Egy misszionárius naplójából

 Szeretettel osztjuk meg Veletek barátunk és testvérünk gondolatait. Igaz, az írás Húsvét utáni hétfőn született, azonban üzenete örök érvényű:

Húsvét utáni hétfő Mindig érdekelt és kíváncsisággal töltött el a magyar locsolkodási szokás eredete. Ma már feltételezések egész gyűjteménye olvasható az interneten. Legendák, közép-európai szokások, pogány és katolikus elemek keveredése között nem lehet igazán átlátni a valóságot. Víz vagy kölni? Egyre megy! Valami újra mutat mind, úgy érzem, amint újra olvasom a végtelen feltételezést. Brazíliai kis otthonomból most hazagondolok, a mai ünneplésre és ifjúkorom locsolásos hétfő reggeljeire… Mi keresztények kívülállóként akartuk megélni ezt a húsvéti ünneplési szokást, gyülekezetbe készültünk, de a kaput tiszteletlenség volt bezárni falu helyen… Így hát jött a nem keresztény sógor, unokaöcsi, jöttek a szomszédok, iskola társak, szerelmi reményekkel telt legények… Jöttek öreg bácsik, szegény szomszédok, akikre éven át anyám jósága áradt; nincstelenségükben ételt, tojást vagy kölcsönt kaptak ; máskor éppen részegségük pillanatában egy forró kávé állította talpra őket az árok szélén, hogy hazatántorogjanak…Húsvét hétfő reggelén rótták le tiszteletüket családomnak. Hiába próbáltunk menekülni ( persze, a tisztelet határain belül) nem volt kiút, fújták ránk,- anyámra és 9 lányára - az olcsó, de annál erősebben illatozó kincseiket… mire gyülekezetbe értünk, nem volt hogy eltitkolni, hogy részei voltunk ennek a népi ünneplésnek… Örömmel tölt el ifjúságom emléke és nemzeti identitásom, ne értsetek félre. Úgy gondolom, hogy bármilyen szemszögből elemezem a fenti szokásokat, közös nevezőjük az öröm. Ma reggel, húsvét hétfőjén, egészen más gondolatokkal ébredtem, és ez a töredéke a történetnek is könnyen összegezhető, mert a nevezője az öröm. Tegnap emlékeztünk a Krisztus feltámadására: Isten Fia kétségeinket szétzúzta azzal, hogy a sírból kisétált élőként, szavakkal megerősítette a magdalai Máriának, hogy “ az én Atyám a ti Atyátok; én Istenem a ti Istenetek. (János 20:17) Minden ígéretét és a próféciákat betöltötte a tanítványai előtt. Én is tanítványa vagyok! Ünneplem a feltámadást és az életet; ünneplem a Bibliai és történelmi tényeken alapuló hitet. Ünneplem a hitünk - Krisztus egyszeri áldozata elégséges, hogy kibékítsen Istennel és örök élet kapuját megnyissa annak aki hisz Benne - mozdíthatatlan Alapkövét! Ünneplem a megújult Lelki életet Abban, aki meghalt de él! Ünnepelem A Jó Hír futótűzként való terjedését és ünneplem, hogy része lehetek ennek ma, több mint 2000 év távlatában, húsvét hétfőjének reggelén. Örömmel ünneplem Jézusom; Megváltóm és Barátom; Atyám feltétel nélküli szeretetének kifejezését Jézus életén, halálán és feltámadásán keresztül. ( János 11: 25-26 “Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? “) Ünneplem azt az örömöt, amit szívünk mások által érinthetetlen mélységébe helyezhetünk; ahonnan, mint élő víz forrásából, mindig meríthetünk. Áradjon ránk éven át, harcainkon és győzelmeinken át, mindig e forrás áldása!

Fülöp Viktória

misszionárius

A fotót Viki készítette