Csöndes nyugalomban

 "...biztonságban élhetnek." (Hós 2,20)

Isten gyermekeit béke várja. Az igevers, amelyből ezeket a biztató szavakat kiemeltük, békességről beszél, "a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a földön csúszó mászó állatokkal". Békességről földi ellenségeink, titokzatos bajaink és az apró bosszúságaink vonatkozásában. Ezek közül bármelyik elvehetné nyugalmunkat, de nem fogja megtenni. Az Úr teljesen szétzúz majd mindent, ami népét fenyegetheti: "Kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból." Akkor lesz majd igazán béke, amikor mindaz darabokra törik, ami a békességet fenyegeti.

Ezzel a békességgel nyugalom jár. "Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget." (Zsolt 127,2) Az Istentől nyert békességben és bőségben csendes nyugalomban élhetnek a hívők. 

Ez a nyugalom biztonságot is jelent. Más dolog élni valahol, és más biztonságban élni. Aki már az ígéret földjére került, az Atya házába, a szeretet hajlékába, Krisztus kebelére: már most biztonságban élhet. Jobb a hívő számára, ha békességben pihenhet, mint ha ébren kell aggodalmaskodnia. 

"Füves legelőkön terelget." (Zsolt 23,2). Nincs addig igazi nyugalmunk, amíg nem a Vigasztalótól kapott biztonságban élünk.

 szöveg: C.H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza

fotó: pexels.com