Egy szívből jövő igen

"Ekkor így szólt Mária: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" S ekkor eltávozott tőle az angyal."

Lukács 1:38

Amint az üzletek elkezdik feldíszíteni a soraikat karácsonyi díszekkel, vidám és fényes dolgokkal, úgy tűnik, mintha az ünnepi szezon konfettiként robbanna szét mindenhol.

Bármerre nézünk, mindenhol karácsony van - a boltokban, az otthonunkban, a Pinteresten, az Instagramon és különösen a naptárunkban.

Lehet, hogy nyomás alatt érezzük magunkat,amiért gyakran igent kell mondani a karácsonyi készülődésre és annak számos elvárására. Elvárják tőlünk, hogy igent mondjunk az ajándékok megvásárlására és a hitelkártyánk megterhelésére. Elvárják tőlünk, hogy igent mondjunk a munkahelyi túlórákra, hogy fedezzük az említett ajándékok költségeit. Igen a karácsonyi partikra. Igen a családi összejövetelekre, amelyek koordinálásában segítenünk kell. Igen az iskolai rendezvényekre, igen a sütikészítésre, igen a karácsonyfa diszítésre, és még az ünnepi tévéműsorokban látott, egymáshoz illő családi pizsamákra is.

Én személy szerint egy nagyon vidám "igen" lány vagyok, amikor az ünnepekről és az abból fakadó csodás emlékekről van szó. De ezek az elvárások irreálisak lehetnek, különösen akkor, ha ez az időszak mentálisan, anyagilag vagy érzelmileg megterhelő számunkra. Néha, késő este, amikor egy egész napos ünnepi "igen" tevékenység után ágyba dőlök, nem tudok nem elgondolkodni azon, hogy vajon szem elől tévesztettem-e azt az egy igent, ami a legfontosabb. Azt az igent, amely a legelső karácsonyt nyitotta meg nekünk.

Az újszövetségi Lukács könyvében Názáret kisvárosában találjuk magunkat, ahol egy Mária nevű fiatal nő élt. Mária el volt jegyezve, de még nem volt házas - szűz volt. Meglátogatta őt Gábriel angyal, aki azt mondta neki, hogy gyermeket fog szülni ... de nem akármilyen gyermeket - a Magasságos régóta várt Fiát.

Nos, eltekintve egy egészséges adag sokktól és néhány ésszerű logisztikai kérdéstől, Mária azonnal válaszolt:  "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!"(Lukács 1:38a-b).

Igent mondott! De ez nem egy könnyű igen volt, amely kényelmet és kiszámíthatóságot garantált Mária számára.

Ez egy olyan igen volt, amely garantálta a terhességének részletei körüli lehetséges botrányt. Egy olyan igen, amely megkövetelte, hogy a minden napos Mária egy szamár hátán lovagoljon Názáretből egészen Betlehemig - nagyjából 70 mérföldet! Egy igen, amely azt jelentette, hogy Mária az ideálisnál sokkal rosszabb környezetben fog szülni. Egy olyan igen, amely minden más kérést és igényt felülmúlt abban az időben az életében.

Mária továbbra is a csodára összpontosított, és az ő hűséges, engedelmes igenje révén született meg a világra a mi Megváltónk.

Az igazság az, hogy nem az ünnepi tevékenységekre való "igen" kimondása a probléma. A teli naptár nem bűn. A probléma az, hogy aztán hagyjuk, hogy ezek a tevékenységek elvegyék a figyelmet az Úrról.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a jászolban történt csoda nem csak egy szép történet, amely arra szolgál, hogy messze földön a kávézóasztalokon lévő betlehemi díszeket inspirálja. A jászolban történt csoda az, amiért ma megváltást nyerhetünk.

Jézus születése az Úr mindannyiunkkal kapcsolatos mentőtervének kezdetét jelentette. Egy terv, amely azt jelentette, hogy Jézus végül meghal a kereszten a bűneinkért, váltságul adva az Ő feddhetetlen életét a mi megtört lelkünkért. Nem kellett volna, de Ő  ezt választotta, hogy megismerjük az Ő megbocsátásának kegyelmét, és hogy egy napon örök életünk legyen Vele. Valóban mérhetetlen ajándék!

De ahhoz, hogy megkapjuk ezt az ajándékot, először is igent kell mondanunk Jézusra, mint Urunkra és Megváltónkra. És aztán hűséges engedelmességgel továbbra is igent mondunk Neki minden nap.

Drága barátnőim, nem tudom, hol van a ti szívetek ebben a karácsonyi időszakban. Talán hozzám hasonlóan ti is úgy érzitek, hogy kell egy erős határvonalat húznotok,  amikor az ünnep összes teendője és elvárása elkezd felhalmozódni. Ha így van, ne féljetek. Ahogyan Mária tette oly sok évvel ezelőtt, mi is újra odairányíthatjuk a szívünket az aktuális csodára.

Az ünnepi partik jönnek és mennek, és a maradék karácsonyi sütemények is kezdenek megromlani. De Urunk és Megváltónk üdvözítő Igazsága megmarad, és mindig méltó lesz az első igenünkre.

Mennyei Atyánk, dicsérünk Téged! Legyen összhangban a mi szívünk a Te szíveddel ebben az ünnepi időszakban. Igazíts ki minket, ha tévútra tévednénk, és újítsd meg csodálatunkat, amikor a karácsony igazi csodájára gondolunk. Jézus nevében, Ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2021/12/08/a-yes-from-the-heart

https://www.pexels.com/hu-hu/foto/unnep-no-kez-unnepies-6348104/