Amikor itt az ideje, hogy egészséges határokat húzz

„Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.”

(Péld. 25:28)

Soha nem felejtem el, amikor felkerestem a tanácsadómat és megkértem, hogy segítsen feldolgozni, hogyan jutottam el végül arra a pontra, ahol ezt mondtam egy nehéz kapcsolatról, amin keresztülmentem, hogy: "Nincs tovább. Nincs többé pusztulás. Nincs több árulás. Nincs több hazugság.
Nem!!!"
Azon tűnődtem, vajon ez volt-e az a pillanat, amikor megtörtem. De ő azt válaszolta: "Nem, Lysa, ez volt az a pillanat, amikor kijelentetted, hogy meggyógyulsz.
Néha a "többé nem" azt jelenti, hogy el kell kezdenünk harcolni a kapcsolatért. A jó határok felállításával mindkét személyt felelősségre lehet vonni az egészségesebb kapcsolati minták tekintetében.
Néha a "nincs tovább" annak a szívszorító valóságnak a felismerését jelenti, hogy a kapcsolat már nem fenntartható vagy biztonságos. Bár ez nagyon nehéz, a bölcs tanácsok segítettek belátni, hogy nagy különbség van a feldolgozható nehézségek és a jólétünkre káros, destruktív minták között. Mindkettő megköveteli, hogy gyógyulásra törekedjünk. Szükségünk van az Isten Igéjéből származó szilárd Igazságra, hogy segítsen, vezessen és irányítson minket. Néha szükségünk lehet egy istenfélő hivatásos tanácsadóra is, aki kifejezetten arra van kiképezve, hogy oktasson, vigasztaljon és kihívást jelentsen számunkra.
Tudom, milyen érzés, amikor megbénítanak egy másik ember döntései, és nem tudod, mit tehetsz ellene. A múltban, tétován húztam meg a határokat, egyrészt mert érzéketlennek éreztem magam, másrészt mert nem volt elég önbizalmam ahhoz, hogy tudjam, hogyan kell megvalósítani és kommunikálni az egészséges paramétereket.
Mára már felfedeztem egy jobb módját a határok szemléletének. Nem húzok határokat abban a reményben, hogy rákényszerítem a másik embert, hogy úgy változtasson, ahogyan az esetleg nem akar vagy nem képes változtatni. Ehelyett magamnak állítok határokat, hogy segítsek önkontrollt gyakorolni azzal kapcsolatban, hogy mit tűrök és mit nem. Az önkontroll döntő fontosságú, hogy szabályozni tudjam a reakcióimat, és arra irányítsam az erőfeszítéseimet, hogy én magam egészséges helyen maradjak. A jó határok az egyetlen harci esélyem arra, hogy produktív és egészséges módon navigáljak a kapcsolati kihívások között.
Ha ilyen „nincs tovább” élethelyzetben vagy, fontold meg ezeket a kérdéseket a határokról, és arról, hogyan tudnád ezt alkalmazni a saját életedben - már ma. Ne feledd, ennek az átgondolása nem engedélyt jelent arra, hogy önző legyél és "megbékélj” a felelősséggel. Ehelyett inkább arra szolgál, hogy segítsen meglátni, hol veszítjük el az önkontrollt, mert nincsenek megfelelő határaink, ahogyan a kulcsversünk is figyelmeztet: „Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.” (Péld. 25:28)

- Milyen ember akarok lenni, nemcsak ebben a kapcsolatban, hanem következetesen minden kapcsolatomban?

- Mit kell tennem ebben a kapcsolatban, hogy következetes maradjak jellememben, viselkedésemben és kommunikációmban?

- Melyek azok a területek az életemben, ahol a legkorlátozottabbak a képességeim (például: a munkámban, a szülői munkában, az ünnepek alatt stb.)?

- Kapacitásaim reális felmérése alapján ez a kapcsolat azzal fenyeget, hogy túlságosan is túlterjeszkedik azon, amit reálisan és akár nagylelkűen adni tudok?

- Érzem-e a szabadságot ebben a kapcsolatban, hogy közöljem, mit tudok és mit nem tudok adni anélkül, hogy attól kellene félnem, hogy megbüntetnek vagy eltaszítanak?

- Milyen reális korlátokat szabhatok magamnak, hogy csökkentsem az adott személy hozzáférését a legkorlátozottabb érzelmi vagy fizikai erőforrásaimhoz?

- Milyen módon befolyásolja negatívan ennek a személynek a kiszámíthatatlan viselkedése a bizalmamat más kapcsolataimban?

- Hogyan szenvedem el én jobban a másik személy döntéseinek következményeit, mint ő maga?

- Melyek ennek a személynek a velem szemben támasztott legreálisabb és legirreálisabb elvárásai? Melyek az én legreálisabb és legirreálisabb elvárásaim vele szemben?

- Milyen határokat kell felállítanom?

Miközben ezeket a kérdéseket átgondolod, hasznosnak lehet, ha egy megbízható, istenfélő mentorral vagy keresztény tanácsadóval dolgozod fel őket Ezek a megfontolandó kérdések nem azért vannak, hogy tovább bonyolítsuk a kapcsolati dinamikánkat. Ehelyett inkább arra szolgálnak, hogy segítsenek azonosítani, hol élünk diszfunkcionálisan.
A mérgező valóságok a kapcsolatokban nem szelídülnek meg. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül őket gondolva, hogy majd megoldódnak és nem is tudjuk őket egy jobb hely felé terelni. Őszintének kell lennünk azokkal a nehézségekkel kapcsolatban, amelyek megnehezítik és valószínűleg megakadályozzák azt a fajta egészséget, amelyet nemcsak akarunk, hanem amelyre szükségünk is van ahhoz, hogy egyes kapcsolataink fennmaradjanak.
Megtanultam, hogy nem lehet csak úgy "túllépni" a fájdalmainkon – foglalkoznunk kell velük. A határok meghúzása pedig remek módja annak, hogy elkezdjük megtapasztalni az egészséget a saját életünkben. Tegyük meg ezt a lépést együtt.

Istenem, ahhoz, hogy átgondoljam azokat a területeket az életemben, ahol egészséges határokat kell
bevezetnem, szükségem van a Te segítségedre. Segíts, hogy ezeket a döntéseket alaposan, a
bölcsesség szemüvegén keresztül és isteni tanáccsal dolgozzam fel. Vágyom arra, hogy minden
kapcsolatomban egészséget lássak, ezért segíts nekem, őszintén látni, hogy hol vannak olyan határok,
amelyek Istent tisztelve ezt lehetővé tennék. Jézus nevében, ámen.


Proverbs31 ministries // When It May Be Time To Draw a Healthy Boundary // LYSA TERKEURST
Kép: https://hu.pinterest.com/pin/656751558179779448/