Krisztussal együtt megfeszítettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, amely életet pedig most testben élek, az Isten fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta értettem.

Galata 2:20

Ahogy Pál írja a levelében, Krisztus halálával bebizonyította, hogy mennyire szeret bennünket, és hogy életét adta értünk. Így nekünk is "meg kell halnunk" érte, feladni bűnös életünket, és helyette Őt választani, vele járni az úton. Hagyjuk, hogy Krisztus éljen bennünk és ne mi! Isten segítsen, hogy láthatóvá váljon, hogy többé nem ÉN élek, - így, csupa nagybetűvel -, hanem egyre inkább Krisztus jelleme teljesedik ki az életemben.
Amíg ebben a testben, ezen a földön élünk, lesznek nehézségeink, kísértéseink. Ha le tudjuk rakni bűnös életünket Krisztus keresztje alá és őt választani, Ő megbocsát nekünk, és csodás szeretetben gazdag életünk lehet.
Ez nem azt jelenti, hogy a keresztényeknek nincsenek gondjaik, csak azt, hogy Krisztusban élve szeretetben ezeket a nehézségeket is könnyebb elviselni. Hiszen problémák mindig lesznek, de ha van kapaszkodónk, akihez fordulhatunk, aki annyira szeret minket, hogy az életét adta értünk, életünk értelmet nyer.
(Áhítatok Nőknek)