Te vagy, akit Isten keres?

"Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam."

Ezékiel 22,30

Nagyon szerettem. Gyakran imádkoztam érte, de meggyőztem magam, nem szólok neki. Nem ismertem az összes körülményt. Nem az én dolgom volt. Nem akartam, hogy azt higgye, elítélem.

Bűnbe keveredett, s félresöpört minden következményt rá és szeretteire nézve. Hosszú ideig titokban csinálta, de mára már kitudódott. Mégsem szóltam semmit.

Ha az autóval piroson hajt át, biztosan figyelmeztetem. A bűn belehajtott a döntéseibe, és még egy piros zászlót sem lengettem meg. Mindaddig, míg egy nap imádkozás közben Isten meg nem állított a fenti igénél: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam” (Ez 22,30).

Én vagyok, akit keresel, Istenem? Kérdeztem magamtól. Annyira nehéz már miatta a szíved, hogy keresel valakit, aki beáll a fal résébe?

Nem volt könnyű a beszélgetésünk. De átitatta az imádság. Beburkolta a szeretet. És az őszinteség, az édes őszinteség két nő között. Megmondtam, mennyire szeretem, és Jézus is szereti. Annyira szereti, hogy hónapok óta imádkoztat engem érte. Elmondtam, hogy eddigi hallgatásom nem a szeretetemből, hanem a félelmemből fakadt. Azt akartam, hogy tudja, ő jobban számít nekem, mint a félelmem az elutasítástól, a félreértéstől, a konfliktustól.

Hányszor nézzük szó nélkül, hogy egy barátunk, egy gyermekünk, valaki, akit nagyon szeretünk, egyre távolodik Istentől. Hányszor elhanyagoljuk az imádságot érte!

Nagyon nehéz feladat volt, amikor Isten arra hívta Ezékielt, építse meg az igazság falát és álljon be a résbe. Mondja el az igazságot az izraelitáknak. Isten nem ígérte, hogy hallgatni fognak rá. Vagy hogy hatására megváltoznak. Ezékielnek közölnie kellett velük, hogy Isten, mint egy gondoskodó édesapa tévelygő gyermekét, figyeli őket. Gyűlölte bűneiket, de új irányba akarta vezetni őket, nem elnéző volt, hanem határozott.

Barátnőm jól fogadta a szavaimat, innen már rajta áll, meg Istenen, a folytatás. Megígértem, hogy mindig őszinte leszek hozzá, bátorítani, szeretni fogom, imádkozom vele.

Van valaki a közeledben, szeretteid között, akit elkapott a bűn csapdája? Arra kér Isten, hogy szóld az igazságot? Keres téged, hogy beállj a résbe?

Ha igen, tedd meg a következő lépéseket:

- Imádkozz bölcsességért.
- Ne vádaskodj, de beszélj őszintén.
- Ne oktasd, hanem biztasd, bátorítsd.
- Ne vitatkozz, hallgasd meg.
- Beszélj neki Isten szeretetéről és irgalmáról, ezt se felejtsd el.

Kapaszkodó: „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.Az én lelkemet adom belétek ” (Ez 36, 26-27a).

Jó Atyám, te jobban szereted őt, mint én. Terved van az életével. Adj nekem szavakat, amikkel szólhatok hozzá. Őszintén, igazságban. De egyúttal szeretetben is. Segíts, hogy beálljak a résbe. Jézus nevében, Ámen.

(Forrás: Encouragement for today, 2011.09.22.T. Suzanne Eller, www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu)