A holnap reménysége

Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.

( 2 Timóteus 1:7)



A terror felhője borította be a völgyet, miközben fröcskölődő fenyegetések és hitvány ígérgetések röpködtek. A megfélemlítő a füves lejtőkön parádézott hatalmas buzogányát lengetve, mamut szerű, vasmarkolatban lévő lábai döngtek a talajon, minden percben készen állva a támadásra. A hatalmas, visszataszító lény, Góliát, a 2,7 méter magas óriás, a filiszteusok büszkesége volt. Biztos védőöltözetet viselt, egy bronz felsőt, amely 90 kilót nyomott, nehéz vas lándzsa volt a kezében és egy súlyos bronz sisak volt a fején. Dühöngésének és hencegésének célpontjában a halálra ijedt, reménytelen Izráeli sereg állt, akik sátraikban bújtak el. Negyven agonizáló napon keresztül csúfolta őket Góliát, a pusztulást esélyét tárva eléjük. Az Izráeliek megbénultak a félelemtől, a szabadulás minden reményét feladták, elfogadták borzalmas végzetüket a filiszteusok szörnyének a kezéből.

De eljött a 41. nap! Biztos vagyok benne, hogy amint a felkelő Nap a hegy gerincén araszolt azon a reggelen, sem Góliát, sem az Izráeli sereg nem sejtette, hogy most egy egészen más nap áll előttük. Egy fiatal, jóképű fiú lépett a félelem völgyébe, aki éppen Isten jelenlétében frissült fel előtte. Dávid, a legfiatalabb a nyolc fiú testvér között, nem hitt a szemének. Az óriás fenyegetései ellenére, Dávid elfogadhatatlannak tartotta az események alakulását. Ehelyett inkább azt választotta, hogy hitben megragadja azt, amit tudott a szívében: ez az óriás legyőzhető. Egyszerű, de sziklaszilárd hitével, és Istenbe vetett bizalmával, Dávid átlépett félelmein, és a Mindenható jelenlétébe és erejébe kapaszkodott. Góliát nem csak Dáviddal ismerkedett meg ekkor, hanem megismerte a Menny és Föld Urát is. És az órás a földre zuhant! Mert az óriások mindig a földre zuhannak Isten jelenlétében. 


Az új év küszöbén állunk, -ami egy új kezdetet jelent! Lehet, hogy te is, hozzám hasonlóan vegyes érzelmekkel várod a következő esztendőt. Személy szerint, én nagyon hálás vagyok, hogy túléltem az elmúlt évet! Voltak olyan pillanatok amikor igencsak kétségbe vontam ennek a lehetőségét. Izgalommal várom az új kezdetet, az előttem álló, különböző álmokkal megtöltött napokat, az engem váró lehetőségeket, de azzal is tisztában vagyok, hogy az elkövetkezendő év rengeteg ismeretlen dolgot, és minden bizonnyal egy-két óriást is tartogat számomra. És ha teljesen őszinte vagyok, akkor be kell ismernem, hogy mindez félelemmel tölt el, és kérdéseket valamint aggodalmat vet fel bennem.


Mégis biztonságot ad az a tudat, hogy a bennünket váró események nem ismeretlenek Isten előtt. Sőt, Ő már megjárta előttünk az utat. Ez pedig megerősítheti reménységünket, amint minden egyes holnappal szembenézünk, mert tudhatjuk azt, hogy bármi is fog érni bennünket aznap, az már az Ő Szent jelenléte előtt áthaladt, és minden az Ő engedélyével történik velünk. Isten nem akarja, hogy féljünk, vagy hogy a félelem irányítsa az életünket. Lépjünk túl a félelmeinken, és minden ránk támadó óriással szemben Isten erejével és ígéreteivel harcoljunk. Isten Szent Lelke el fogja érni, hogy az igazság győzedelmeskedjen, és a holnap minden egyes óriása a földre fog zuhanni.


Ő ugyanaz az Isten marad tegnap, ma, és örökké! Az előttünk álló napokat Góliát elesésének emléke hassa át, és az a tudat, hogy a győzelem a Mindenható Isten kezében van!


Tehát, kedves barátnőm, mitől kellene félnünk?


Atyám, hitben jövök eléd, és leteszem lábaidhoz félelmeimet és aggódásaimat. Nem tudom, hogy ez az év mit tartogat számomra, de mégis biztonságot ad az a tudat, hogy te minden lépésemnél mellettem állsz. Amikor a kétségbeesés kísért, kérlek emlékeztess arra, hogy bízzak Benned. Amikor a félelem rám tör, segíts, hogy a pánik helyett az imádkozást válasszam, tudva azt, hogy Te vagy az Uram, és Pásztorom. Áldalak a hűséges jelenlétedért az életemben, még akkor is, ha nem értem minden egyes esemény célját, vagy nem látom a következő lépést. Dicsőítelek, Uram! Jézus nevében, Ámen. 


Most te következel:


Gondold át az elmúlt évedet. Milyen óriásokkal kellett szembenézned? Jól tudtad ezeket kezelni? Milyen változásokat kell megtenned, amint az új év közeleg? 
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

- Hogy kezelem általában a félelmet?


- Milyen óriásokkal kell most szembenéznem?


- Mi volt általában a reakcióm ezekkel az óriásokkal szemben?


- Miként hat Jézus Krisztus születése, élete és halála ezekre a reakciókra?


Olvasd el Lukács evangéliumának 2. fejezetéből a 8-14. verseket. Gondold át életedet ennek az Igének a fényében.


Máris itt van a 2020-as év előttünk, mint egy hófehér lepel, új és friss kezdetekkel. Az előző év tapasztalatai mindenképpen segíteni fognak az új évben. Ahogy lassan elmúlnak az ünnepek, azért imádkozom, hogy szíved és lelked örömmel várja a következő évet. Őrizd meg szíved és lelked tisztaságát! Állj biztosan Isten erejében és jelenlétében! Ő hűséges, és az Ő ereje elegendő mindahhoz, amit a 2020-as esztendő tartogat számodra. 







(Forrás: Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2013 Used with permission www.girlfriendsingod.com Mary Southerland, fotó:https://hu.pinterest.com)

Megjegyzések

  1. A karácsonyt megfázással töltöttem, annyira levert voltam hogy kezdtem befordul és Istentől távolodni. Így erőt vettem magamon és elkezdem keresni Istent. Megtaláltam!!! Az imátságos rész egy az egyben nekem szólt, köszönöm!!! Leírtam egy füzetbe, hogy megmaradjon és a nehéz emberi helyzetekben erőt adjon!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gyakran én is megtapasztalom, hogy Isten kényszerpihenőt ad nekem, hogy a nyugalomban találkozhassak Vele. Örülök, hogy a csendes percek számodra is áldásul szolgáltak! Bízom benne, hogy azóta már a megfázáson is túl vagy! :-)
      Isten áldását kívánjuk az életedre!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések