Amikor a legnehezebb magamnak megbocsátani

"Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem." Zsolt. 32,5

Érezted már valaha úgy, hogy akinek a legnehezebb megbocsátani, az valójában te vagy?

Megértelek. Nagyon is! Annyira szeretném, ha most együtt ülnénk és beszélgetnénk, ahelyett, hogy csak olvasnád ezeket a szavakat a képernyőn. De amíg olvasol, szeretném megosztani veled a történetemet...

Amikor a húszas éveim elején voltam, hoztam egy döntést, és teljes szívemből azt kívántam, bárcsak visszamehetnék és megváltoztathatnám. Volt egy abortuszom. A tudat, hogy ezt nem lehet meg nem történté tenni, a legmélyebb kétségbeeséssel töltött el. Ezután minden alkalommal, amikor hallottam,
hogy mások keményen beszélnek az abortuszról, mélyen szégyelltem magam. Úgy éreztem, hogy ez egy életre szóló ítélet, amiből soha nem gyógyulok ki.

Azt mondtam "nem tudok megbocsátani magamnak" de amit ez alatt valójában értettem, az az hogy "nem hiszem, hogy létezik megbocsátás egy olyan embernek mint én és nem hiszem, hogy valaha szabad leszek a tettem miatt érzett szégyentől".

Lehet, hogy te is éppen itt vagy - küszködve, hogy túl juss a választásaid miatt érzett szégyenen és megbánáson és azt kívánod bár visszamehetnél és dönthetnél máshogy.

Ezért érzem olyan fontosnak, hogy megosszam veletek, amit tanultam.

Amikor utánanéztem a "magunknak való megbocsátás" hátterének, kissé megdöbbenve fedeztem fel,
hogy ez nem szerepel a Bibliában. Kezdtem rájönni, hogy ahogyan nem tudunk Istentől függetlenül üdvösséget szerezni, úgy feloldozni se tudjuk magunkat. A megbocsátás Istennel kezdődik.

Mivel nem mi vagyunk a Bíró, nem bocsáthatunk meg magunknak. Amikor tehát úgy érezzük, hogy küzdünk ezzel, akkor valójában azért küzdünk, hogy teljesen elfogadjuk Isten megváltását.

Jézus azért adta az életét, hogy megbocsássa bűneinket, és ez nem csak egy része a keresztény hitnek...hanem, a megbocsátás a keresztény hit SAROKKÖVE. Nem csupán a reménységünk; ez a legnagyobb valóság mindazok számára, akik úgy döntenek, hogy elfogadják az üdvösséget azáltal, hogy Jézust életük Urának fogadják el.

Gyakran az akadályoz meg minket abban, hogy Isten megváltott gyermekeiként éljünk,
hogy a szégyen és a megbánás érzésével küzdünk. Ezek nagyon nehéz terhek. Sok terhet cipeltem már, de a szégyen súlya messze a legnehezebb, amit valaha is ismertem.

Ez olyan teher, amit Isten nem akar, hogy bármelyikünk is hordozzon. Annyira hálás vagyok ezért a három dologért, ami végül segített abban, hogy teljesen elfogadjam az Ő megbocsátását, és kilépjek a szégyen elítélő súlya alól:

1. Szükségem volt egy elkülönített pillanatra, amikor megvallottam, megbántam bűnömet és kértem Isten bocsánatát.

A Zsoltárok 32,5-ben olvassuk: "Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem." Egyedül nem tudtam ezt megtenni - akartam valakit, egy tanút, aki bármikor emlékeztethet arra, hogy kértem Isten bocsánatát, és ezért megbocsátást kaptam. Hangosan ki is mondtam, hogy határozott emlékem legyen az Ő kegyelmi ajándékának elfogadásáról.

2. Emlékeznem kellett arra, hogy a szégyen és a vádaskodás az ellenségtől származik.

A Sátán mindent megtesz, hogy megakadályozza, hogy bizonyságot tegyünk Jézus megbocsátásáról és megváltásáról. Az ellenség szereti az embereket a szégyen túszaiként fogvatartani azáltal, hogy a rejtve tartja, mindazt amit tettek. Én is rettegtem attól, hogy felvállaljam vétkemet az emberek elött de aztán azt mondtam Istennek, hogy meg fogom osztani a történetemet, ha valaha is találkozok egy fiatal lánnyal, akit az a veszély fenyeget, hogy ugyanolyan tájékozatlan döntést hoz, mint én. Amikor végül hagytam, hogy Isten jóra használja a fájdalmas döntésemet, elkezdtem látni a megváltás pillanatait. Az, hogy láttam, hogy Isten elveszi azt, amit az ellenség ilyen gonoszságnak szánt, és jóra használja, nem vette el a gyászomat, de elkezdte gyógyítani a szégyenemet.

3. Hagyom, hogy a tapasztalataim gyengéddé és együttérzővé tegyék a szívemet.

Ha tudjuk, milyen érzés hibázni, akkor jobban együtt érzünk másokkal, amikor ők hibáznak. Ez nem az oktalan viselkedés feloldozását jelenti az együttérzés nevében, de ugyanakkor az együttérző hozzáállás segít abban, hogy ne szégyelljünk másokat. Nem szeretném, hogy bárki más a szégyen szörnyű súlyát hordozza és valószínűleg nem lennék erre ennyire érzékeny, ha saját magam nem cipeltem volna ez a terhet hosszan.

A szégyen nem Istentől származik, és Ő nem ítéli el azokat,
akik megbánják a bűneiket. Valld meg, amit tettél. Kérd Isten bocsánatát.
Fogadd el az Ő megbocsátását és aztán járj az Ő szabadságában.
Élheted az igazság legnagyobb bizonyságtételét ... a megváltás bizonyságtételét.

Atyám, annyira hálás vagyok, hogy a megbocsátást nem kell kiérdemelnem vagy elérnem.
Ez a kegyelem ajándéka, amit kapok. Köszönöm, hogy Jézus vére elég volt, hogy megfizessen a bűneimért. Segíts, hogy elfogadjam mindazt, amit felajánlasz nekem. Jézus nevében, Ámen.

Proverbs 31 ministries / What if the Person I'm Struggling To Forgive Is Me? | Lysa TerKeurst

Kép: pinterest.com