Íme három módszer, amivel felfrissítheted a csendes perceidet
Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. Zsoltárok 63:2
Érezted már úgy, hogy megrekedtél a Biblia olvasásában? Nincs ihleted, motiválatlan vagy... és talán egy kicsit bűntudatod is van emiatt?
Még bibliaoktatóként is vannak olyan napjaim, amikor a csendes időm inkább rutinszerűnek tűnik, mintsem kinyilatkoztatásokkal telinek. Az ima és a bibliaolvasás olyan lelki gyakorlatok, amelyeket szeretnék, ha minden nap bele lennének szőve az életembe. De rájövök, hogy néha még a jó dolgokat is fel kell frissíteni.
Különben elkezdeném úgy látni a Istennel töltött időmet, mint ami kevésbé fontos. A második vagy harmadik dologgá válik, amit megteszek, más – látszólag sürgetőbb – dolgok után. Mielőtt észrevenném, már napok teltek el azóta, hogy személyesen és bizalmasan kapcsolatba léptem Istennel és az Ő Igazságával.
És akkor a lelkem kicsit furcsán és nehézkesen kezd el működni. Olyan, mint amikor reggeli és ebéd között a gyomrom nem kapott ennivalót, és a kétségbeesés kezd eluralkodni a testemben. Ez a lelki éhséggel is megtörténik.
Néha az agyam nem elég gyorsan veszi észre a lelki éhséget. Ilyenkor csak megyek tovább, és azon tűnődöm: "Mi a baj?" Talán fáradt vagyok, nem szórakoztam eleget, vagy egyszerűen csak rossz volt az idő.
Bár ezek közül néhány dolog igaz lehet, nem ezek az okai annak, hogy a lelkem kimerült.
Több időre van szükségem Istennel. És nem csak több csendes időre. Több hallgatási időre van szükségem. Ahogy a zsoltáríró is érezte a 63:2-ben: Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. Zsoltárok 63:2
Nemrég, miközben az Úrral ültem, néhány friss ötlet jutott az eszembe, hogyan tudnám megváltoztatni a vele töltött személyes időmet, és hogyan hallgathatnék jobban a hangjára:
- Istennek adom az első gondolataimat azzal, hogy minden nap az első öt percemet neki szentelem.
Mielőtt bármi mást megnéznék a telefonomon, bibliai igeverseket olvasok vagy a reggeli áhítatomat. Kérem Istent, hogy segítsen alkalmazni az olvasottakat az aznapi életemben. Dicsőítem őt. És hallgatok.
- Olyat olvasok, amit egy általam csodált és megbízható személy írt.
Előveszek egy könyvet, amit egy általam csodált hívő írt, és merítek a bölcsességéből. Ők megértik a küzdelmeimet, és olyan tanácsokat adnak, amelyekben megbízhatok. És hallgatok.
- Isten hűségére emlékezem azáltal, hogy elolvasom a korábbi naplóimat, vagy felidézek meghallgatott imákat, még ha csak 60 másodpercig is.
Ahelyett, hogy megpróbálnám megjósolni a jövőt, nyomon követhetem Isten hűségét a múltamból. Ő hűséges volt akkor. Ő hűséges lesz most is. Belélegezhetem az Ő mai napra szóló ígéreteit. Lerázhatom a szorongást. És mélyebb bizonyosságot nyerhetek az Ő jelenlétéről. És hallgatok.
Talán azt gondolod, hogy ez még mindig csak a szokásos csendes időnek hangzik, de nekem ez más. Ez a hallgatás ideje. Az idő, amikor egy kicsit felrázom a dolgokat, és kilépek a megszokott rutinomból. Az idő, amikor Isten beszél hozzám. És Ő beszél – a bölcsesség könyvén keresztül, az emberein keresztül, és a saját hűséges jelleme által.
És ma reggel? A lelkem érezte azt a izgalmas és megnyugtató "teljes" érzést. Egésznek, elégedettnek, mélyen tápláltnak éreztem magam.
Uram, legmélyebb vágyam, hogy erősebb kapcsolatot építsek veled. Segíts kitörni minden olyan kerékvágásból, amiben vagyok, hogy kapcsolatba léphessek veled, és hallhassam, ahogy beszélsz. Azt akarom, hogy a hitem legyen az életem legfelüdítőbb és legenergetizálóbb része. Munkáld bennem a szívet, amely vágyik a veled töltött időre a te Igédben. Jézus nevében, Ámen.
kép: pinterest
Megjegyzések
Megjegyzés küldése