Feltételezéseink ereje

„Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk.” 2Tim 1,7

Egész életemben küzdöttem a feltételezésekkel. Hátsó szándékot gyanítottam barátok, ismerősök megnyilvánulásai mögött, biztos voltam benne, hogy ellenem fordultak. Meg akarván előzni a szenvedést, inkább kihátráltam a kapcsolatokból valós indok nélkül.

Ismerős?

A barátnőd nem ült melléd egy rendezvényen, ahogy szokott, biztos megsértődött valamiért, ezért hát kerülöd hetekig. Egy másik barátnődet meghívják olyan találkozókra, ahova téged nem, biztos távolodtok egymástól, inkább te sem keresed. A testvéred nem válaszolt az sms-edre, az üzenetedre, biztos lett egy barátnője, aki fontosabb neki, akivel megoszthatja búját-baját, nem akarod zavarni, nem hívod többé.

Ha valakinek megváltozik a viselkedése, könnyen levonjuk a következtetést, hogy megsértődött, nem törődik már velünk, vagy túlságosan elfoglalt. Düh és szomorúság költözik a szívünkbe, önvédelemből nem keressük a kapcsolatot.

Az előfeltevések veszélyesek: tönkre tudják tenni a kapcsolatokat.

Mielőtt észrevennénk, feltevésünk számunkra igazsággá válik minden alap nélkül. Félreértelmezésünkből téves érzelmek születnek, és reakcióink is hibásak lesznek. Az eredmény: tönkrement kapcsolatok.

Isten nem akarja, hogy az előfeltevések pusztító hatalma alatt éljünk. „Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk” – olvassuk a 2Tim 1,7-ben. A mondat végéből kiderül, hogy Isten képessé tett a józan gondolkodásra.

Krisztus által kiegyensúlyozott lelket kaptunk, mely összefüggéseiben tudja szemlélni a dolgokat. Józan elménk erősebb az érzelmeinknél, de lassabban jut szóhoz, időt kell hagynunk, hogy gondolataink utolérjék érzelmeinket. Álljunk meg, gondoljuk végig, milyen következtetéseket vontunk le.

Amikor egy ronda feltételezés felüti a fejét, ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk, még előtte vessük össze feltevésünket az illető jellemével, azzal, amilyennek megismertük. Ha viselkedése nem illik bele eddigi tapasztalatainkba, akkor fel kell tennünk néhány kérdést: Vajon nincs valami baja? Nem bántottam meg valamivel? Hogyan imádkozhatom érte? Igyekszem-e a legjobbat hinni felőle, mielőtt a rosszat feltételezném?

Ne engedjünk az előfeltevésnek. Kár kockára tenni miatta a kapcsolatainkat.

Megelőzhetjük az elhidegülést, elcsitíthatjuk gyanakvásunkat, ha odafigyelünk gondolatainkra. Isten megáldott a józanság lelkével, adjuk meg magunkat az igazságnak, ne hagyjuk, hogy képzelgéseink zabolátlanul rohangáljanak.

Állj meg tehát, mielőtt gyanakvás miatt tönkremegy egy kapcsolatod. Higgadj le, és gondold át, milyennek ismered barátnődet. Imádkozz érte, és találj módot rá, hogy tegyél egy lépést felé. Lehet, ő is épp feltételezéseivel küzd, és segíthetnél neki a tisztánlátásban.

Köszönöm, Uram, hogy hatalmat adsz a feltételezések fölött. Ígérem, hogy a legjobbat fogom gondolni mindenkiről, mielőtt rosszat tételeznék fel, és nem engedem, hogy megbízhatatlan érzelmeim alapján vonjak le következtetéseket. Jézus nevében, Ámen.

(forrás: Wendy Pope: The Power of Assumptions Encouragement for today, 2013.12.06. www.proverbs31.org fordítás:eszmelkedesek.blogspot.hu fotó:pinterest.com)