Az aggodalmak imává formálása

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. Filippi 4:6

Harper és én Facetime-on keresztül látogattuk meg egymást. Ez az ötéves szeretetcsomag, az unokahúgom lánya, mindent elmesélt nekem a tengerimalacáról, Skitterről. Skitters volt az új legjobb barátja. Együtt ment le vele a csúszdán, a teapartikon vele szemben babarépát rágcsált, és séták közben befészkelte magát a mini babakocsiba előtte. Ó, mennyire szerette Skitterst.

"Nekem is volt egy tengerimalacom, amikor kislány voltam!" Mondtam. "Oscarnak hívták!"

"Tényleg? Mi történt Oscarral?" - kérdezte. "Elajándékoztad, vagy meghalt? A tengerimalacok a mennybe jutnak?"

Nem számítottam ezekre a kérdésekre, és azt kívántam, bárcsak megtartottam volna magamnak a tengerimalacos történetemet. Amikor elbúcsúztunk, rájöttem, hogy Harper még öt évesen is aggódik a kis barátjáért. Aggódott Skitter jövője miatt. Goldie-nak, az aranyhalnak rövid élete volt, és hát, a tengerimalacok tovább élnek?

Olyan apróságnak tűnt... mi lesz hosszú távon Skitterékkel? Aztán elgondolkodtam azon, hogy vajon az én aggódó gondolataim vajon apróságnak tűnnek-e Isten számára.

Aggódom a fiam miatt, és aztán eszembe jut, hogy Istent angyalok serege veszi körül (Zsoltárok 91:11-12). Stevent megvédeni kicsi dolog.

Aggódom a világjárványok miatt, de aztán eszembe jut, hogy minden napom meg volt számlálva, mielőtt még egy is volt belőlük (Zsoltárok 139:16).

Olyan könnyű beleesni abba a csapdába, hogy a világ eseményei miatt aggódunk, különösen a háborúk és a háborús híresztelések miatt, amelyekről mostanában hallunk a hírekben. A média szörnyű részleteket mutat nekünk lebombázott épületekről és kiégett házakról. Menekülő emberek és síró szülők.

És én szorongani kezdek. Aggódom.

Aztán Isten emlékeztet engem arra, hogy ki Ő és mit tesz a Szentíráson keresztül, amit újra és újra elolvasok. Ő irányítja a dolgokat. Ő nem zárkózik el. Részt vesz az élet történéseiben. Ahogyan Mózesnek mondta az égő csipkebokornál: lát, hall, aggódik (2Mózes 3:7).

Emlékeznem kell arra, hogy Istennek terve van a történelemmel - ez gondviselés és nem véletlen. A "gondviselés" szó azt jelenti, hogy "előre látni", egy bizonyos befejezést vagy célt szem előtt tartva. Ami a történelemben, veled és velem történik, az nem véletlen. Ő irányítja a szent és a világi dolgokat. A világtörténelmet és az én történelmemet.

Isten azt mondta: Emlékezzetek vissza az ősrégi dolgokra: én vagyok az Isten, nincsen más, Isten én vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik. Ézsaiás 46:9-10

Mit tegyünk tehát, amikor ezek a szorongó érzések eluralkodnak? Imádkozunk, és átadjuk terheinket és gondjainkat Istennek (Zsoltárok 55:2).

Pál azt írta: Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. Filippi 4:6

Ennek a versnek egy parafrázisa így szól: Ne bosszankodj vagy aggódj. Aggódás helyett imádkozzatok. A kérések és a dicséretek formálják imává az aggodalmaidat, tudassátok Istennel az aggodalmaitokat. Mielőtt észrevennéd, Isten teljességének érzése, hogy minden jóra fordul, eljön és megnyugtat. Csodálatos, mi történik, amikor Krisztus kiszorítja az aggodalmat az életed középpontjából (The Message).

Hát nem csodálatos ez?! "A kérések és dicséretek formálják imává az aggodalmaidat." Nem tudom, mi miatt aggódsz ma, de azt tudom, hogy Isten irányít. És Ő jó.

Ha hiszel ebben, írj egy hozzászolást, ami így szól: "Nem tudom, mit tesz Isten, de azt tudom, hogy jó!"

Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy Te vagy a Mindenható Isten, aki minden szükségletről gondoskodsz, és minden aggódó szívet megnyugtatsz. Átadom Neked aggodalmaimat és gondjaimat, tudva, hogy Te irányítasz, és mindig van egy jó terved.

Jézus nevében, Ámen

forrás: https://girlfriendsingod.com/shaping-worries-into-prayers-2/

kép: pinterest