Krisztus jóságát, akit követett.
Pál nem haragudott, nem kérte számon nehézségeit,
hanem egyszerűen Megváltóját emelte fel.
Oly sokszor panaszkodom az életemben lévő nehézségeim miatt,
és azok SEMMIK, ahhoz képest,
amit Pál leírt.
Pál megértette, hogy mindezeken a dolgokon keresztül,
még jobban Krisztushoz hasonlóvá vált,
dicsőséget adott Neki, és tudta,
hogy ez volt a végő célja minden nehézségének.
Krisztusnak annál rosszabbat is el kellett viselnie,
mint amit mi el tudnánk képzelni,
mi pedig el akarjuk kerülni
az élet fájdalmait
de az Isten követése nem erről szól, mert
Istent jobban érdekli az, hogy megszenteljen minket,
mintsem boldoggá tegyen minden élethelyzetünkben,
ez sokszor fájdalommal jár és
megpróbáltatásokat megélve történik.
A szenvedésben csatlakozzunk a Megváltónkhoz,
azért, mert Ő előttünk megy,
és Ő egyedül tud megerősíteni minket, hogy
tovább küzdjünk.
Ő képes kiönteni ránk az erejét, hogy
meg tudjuk tenni azokat a dolgokat,
amiket magunktól nem tudnánk.
Pál bízott Isten nagyobb tervében.
Azért imádkozom, hogy tanulhassunk tőle,
és elfogadjunk bármit, amit jön,
mert Isten mindent az Ő dicsőségére fog felhasználni.
Az ő ereje a miénkké válik
és minden megharcolt nehézséggel egyre inkább Rá fogunk majd hasonlítani.
Nem ezt akarjuk mi is?
Jézushoz hasonlóvá szeretnénk vállni
és ez néha hegeket, sebeket jelent és szenvedést.
Azért imádkozom, hogy amikor
nehézségeken és fájdalmon megyünk keresztül,
Pállal együtt tudjuk mondani:
"Hadd dicsekedjek Jézusommal"
mert egyedül Őbenne van a mi győzelmünk.
2 KorintHus 12 alapján
Filippi 4:11-13
Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem. (RÚF)
Filippi 3:8
Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. (RÚF)
Róma 8:18
Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. (RÚF)
2Korinthus 4:17
Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk. (RÚF)
Filippi 1:12
Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja. (RÚF)
forrás: A Heart Full Of Hope: https://www.facebook.com/aheartfullofhope/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése