Amikor távol érzed magad Istentől

„Ő maga ígérte: 

’Nem távozom el tőled s nem hagylak magadra’.” Zsid 13,5b

Sharon Jaynes

A gyermekemért imádkoztam egy minden nap szinte gépiesen ismételt mondattal: „Kérlek, Istenem, legyél ma Stevennel”.
Mint a mérkőzéseken a játékvezető sípja, ha csalást jelez, a Szentlélek hirtelen megálljt parancsolt: Miért imádkozod ezt nap nap után? Isten Stevennel van. Miért kérek olyasmit, ami már megvan, mintha nem hinnék benne?
Ezért átváltottam édesanyám imájára: Uram, segítsd Stevent, hogy mindig tudatában legyen jelenlétednek.
Isten közelségének, jelenvalóságának igazságát számos helyen hangsúlyozza a Szentírás. Dávid így fogalmazott:
„Hová futhatnék lelked elől? Hová menekülhetnék színed elől? Ha felszállnék az égig, ott vagy. Ha az alvilágban tanyáznék, ott is jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a legtávolibb partokon szállnék le, ott is a te kezed vezetne, és a te jobbod tartana” (Zsolt 139,7-10).
A Zsidókhoz írt levél szerzője figyelmeztet, hogy amit Isten az izraelitáknak mondott, ránk is érvényes, (ezt találjuk az 5Móz 31,6.8-ban és a Józs 1,5-ben is):
„Nem távozom el tőled s nem hagylak magadra.” (Zsid 13,5b)
Pár éve volt egy divatos mondás: „Ha távol érzed magad Istentől, szerinted ki távolodott el?”
De Isten nem egy teremtmény, akitől el lehet távolodni. Sehova sem mehetsz, ahol ne volna jelen. De (és ez egy igen nagy de), távol érezheted magad Istentől. A távolságérzés gyógyszere a dicsőítés, hálaadás, jelenlétének tudatosítása. Ezeket a kapszulákat kell bevenned minél gyakrabban, hogy meggyógyulj.
Edzd magad, de ez nem olyan fáradságos, mint a hangszeres gyakorlás, nem merít ki úgy fizikailag, mintha egy maratonra készülnél.
A gyakorlás abból áll, hogy az élet minden területén újra meg újra tudatosítod jelenlétét. Egyszerű, mint a lassúzás, amit Isten ritmusára táncolsz - mialatt betöltöd a mosógépet, vagy figyeled a szalonna sercegését a serpenyőben. Isten jelenvalóságának gyakorlása azt jelenti, hogy állandóan tudatában vagy jelenlétének, figyeled működését.
Istent hol közelebb, hol távolabb érezzük magunktól, és ezzel mindnyájan így vagyunk. De ez csak egy érzés. Bevallom, a férjemet is hol közelebb, hol távolabb érzem magamtól, és ez nem azt jelenti, hogy hol jobban, hol kevésbé vagyunk összeházasodva. Általában közelebb érzem magamhoz egy közös kikapcsolódás vagy bensőséges együttlét után, vagy olyankor, ha vállvetve küzdünk meg valami nehézséggel.
Nem sokban különbözik ettől az Istennel való kapcsolatunk sem. Néha közelebb érzem magam hozzá, például egy dicsőítő alkalom vagy bensőséges lelki élmény (reggeli csendes percek) után, vagy mikor vállvetve küzdünk végig egy nehéz folyamatot (pl. egy hozzátartozó halálnak feldolgozását).
De az, hogy úgy érzem, nem jelenti, hogy abban a percben közelebb vagyok Istenhez. Csak úgy érzem.
Mindig távol fogjuk érezni magunkat Istentől, ha nem foglalkozunk vele, ha tőle függetlenül rendezzük dolgainkat, vagy csak rohanunk a magunk feje után, és várjuk, hogy csatlakozzon. És bár embervoltunkból következik, hogy hol bővelkedünk, hol szűkölködünk lelkiekben, az Istenhez való közelség érzése mindig ott van egy sóhajtásnyira, ha tudatosítjuk.
Igen, mekkora örömöt és biztonságot ad, hogy nem juthatunk olyan helyre, ahol Isten ne lenne jelen! Ő sosem távolodik el, és sosem hagy magunkra. Az a tény, hogy benne élünk, az élet minden percének értelmet ad. Minden kiborulásunkban, hangulatváltozásunkban, minden napunkban és éjszakánkban, gyengéinkben és gyengeségeinkben jelen van.
Jussunk bárhova, ő ott van velünk, nem távolodhatunk el tőle. Hálát adok azért, hogy ott van veled is.

Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy velem vagy ma is, és életem minden napján. Nyisd meg lelki szememet, hogy meglássalak, fülemet, hogy meghalljalak, és szívemet, hogy megérezzem jelenlétedet. Jézus nevében, Ámen.

Sharon Jayne: When You Feel Far From God
Daily Devotion, 2019. november 19. 11. 22.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2019/11/19/when-you-feel-far-from-god
Fordítás: eszmelkedesek.blogspot.com;