Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm

Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt.

 Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt. Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant.

 (18. Zsoltár: 7,8, 10,11) 

A megrendülve olvashatjuk a fenti zsoltárt, mely szerint Isten megmozgatja a mennyet és a földet, hogy a segítségünkre siessen, amikor Hozzá kiáltunk. Majd a tizenhetedik verstől tovább olvasva így szól Dávid: Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem erős ellenségemtől. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.

Sohase gondold azt, hogy amikor Istenhez fordulsz imában a segítségét kérve, Őt az esedezésed hidegen hagyná, vagy nem figyelne könyörgésedre. Isten nem a távoli messzeségben, hallótávolságon kívül van, és nem a gyönyörű palotájából szól neked, hogy imádkozz hangosabban. 

Isten odafigyel minden szükségletedre mint egy odaadó Atya ahogy odafigyel kedves gyermekére. Amikor egy kétségbeesett kiáltással Hozzá fordulsz, Ő a mennyet megmozgatva igyekszik segítségedre lenni. Ha elcsüggednél, és erre a tényre emlékezned szükséges, olvasd el az egész 18. Zsoltárt.

Aki őszinte, kétségbeesett kiáltással fordul Istenhez, semmiképpen sem gondol arra, hogy manipulálni akarná a Teremtőt. Ez egyszerűen lehetetlen! Egy szívből jövő kérés nem hordozza magában az Úr akaratának irányítását. A zsoltárban megfogalmazott alázatos kiáltáshoz hasonló ima inkább azt jelzi, hogy teljesen az Úr kegyelmére bízzuk magunkat, minden önző indíték nélkül. Ha valaki ilyen lelkülettel fordul Istenhez, Ő azonnal felismeri szíve őszinteségét, és rögtön a megoldást munkálja. 

Ó Uram, milyen csodálatos együttérzésed és felénk hajló szereteted!

(Forrás:Joni and Friends Daily Devotionals, God Rushes to Your Aid, http://www.joniandfriends.org/daily-devotional/)

EGYEDÜL ÉS MÉGSEM EGYEDÜL

(ÉNEKLI: JONI EAREKSON TADA) 

 

Ha magányosnak is tűnök, 
sosem vagyok egyedül

Isten a fény, 
Aki a hazavezető utat megvilágítja nekem.

Szeretetével és jóságával

vezet a vadonon keresztül

Amikor egyedül kószálok,

lehet hogy magányosnak tűnök,

de sohasem vagyok egyedül.

A félelem nem fog megtörni engem,

mert tudom, hogy Ő a menedékem

és Ő mindig mellettem áll,

az Ő erejében bizton 

megerősödhetem.

Az Ő hűséges kegyelme folyton megmutatkozik,

Hatalmas és erős Pajzsom Ő,

Szeretete nyilvánvaló

Amikor eltévedek,

és kétségbeesetten vezetőre van szükségem,

Mindig megérzem érintését,

 és megnyugtató jelenlétét tapasztalhatom.

Magányosnak tűnhetek, de sosem vagyok egyedül,

Mert Ő sohasem hagy magamra,

Mindig erős karjaira támaszkodhatom,

és ő bizton megment a veszélyben.

És ha megbotlanék,

vagy elárulnának is engem,

Lehet hogy magányosnak tűnök,

de sohasem vagyok egyedül.

Amikor eltévedek,

és kétségbeesetten vezetőre van szükségem,

Mindig megérzem érintését,

megnyugtató jelenlétét tapasztalom.

Ő szeretetével vonzott  magához,

Őrző angyalok sokasága vigyáz rám

Minden gonoszsággal bizton

szembenézhetek,

mert tudom, hogy Ő megment engem

Soha sem félek,

ha egyedül is lennék,

mert lehet, hogy magányosnak tűnök,

de sohasem vagyok egyedül.

Mert ha magányosnak is tűnök,

sohasem vagyok egyedül...