Továbblépni a kudarc után

„Amikor az ÚR látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! „


Kiv. 3:4

Néha könnyebb a hibáinktól elfordulni vagy elfutni mint szembe nézni velük.

Volt olyan, amikor én is inkább elfordultam egy sérült barátságtól, ahelyett, hogy átküzdöttem volna magam a nehézségeken annak érdekében, hogy megerősítsem a barátságot.

És volt amikor elutasítottam egy megnyíló lehetőséget, mert a múltban megtapasztalt zárt ajtó okozta csalódás emléke még mélyen bennem élt.

Rengeteg lehetőséget szalasztunk el azonban, amikor elfordulunk valamitől, legyen az emberi kapcsolat, munkahely vagy egy gyülekezeti szolgálat. Ilyenkor nem is gondolunk arra, hogy az elesésünket követően valami jobb vár ránk. Pedig ezt látjuk Mózes életében is a Kivonulás könyvének a 2. és 3. fejezetében.

Mózest egyiptomiként nevelték, egy napon azonban amint népe között járt-kelt, azt látta, hogy egy egyiptomi éppen egy zsidó rabszolgát ütlegel. Körbenézett, és amikor úgy gondolta, hogy senki sem látja őt, Mózes megölte az egyiptomit és a testét elrejtette a homokban.

A következő nap azonban Mózes rádöbbent, hogy a tettéről milyen sokan tudtak, a fáraó a halálát követelte, a zsidók pedig megvetéssel néztek rá. Mózes több területen is elbukott, ezért a menekülést választotta.

Mózes Midján földjére menekült, feleségül vett egy Cippóra nevű asszonyt, és beállt a családi vállalkozásba, bárányokat legeltetett. Negyven évvel később találkozunk ismét Mózessel, és az élete egyáltalán nem úgy alakult, ahogy gondolta korábban. Palotában nevelkedett, olyan pozícióba került, ahol lehetősége lett volna a népét segíteni, a terheiken könnyíteni, erre ő teljesen elszúrt mindent egyetlen egy hiba elkövetésével.

Nem tudom, te éltél-e meg hasonlót az életedben, én mindenképpen tudok azonosulni a történtekkel.

Mózes Midján földjén ragadt, a saját hibái, bűnei fogva tartották. Többre volt hivatott, de ő megalkudott a kevesebbel. Isten nagyobb feladatra készítette őt és neki, magának is talán nagyobb tervei voltak ennél.

Mózeshez hasonlóan nagyon sokan ragadnak meg egy helyen. Hibát követnek el, hasra esnek, és elmenekülnek a vadonba, remélve, hogy senki sem érzékelt semmit, és bízva abban, hogy idővel ők is elfelejtik a történteket. Azért imádkoznak, hogy az emberek hagyják békén őket, közben pedig letaglózza őket a mindennapjaik egyhangú, monoton volta, amely a teljesítendő feladatok unalmas kipipálásából áll. Mózeshez hasonlóan sokan eltemetik reményeiket és állmaikat annak érdekében, hogy megvédjék szívüket egy újabb csalódástól.

Isten azonban nem akarta, hogy Mózes itt maradjon, és azt sem szeretné, ha te megragadnál egy helyen. Mindannyian elesünk, mindannyian hibázunk. Péter, Mózes, Jákób, Sámson, Dávid, mindannyian bűnt követtek el. Ha te is elestél, még nem azt jelenti, hogy egy csődtömeg lennél. Isten gyermeke vagy… egy gyermek, aki hibákat hibákra halmoz.

A megfelelő időben, Isten tűzre lobbantott egy bokrot Mózes szeme előtt. Kivonulás könyvének a 3. fejezetéből a 4. vers eleje így szól: „Amikor az ÚR látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! „

Amint Istennek sikerült Mózes érdeklődését felkeltenie, elmondta neki, hogy eljött az idő, hogy induljon előre. Istennek terve volt Mózessel. A következő fejezetekben azt látjuk, hogy Isten visszavezette őt Egyiptomba, ahol Mózes egy körözött személy volt, Isten Fáraó elé állította őt, és rajta keresztül megszólította az uralkodót, és végül megszabadította a zsidókat, és Mózes vezetésével az ígért föld felé terelte őket.

Isten nem végzett még veled és velem sem. Neki van egy terve… egy jó és tökéletes terve. Nem lehet akkora a bukásod, hogy ez a terv ne teljesüljön.

Tehát, ha megragadva érzed magad, ha elbuktál és elmenekültél egy félreeső helyre a vadonba, akkor eljött az idő, hogy tovább lépj. Isten arra kér, hogy engedd el a hibádat, lépj előre azon az úton, melyet számodra elkészített, és bátran hozz döntéseket.

Drága Istenem! Nagyon rosszul érzem magam mert elbuktam és elmenekültem. De hálás vagyok szeretetedért, mellyel kihívsz ebből a vadonból, kegyelmed jól öntözött kertjébe invitálva engem. Jézus nevében, Ámen





Forrás: Proverbs31 Ministries Daily Devotion, August 9, 2021. Sharon Jahnes: Moving Beyond Failure,  www.proverbs31.org
fotó: pinterest.com


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések