Amikor a Valentin nap sebet ejt...

Van, aki csodálatos alkalomként éli meg a Valentin napot, mert szeretetét fejezheti ki környezete felé... másoknak ez a nap nem más mint a többi... és van olyan is, aki sérül ezen a napon, időnként mély sebeket kap február 14.-én. Személy szerint én sem szeretem a Valentin napot, az ünnepek közötti rangsorban az utolsó helyre teszem. Persze élvezem, hogy a hozzám legközelebb állók felé kinyilváníthatom megbecsülésemet és szeretetemet, de sokáig visszásnak éreztem az egészet, mert nem volt egy igazi Szerelmem, akit körbevehettem volna szeretetemmel. Nem volt férjem, aki elkényeztetett volna. Egészen 29 éves koromig nem igazán ünnepeltem meg és éltem meg valóságában ezt az ünnepet.

Nagyon könnyen belecsúszhatunk az összehasonlítgatós játszmába. Nem kell mást tenned, mint bekapcsolni a Facebookot, vagy az Instagram hírfolyamát végignézni. Tudom miről beszélek, hiszen hosszú időn keresztül én is így tettem. Az is lehet, hogy olyan kapcsolatban vagy, ahol a barátod, vagy a férjed a saját meggyőződése szerint nem igazán tartja fontosnak, hogy február 14.-én szerelmeteket megünnepeljétek.

A Szerelem fájdalmat is okozhat...
Számtalan ok miatt fájhat a Valentin nap... hihetetlen, hogy egyetlen nap mennyi örömet és mennyi könnyet is hozhat, attól függően, hogy melyik oldalon állsz éppen. Amikor készültem a cikk megírására, gondoltam, felteszek egy körkérdést a Facebook oldalamon. A kérdés így szólt:  "Szerinted, miért okozhat fájdalmat a Valentin nap?  De nem a megszokott választ várom most, ami így szól: Nincs szerelmem, ennél fogva az egész egy nagy butaság!" 
Többféle válasz érkezett, volt aki az összehasonlítás csapdáját, mások a túl nagy elvárásokat, míg ismét mások a különböző szeretet nyelvet jelölték meg okként. Itt van tehát néhány válasz:



Katie: El kell viselned mások örömét, és úgy tenned, mintha osztoznál boldogságukban, amikor a gyönyörű virágcsokrukról, csokoládéjukról, plüssállatukról, gyűrűjükről, vagy a pozitív terhességi tesztükről zengedeznek.

Jessica: Számomra a tavalyi Valentin nap komoly fájdalmat okozott. A Facebook megosztások kikergettek a világból. Belekerültem az összehasonlítás csapdájába, és saját kapcsolatomat méregettem másokéhoz. Egy idősebb gyülekezeti testvérem világított rá önző voltomra. Én terveztem meg az estét, teret sem adtam a férjemnek. Nagy lecke volt ez a felismerés számomra.

Teryn: Az emberek úgy gondolják, hogy egyedül a románcot érdemes ünnepelni. Szerintem ez egy téves, sok fájdalmat okozó hozzáállás. A szeretet különböző fajtája fellelhető a többi kapcsolatban is, és szerintem nem szabad elfelejtkeznünk ezekről sem..

Bethany: Házas emberek is sérülhetnek ezen a napon. Most látom csak, hogy a házasság mennyire meg tudja változtatni az embert. Új családomban másként ünnepeljük a Valentin napot, mint ahogy gyerekként megszoktam. 8 évi házasság után kezdtem kialakítani saját szokásainkat. Sokáig úgy gondoltam, házasként csak egyféleképpen lehet megünnepelni február 14.-ét. Férjem másként nőtt fel, és a Valentin napra csakis úgy tekintett, mint egy kereskedelmi propagandára. Most már látom, hogy ez azért fájt nekem, mert rossz alapokra tettem elvárásaimat, vágyaimat.

Angela: Férjem szerint az egész csak pénzről szól, és ő tudomást sem vesz erről a napról..”

Katy: Valentin nap azért fáj, mert úgy gondolod, hogy méltán várhatsz el figyelmességet ezen az ünnepen. Micsoda ostobaság!

Carol: Most is, mint mindig, kultúránk diktálja és formálja vágyainkat, ez persze csalódáshoz vezet. Fiatal lányként rengeteg reményt fűztem ehhez a naphoz.

Amber: Mindig egyedül érzem magam Valentin napon, mert a férjemnek más a szeretet nyelve.

Én személy szerint, pedig elhittem azt a hazugságot, hogy ha egy kapcsolatban élsz, akkor minden egyes ünnepnapnak tökéletesnek kell lennie, és ez alól a Valentin nap sem kivétel.

Majd férjhez mentem.
A házasságom után jöttem rá, hogy nem én vagyok az egyedüli személy, aki sérült Valentin napon. Nem én voltam az egyedüli, aki belecsúszott az összehasonlítgatós játszmába. Nem egyedül én kaptam sebeket hamis remények miatt. Csakis magam körül forogtam, és miután férjhez mentem, nyertem el egy egészségesebb rálátást ezzel a kereskedelmi színezetű ünneppel kapcsolatban.


Ha jól belegondolunk, nincs más dolgunk, mint az előre elkészített ajándékcsomagokat vagy megkötött virágcsokrokat megvennünk, ahelyett hogy kreatívan átgondolnánk miként ajándékozhatnánk meg a környezetünkben élő szeretteinket. A kereskedők azt sugallják, hogy vegyük meg termékeiket, és ezáltal egy csodálatos ünnepünk lesz. Biztos így van ez?


Szerintem nem.
 
A kreativitásról egy elrejtett gyöngyszemet találunk Mózes 2. könyvének 31. fejezetéből a 1-5. versekben:
Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Lásd, név szerint elhívtam Becalélt, Húr fiának, Úrínak a fiát a Júda törzséből.Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére.
Egyáltalán nem vagyok egy kreatív személyiség. Kislányként mindig megkértem anyukámat, hogy vegyen egy doboz képeslapot, amit aztán szétosztottam egy kis csoki kíséretében. Egyedülálló felnőttként egy elegáns étterembe ültünk be a többi egyedülálló barátnőmmel, ahelyett hogy vettük volna a fáradtságot hogy otthon szívecskés formájú ételt kreáltunk volna...
 
Ezen a Valentin napon arra bátorítalak, hogy légy kreatív, és vedd körbe azokat szeretettel, akiket Isten az életedbe helyezett.  Ne folyásoljanak be a reklámok a Facebook vagy a Pinterest hírfolyamok. Ehelyett imádkozz, hogy Isten eszközként felhasználhasson téged, hogy áldás légy szeretteid életében.
Ne feledd, lehet, hogy valaki éppen fájdalmat hordoz ezen a napon, és rád van szüksége, hogy bátorítást és szeretetet közvetíts felé!



(Forrás: http://www.ibelieve.com/relationships/when-valentine-s-day-hurts.html?utm_source=facebook&utm_medium=fbpage&utm_campaign=ibupdate)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések