A BELENYUGVÁS ÉS AZ ELFOGADÁS KÜLÖNBSÉGE
,,A belenyugvás az, hogy megadjuk magunkat a sorsnak.
Az elfogadás az, hogy megadjuk magunkat Istennek.
A belenyugvás csendben lefekszik egy üres univerzumban.
Az elfogadás felkel, hogy találkozzon Istennel, aki a világmindenséget céllal és rendeltetéssel tölti meg.
A belenyugvás azt mondja: "képtelen vagyok rá".
Az elfogadás azt mondja: "Isten képes rá".
A belenyugvás megbénítja az életfolyamatot.
Az elfogadás felszabadítja az életet a legnagyszerűbb kreativitásra.
A belenyugvás azt mondja: "Számomra mindennek vége".
Az elfogadás azt mondja: "Hát itt vagyok, most mi legyen, Uram?".
A belenyugvás azt mondja: "Micsoda veszteség!".
Az elfogadás azt mondja: ,,Hogyan tudod ezt a bajt üdvösségemre használni, Uram?".
A beletörődés azt mondja: "egyedül vagyok".
Az elfogadás azt mondja: "Tied vagyok, Uram".
(Creath Davis író)
Az elfogadás az, hogy megadjuk magunkat Istennek.
A belenyugvás csendben lefekszik egy üres univerzumban.
Az elfogadás felkel, hogy találkozzon Istennel, aki a világmindenséget céllal és rendeltetéssel tölti meg.
A belenyugvás azt mondja: "képtelen vagyok rá".
Az elfogadás azt mondja: "Isten képes rá".
A belenyugvás megbénítja az életfolyamatot.
Az elfogadás felszabadítja az életet a legnagyszerűbb kreativitásra.
A belenyugvás azt mondja: "Számomra mindennek vége".
Az elfogadás azt mondja: "Hát itt vagyok, most mi legyen, Uram?".
A belenyugvás azt mondja: "Micsoda veszteség!".
Az elfogadás azt mondja: ,,Hogyan tudod ezt a bajt üdvösségemre használni, Uram?".
A beletörődés azt mondja: "egyedül vagyok".
Az elfogadás azt mondja: "Tied vagyok, Uram".
(Creath Davis író)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése