Én, az Úr vagyok az őrizője, minduntalan öntözgetem. Éjjel-nappal őrzöm, hogy senki ne bánthassa. Nincs bennem harag, de ha tövis és gaz kerül elém, küzdeni fogok ellene, és elégetem! De aki az én oltalmamra bízza magát, béküljön meg velem, béküljön meg velem!

Ézsaiás 27:3-5


Egy újabb "nem értem" időszak. Miértek keringenek a fejedben, és nem látod a kanyargós út végét és a halvány kis fényt, ami reményt adna a túléléshez. "Én nem így akartam! Én nem akartam ezt egyáltalán!" - szakad fel lelked mélyéről a kétségbeesés sóhaja. "Ez így nem fair. Ennek nem kellett volna megtörténnie, hiszen én nem tettem semmi rosszat! Én ezt nem érdemlem meg..."
Nem, ennek valóban nem kellett volna megtörténnie, de te is tudod jól, hogy ilyen ez a világ. Bárkivel bármi megtörténhet, és a miértekre nem tudunk választ adni. Ez még nem az a hely, ahol minden jóra fordul majd. Még nem vagy otthon.
Isten azt kéri ma reggel tőled, hogy ne harcolj tovább! Fogadd el, ami most neked jutott, és engedd, hogy Ő megmutassa benne gondviselését. Tudom, hogy nehéz, de kérlek, csendesedj el egy kis időre ma reggel, és engedd, hogy Isten beszéljen hozzád! Engedd, hogy elmondja: "Mindez érted van, gyermekem! Bármennyire is nehéz az, amiben most épp vagy, de tudod, neked van szükséged erre a tapasztalatra. Ne félj, én veled küzdök, veled hordozom a terhet, és lesz egy közös kalandunk, amely életben tartja benned a reményt a viszontlátásig! BÉKÜLJ MEG VELEM, ÉN MEGŐRIZLEK!"  
(Áhítatok Nőknek)