Hogyan bízhatok újra?

„Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát.” 

Zsolt 28,7

Néhány éve történt, hogy egy alkalommal érzékeny területet érintettek lelkemben egy barátnőm szavai. Oda ütött, ahol már sajgott egy tőle kapott korábbi seb. Meg egy még korábbi. Amikor ez a barátnőm valamitől ideges lett, elvesztette önuralmát, és a szavak ellenőrzés nélkül törtek elő. Érzékenyen érintő szavak.

Mindig bocsánatot kért utána, és nagyon sajnálta, hogy megtörtént.

Tudtam, hogy megbeszélhetnénk, ugyanakkor úgy éreztem, elegem van, inkább visszavonom tőle a bizalmamat. Miért bízzam meg benne, mikor tudom, hogy újra csak ez lesz, megint meg fog bántani?

Ami azt illeti, miért kell egyáltalán megbízni valakiben? Miért ne zárnám be a szívemet, és őrizném meg biztonságban bármilyen veszedelemtől?

Dávid király megértette ezt a küzdelmet. A 28. zsoltárban Istenhez fordul segítségért. A tudósok úgy gondolják, ez a zsoltár Dávid élete vége felé született. Már tudja, milyen az, ha elzárkózik a bántó szavak, veszedelmes cselekedetek elől. Tudja, milyen érzés olyan emberek között élni, akik hűségükről biztosítják, és mégis meg tudják bántani.

Még ebben a késői szakaszban is megkísérthet a gondolat, hogy kizárjunk mindenkit az életünkből, ne bízzunk meg senkiben… nemcsak azokban, akik szándékosan akarnak bajt okozni, de azokban sem, akik szeretnek, de akaratlanul elrontanak valamit. Talán az is átfut az ember elméjén, hogy többé sosem bízik meg senkiben.

A hetedik versben azt látjuk, hogy Dávid hangulata megváltozik, szépséges énekkel szól Mennyei Atyjához. A fájdalom és bizonytalanság közepén állva felfedi titkát: képes a bizalomra, mert tudja, hogy Isten hűséges.

Engem is ez a remény tartott meg a barátnőm mellett.

Az Úr erőnk és pajzsunk.

Dávid a szíve elé tartott pajzsként használja Isten védelmét. Lehet, hogy Dávid az elzárkózást fontolgatta, de Isten keze más tervet írt számára. Abban a kéziratban más embereknek is helyük volt.

Fogadjuk el a tényt, hogy az emberek össze tudják kuszálni a dolgokat. Ilyen a barátnőm is. És én is igencsak zűrös vagyok néha. Barátnőm szavai fájtak, beszélnünk kellett róla, Isten védőpajzsa lehetővé tette, hogy észrevegyem, az ő szándéka nem az elválasztásunkról szól. Igazságai ellensúlyozni tudták a fájó szavakat.

Pajzsa tette lehetővé, hogy megoldást keressek, és elhagyjam a sértettség vagy a megtorlás állását.

Szívünk Benne bízik, és Ő megsegít.

Bölcsességre van szükségünk, hogy tudjuk, mit mondjunk, mikor mondjuk ki, amit akarunk, és mikor tartsuk vissza a szavainkat. Isten felkínálja ehhez irányítását (Jak 1,5).

Meg kell különböztetnünk azt, amit nekünk kell helyrehoznunk, attól amikor hátralépve át kell adnunk a terepet Istennek (Zsolt 55,23).

Tudnunk kell, hogyan forduljunk Istenhez, hogyan bízzunk benne, ahelyett hogy mi magunk akarnánk intézkedni, amikor megátalkodott destruktív magatartással találkozunk. Reményt és szívünk gyógyulását kérhetjük Istentől, mialatt ő elvégzi munkáját valaki másnak a lelkében.

Vidám a szívünk, és hálaéneket zeng Neki.

Konfliktusok, feszült beszélgetések, helytelen magatartás eljuttathatnak oda, hogy úgy gondolod, eleged van, befejezted, kizárod a többieket az életedből. Dávid életében a bizalom Istenben elegendő alap volt arra, hogy kivezesse őt az elzárkózásból, új tervet, új célt adjon elé.

Te már gondoltál arra, hogy visszavonulsz a barlangodba?

Érzed most, hogy Isten arra hív, bízz újra? Talán nem egy bizonyos személyben, hanem Benne? Vagy másokban? Vagy abban, hogy veled van, míg igyekszel követni az Ő tervét az életedben?

Az a barátnőm még mindig a barátnőm. Sokat változott az utóbbi években, és nagyon örülök, hogy végignézhettem ezt az átalakulást.

Elérte a tökéletességet? Dehogy. Én sem. Két, a tökéletességtől távol lévő ember vagyunk, akik bíznak Istenben.

Uram, valaki megbántott, és első reakcióm az volt, hogy elrejtőzzem, és falat építsek magam köré. Köszönöm, Uram, bölcsességed, együttérzésed, tisztánlátásodat, amivel megajándékozol, hogy bízzam Benned, és bízni tudjak másokban is. Jézus nevében, Ámen.

(Forrás: Suzie Eller: How Do I Trust Again? Encouragement for today, 2014.09.14. www.proverbs31.org, fordítás: http://lelekerosito.hu/)