Elég nekem Isten?
„Az én Istenem kielégíti majd minden szükségeteket gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban.”
Filippi 4:19
Elég nekem Isten? Életem eseményei újra meg újra visszatérítenek ehhez a kérdéshez. Arra a következtetésre jutottam, hogy Isten nemcsak hogy elég, de elég kell, hogy legyen. Meg arra is, hogy erőfeszítéseket kell tennem, hogy ezt ne felejtsem el.
Gyermekként nem fogtam fel, hogy szükségem van Istenre, de azt igen, hogy valami hiányzik. Hét éves koromban szexuális zaklatás ért. Tizenegy éves koromban édesapám elhagyott minket. Mindkét esemény hozzájárult ahhoz, hogy elhagyottnak, üresnek érezzem magam, s nem hittem, hogy Isten valaha is meg tud gyógyítani. Sok éven át próbáltam magamat gyógyítgatni, próbáltam jobban érezni magam. Nem működött.
Ahogy teltek az évek, olyan keresztényből, aki egyszerűen csak hisz, olyan kereszténnyé váltam, aki aktív kapcsolatban áll Jézussal, és az életem lassan megváltozott. Mivel egyenesen Vele beszélgethettem, kitartóan olvastam Igéjét, ez komoly kihívás elé állította az életemet. Megtanultam, hogy amikor a nehézségek jönnek – és jönnek -, fel kell tennem magamnak egy kérdést, hogy továbbléphessek. „Elég nekem Isten?”
Mikor megcsal egy barátom, elég nekem Isten?
Ha meg kell bocsátanom a megbocsáthatatlant, elég nekem Isten?
Ha a gyermekem olyan helyzetbe kerül, amit én nem felügyelhetek, elég nekem Isten?
Amikor a házasságom az összeomlás szélére kerül, elég nekem Isten?
Ha valaki nem bocsát meg nekem, elég nekem Isten?
Mikor édesanyám meghal rákban, elég nekem Isten?
Mikor mások nem értékelnek, elég nekem Isten?
Mikor hivatásomban kudarc ér, elég nekem Isten?
Mikor valaki, akit szeretek, bántó szavakat mond, elég nekem Isten?
Mikor nagy tartozásom van, és nem tudom, hogy fogom kifizetni a számlákat, elég nekem Isten?
Mikor felhánytorgatnak valamit, amit a múltban elkövettem, elég nekem Isten?
Amikor háborog a világ körülöttem, elég nekem Isten?
Mikor romlik az egészségem, elég nekem Isten?
Mikor szomorú vagyok, csalódok mindenben, elég nekem Isten?
Tegnap este sírva ültem a szobámban. Megint ott álltam a kérdés előtt: „Elég nekem Isten?” Kinyitottam egy kis dobozt, ami tele volt személyre szabott Bibliai idézetekkel, s amit egy számomra fontos valakitől kaptam. Elkezdtem felolvasni őket. Igéről igére haladva vitázni kezdtem a gondolatokkal, amik kétségekkel bénítottak. Azt fedeztem fel újra, amit mindig, amikor megkérdezem magamtól, hogy „Elég nekem Isten?” Igen, elég.
Mindent elveszthettem volna az életben. Semmire sincs garancia a földön. De ha mindent elvesztenék is, jól lennék, mert senki sem veheti el személyiségemet Krisztusban. Akár villában lakom a domboldalon, akár egy nádkunyhóban a mocsár szélén, Jézus az enyém. Ha letaglóz az élet, térdre rogyok, és ott találom Jézusomat. Szavai mélyen a lelkembe vésődtek, és hiszem őket.
Ha úgy összezavarodik az élet, hogy azt hiszed, már nem tudod kezelni, ne add fel. És ne higgy azoknak a gondolatoknak, amik felmerülnek benned. Inkább kérdezd meg magadtól: „Elég nekem Isten?” A válasz mindent megváltoztathat.
Istenem, segíts felfedeznem, hogy a körülményektől független elégedettség forrása Te vagy. Segíts, hogy mindig tudatában legyek jelenlétednek az életemben. Jézus nevében, Ámen.
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése