Ne vesd meg a keveset

„Ki bölcs és értelmes köztetek? Bizonyítsa kifogástalan életével, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz.” 

Jakab 3,13

Mi tűnik kevésnek az életedben? Amiről nagyot álmodtál, de a valóság ezt nem követi. A befolyásod? A lehetőségeid? A munkád sikere? Az, amit adni tudsz? A szolgálatod?

Nézd meg jól, mi a kevés, és mondd meg nekem.

Lehetek olyan bátor, hogy belessek az életedbe, és megmondjam, mit látok?

Látok egy ki nem bontott ajándékot, amiből, ha megbecsülik, bölcsesség és megértés bomlik ki, amit semmi más nem tud nyújtani. Látom a Jakab 3,13 szerinti „bölcs szelídségből fakadó tetteket”, amik alig várják, hogy kibontakozzanak az életedben.

Látom azt a pontot, ahonnan megszülethet az alázatosság. Ez a csodálatos, ritka vonás, amit ma annyira semmibe vesznek. Ami tudja, hogy a valódi sikerhez égre emelt tekintet, térdre borulás, és az Egyetlennek suttogott dicséret szükséges.

Az Egyedülinek.

Annak, Aki ad.

Annak, Aki vissza is tart. Nem azért, hogy bosszantson, nem tudatlanságból, nem érdektelenségből, és főleg nem azért, mert azt nézi, ki az, aki jobban megérdemli.

Nem. Azért tart vissza, hogy védelmezzen. Olyan önuralommal, amit még elképzelni sem tudunk, visszatartja a sokat, hogy megőrizze a kevés értékeit.

A kevését, amit nem szabad megvetnünk.

A csöndes gondviselést, a felszín alatti lassú kibontakozást, amit külső szemlélő nem észlel.

Életünk útja elágazáshoz érkezik. Választani kell. Egyik út a gőgé, a másik az alázaté.

Ha a lélek még nem érezte meg a kevés jó ízét, megvetéssel fordul el az alázatos szegénységtől. A sok felé törekszik, egyre többet, egyre nagyobbat akar, míg a nagy már nem bírja tovább, megdagad, eltorzul, és szétpukkad. Minden, ami gőg, mikroszkopikus részecskékre szakad szét.

Annak a léleknek viszont, aki ismeri és kedveli a kevés jó ízét, az alázat a legnagyobb nyereség. Erre az ízre vágyik. Ezt akarja fogyasztani. Minden, ami alázatos, naggyá növekedik.

Mekkora ajándék a kevés!

A kevés valódi ismerete.

A kevés nem jelenti a hivatás kicsiségét, nem a jövőbeli kilátások jelzője.

A kevés egy hely. Egy csodálatos, semmibe vett helyzet. Amit védeni kell és megtartani. Egy hely, ahonnan a „sok” megfelelő perspektívában, a maga igaz valóságában látszik.

A kevés nem visszatart a csodálatos jövőtől.

A kevés megtart minket a csodálatos jövőre.

Uram, segíts, kérlek, hogy elégedett legyek a kevéssel. A Te szemeddel akarom látni, mit terveztél nekem a jelenre. Add, hogy megértsem és felfogjam a kevés csodálatos ajándékát. Köszönöm. Jézus nevében, Ámen.

(Forrás: Encouragement for today, 2011.06.30. Lysa TerKeurst, www.proverbs31.org, fordítás:http://eszmelkedesek.blogspot.hu/2011_10_01_archive.html)