Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.

I. Korinthus 1:18


Ez nagyon komoly, intő, kérlelő üzenet. Pál a korinthusi gyülekezethez intézett első levelét efézusi tartózkodásának végső szakaszában írta. Jellemző rá, hogy egyik legszemélyesebb hangú írása.

A pártoskodás legsúlyosabb következménye, hogy Krisztus keresztje erejét veszíti. A kereszt az elvont okoskodást kereső görögök számára bolondság, míg a csodaváró Zsidókhoz írt levél olvasói számára botrány volt. De a kereszt éppen így tanít a gőg helyett az alázatra. Így a kereszt alázatosságának fényében lehetetlen a pártoskodás. Az az Ismeretlen Isten, Akiről Pál az Areopáguson prédikált, számunkra az egyetlen Isten, Aki öröktől fogva van, Akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka, Akihez foghatót sehol nem találunk más világvallásokban vagy szent könyvekben.
A világegyetem álmélkodott azon, hogy Krisztus megalázza magát az ember megmentéséért. Halála válasz volt arra a kérdésre, hogy szereti-e az Atya és a Fiú az embert annyira, hogy önmagát megtagadva áldozatot hozzon. Mi is evangéliumot írunk, mindennap egy fejezetet, amit ismer és olvas minden ember. Minden szavunk, tettünk, a mögöttük meghúzódó motiváció ékes bizonyítéka és fokmérője Krisztus keresztről való beszéde erejének.
(Áhítatok Nőknek)