Szívem jászlában

„Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezik el.” Ézs/Iz 7,14

Ahogy rövidülnek a napok decemberben, mintha az Istennel töltött időm is egyre kurtább lenne. Vágyom a jelenlétére. Tudom, hogy szükségem van az Ő perspektívájára és békéjére. De ahogy készülök az ünnepekre, gondolataimat egyre inkább lefoglalja a tervezés, az ajándékvásárlás, úgyhogy már-már elfelejtem kicsomagolni a legfontosabb ajándékot, azt, aki Emmánuel – Velünk az Isten.
A nagy nyüzsgésben könnyen feltöltjük szívünket minden mással, és nem vesszük észre csendes jelenlétét. Pár évvel ezelőtt a szokásosnál is jobban éreztem az űrt az ünnepek körül, ezért írtam egy karácsonyi imádságot, hogy ott tartsa a szívemet, ahol lennie kell. Az ünnepek közeledtével kirakom valami feltűnő helyre, hogy mindig emlékeztessen, mi az, ami mindennél fontosabb.
A szívem jászlában
Idén Karácsonykor, kérlek Uram, jöjj el a szívem jászlába. Már a készülődés legelején tölts el jelenléteddel. Mialatt az ünnepre készülök, és ajándékokat csomagolok, emlékeztess a Te ajándékodra, Fiadra, akit elküldtél hozzánk a mennyből. Az első karácsonyi ajándék volt mind közül a legnagyszerűbb. Csecsemőként érkeztél, jászolba fektettek. Becsomagolva, mint a karácsonyfa alatti ajándékok, vártad, hogy felbontsanak, és láthatóvá váljék szereteted irántunk. Add újból felfognom a csodát, amit Jézus születése jelentett, Aki elhagyván a Menny pompáját, beburkolózott a Föld porába. Emmánuel, Velünk az Isten, Te jöttél el hozzánk azon az éjszakán. Az angyalok jelentették: Isten elküldi világosságát a sötétségetekbe. „Ne féljetek”, biztatták a pásztorokat. Szólítsd meg a szívemet, Uram, és segíts, hogy teljesítsem, amit kérsz. Tégy olyanná, mint a pásztorok, akik engedelmeskedtek a szónak. Félreteszem a szórakozást és a gondokat, mindet alávetem a Te hatalmadnak. Végy körül jelenléteddel, Uram, vágyom hallani hangodat. Tisztítsd meg gondolataimat a sok elfoglaltságtól, az ünnepi zajongástól. Lassíts le engem ezen a Karácsonyon, nem akarom végigrohanni. A találkozások és a tervezés közben is a Te csendedet akarom érezni. Jöjj el, Jézus, lelkem jászlába ezen a Karácsonyon. Mint hajdan Betlehemet, töltsd be most szívemet békéddel. Lakj bennem és körülöttem, ahogy naponta felbontom ajándékaidat. Tarts közel magadhoz, Uram. A Te szent nevedben kérem, Ámen.

Kétezer éve Isten nekünk ajándékozta egyetlen Fiát, aki egy szerény jászolban született. Ha helyet készítünk Neki a szívünkben az ünnep forgataga közt, ezzel Őt is és magunkat is megajándékozzuk. Most, ahogy olvasol, csendesítsd el a szívedet, és egy pillanatra éld át az Emmánuel nyugalmát: Velünk az Isten. Az Ő jelenléte életünkben olyan ajándék, amit az év minden napján felbonthatunk.

Uram, köszönöm Neked Jézusban nyújtott ajándékodat: Istenem velem van. Segíts elcsendesednem, mikor úgy érzem, kimerít a készülődés, juttasd eszembe, hogy Te Isten vagy. Szeretnék helyet készíteni Neked szívem jászlában ezen a Karácsonyon, és vágyom arra, hogy naponta kibonthassam jelenléted ajándékát. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today, 2011.12.14., www.proverbs31.org, Renee Swope, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest)