Akkor szinte feladtam
„Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. … Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.”
Zsolt 34, 16-19
Erősen szorítottam a kormányt, és néztem a kórház sürgősségi bejáratát. A szívem vadul ketyegett, mint egy robbanás előtt álló bomba. Szinte elviselhetetlen volt a feszülés a fejemben. A láthatatlan súly a mellkasomon olyan volt, mintha valaki egy kőbaltát dobott volna rá.
Gondolatok cikáztak az agyamban. Üvölteni szerettem volna, de suttogni is alig tudtam. Csak ültem ott egyedül, rettegve, szétesve, teljes ürességgel a lelkemben.
Jelentkezzem az ügyeleten?
De mi lesz, ha azonnal beutalnak a pszichiátriára és nem mehetek haza?
Mi lesz a gyerekeimmel?
Fog ettől még szeretni a férjem?
Mit fognak szólni a barátok, ha megtudják?
Ahogy a telefonom után nyúltam, átcsapott rajtam a pánik hulláma. Kitört belőlem a sírás, és felkiáltottam: Jézus, segíts!
Nem bírtam mozdulni, ültem tovább a kocsiban, és Istennek tettem fel a kérdéseimet. Hogy jutottam idáig? Az ég szerelmére, keresztény vagyok! Ilyesmi nem történik keresztény emberekkel – vagy mégis? Úgy érzem, elbuktam.
Innen visszanézve, nincs min csodálkozni, hogy az aggódással, stresszel teli évek ahhoz a naphoz vezettek.
Éjszakákon át nem aludtam, mert kerestem a megoldást anyagi helyzetünkre. Váratlan pánikrohamok törtek rám a munkahelyi nagy nyomás miatt. Aggódtam gyermekeim egészségi állapota miatt, a gyomrom állandóan össze volt szorulva. Igyekeztem segíteni idős szüleimet, gyakran tört rám a sírás miattuk éjszakánként.
Felelősségeim felemésztettek. Az aggódás állandósult, folyton követelte a figyelmemet. Igyekeztem legalább kívülről nézve mindent egybetartani, de belül a bizonytalanság és a félelem tengerében fuldokoltam.
Talán ebben élsz most. Úgy érzed, legyőz az élet? Aggódsz az anyagiak, valakinek az egészségi állapota, a házasságod, a munkád, a gyerekeid miatt? Úgy érzed, senki se látja a fájdalmadat, vagy ha látja, se törődik vele? Ha elég bátorságot gyűjtesz, hogy segítségért kiálts, lesz, aki megmentsen?
Mai igénk eszünkbe akarja juttatni, hogy igenis van Megmentőnk:
„Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. … Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti” (Zsolt 34, 16-19).
Isten lát téged, és ha mások nem is, Ő meghallja segélykiáltásodat. Ismeri szíved fájdalmát. Látja gyötrelmedet. Ha a szíved összetört, ha minden oldalról nyomást érzel, Ő megígérte, hogy melletted lesz. Bár nem láthatod testi szemeddel, Ő ott van.
Isten akkor, a kórház parkolójában segített rajtam. Órákig ültem ott és imádkoztam, a szívem megnyugodott, és felhívtam a férjem. Közeli barátokhoz fordultam segítségért, és a gyógyulás folyamata elkezdődött. Bár azonnali csodára vágytam, időbe telt a javulás, ám Isten sosem hagyott magamra. Gyengéden helyreállította összetört szívemet, Igéje által megújította gondolkodásomat. Végigvezetett egy úton, ami a szabadsághoz vezetett, és ezért egész életemben hálás leszek.
Eluralkodott életeden a stressz, félelmet érzel és magányt, már-már kész vagy feladni? Össze van törve a szíved? Hagyd, kedvesem, hogy Isten megszabadítson. Készen áll. Akarja. Képes rá.
Uram, az az érzésem, hogy szétesik az életem. Borzasztóan szükségem van Rád, a szabadításodra. Köszönöm, hogy meghallod kiáltásomat, és kimentesz a bajból. Te látsz engem akkor is, ha másoktól rejtve vagyok. Köszönöm, hogy segítesz. Jézus nevében, Ámen
Gondolatok cikáztak az agyamban. Üvölteni szerettem volna, de suttogni is alig tudtam. Csak ültem ott egyedül, rettegve, szétesve, teljes ürességgel a lelkemben.
Jelentkezzem az ügyeleten?
De mi lesz, ha azonnal beutalnak a pszichiátriára és nem mehetek haza?
Mi lesz a gyerekeimmel?
Fog ettől még szeretni a férjem?
Mit fognak szólni a barátok, ha megtudják?
Ahogy a telefonom után nyúltam, átcsapott rajtam a pánik hulláma. Kitört belőlem a sírás, és felkiáltottam: Jézus, segíts!
Nem bírtam mozdulni, ültem tovább a kocsiban, és Istennek tettem fel a kérdéseimet. Hogy jutottam idáig? Az ég szerelmére, keresztény vagyok! Ilyesmi nem történik keresztény emberekkel – vagy mégis? Úgy érzem, elbuktam.
Innen visszanézve, nincs min csodálkozni, hogy az aggódással, stresszel teli évek ahhoz a naphoz vezettek.
Éjszakákon át nem aludtam, mert kerestem a megoldást anyagi helyzetünkre. Váratlan pánikrohamok törtek rám a munkahelyi nagy nyomás miatt. Aggódtam gyermekeim egészségi állapota miatt, a gyomrom állandóan össze volt szorulva. Igyekeztem segíteni idős szüleimet, gyakran tört rám a sírás miattuk éjszakánként.
Felelősségeim felemésztettek. Az aggódás állandósult, folyton követelte a figyelmemet. Igyekeztem legalább kívülről nézve mindent egybetartani, de belül a bizonytalanság és a félelem tengerében fuldokoltam.
Talán ebben élsz most. Úgy érzed, legyőz az élet? Aggódsz az anyagiak, valakinek az egészségi állapota, a házasságod, a munkád, a gyerekeid miatt? Úgy érzed, senki se látja a fájdalmadat, vagy ha látja, se törődik vele? Ha elég bátorságot gyűjtesz, hogy segítségért kiálts, lesz, aki megmentsen?
Mai igénk eszünkbe akarja juttatni, hogy igenis van Megmentőnk:
„Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. … Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti” (Zsolt 34, 16-19).
Isten lát téged, és ha mások nem is, Ő meghallja segélykiáltásodat. Ismeri szíved fájdalmát. Látja gyötrelmedet. Ha a szíved összetört, ha minden oldalról nyomást érzel, Ő megígérte, hogy melletted lesz. Bár nem láthatod testi szemeddel, Ő ott van.
Isten akkor, a kórház parkolójában segített rajtam. Órákig ültem ott és imádkoztam, a szívem megnyugodott, és felhívtam a férjem. Közeli barátokhoz fordultam segítségért, és a gyógyulás folyamata elkezdődött. Bár azonnali csodára vágytam, időbe telt a javulás, ám Isten sosem hagyott magamra. Gyengéden helyreállította összetört szívemet, Igéje által megújította gondolkodásomat. Végigvezetett egy úton, ami a szabadsághoz vezetett, és ezért egész életemben hálás leszek.
Eluralkodott életeden a stressz, félelmet érzel és magányt, már-már kész vagy feladni? Össze van törve a szíved? Hagyd, kedvesem, hogy Isten megszabadítson. Készen áll. Akarja. Képes rá.
Uram, az az érzésem, hogy szétesik az életem. Borzasztóan szükségem van Rád, a szabadításodra. Köszönöm, hogy meghallod kiáltásomat, és kimentesz a bajból. Te látsz engem akkor is, ha másoktól rejtve vagyok. Köszönöm, hogy segítesz. Jézus nevében, Ámen
Megjegyzések
Megjegyzés küldése