Az én testem a Királyságban él

"Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem."

Galata 2:20

Közeledett a nyár, és én egy tengerparti városba költöztem. Gyerekkoromban évente egyszer vagy kétszer mentem a családommal a tengerpartra, és rettegtem a fürdőruháktól és a fedetlen bőrtől. Amikor a dél-karolinai Charlestonba költöztem, igyekeztem nem gondolni arra, hogy ezek a pillanatok mennyivel gyakoribbak lesznek. De ha egyszer itt élsz, lehetetlen figyelmen kívül hagyni.
Egy délután együtt kávéztam egy csoport főiskolás korú nővel, miközben én, aki már elmúltam 30, és négy gyermeket hordtam ki, hallgattam az ismerős beszélgetést a „nyári testünk” előkészítéséről.
Egyszer csak olyat mondtam, ami nagyon ellene ment a kultúránknak: „Én nem készítem fel a testemet a nyárra. Már készen áll.” A levegő megfagyott.
Az egyik lány, akit nagyon tisztelek, a szemembe nézett, és azt mondta: „De mi Amerikában élünk. Itt így megy ez. Ezt várják el tőlünk.”
Nem provokálni akart, hanem inkább kimondta azt,  amit mindannyian éreztek. De Isten abban a pillanatban világosságot gyújtott bennem - az igazság egy olyan pillanatát, amelyet addig nem fogtam fel teljesen, de azóta nem tudok nem gondolni rá:
„Nem, mi Isten országában élünk. Lehet, hogy fizikailag Amerikában élek, de én Isten Királyságához tartozom.”
Isten szándékosan és kreatívan teremtette meg a testemet. A világ kezdete előtt tudta, hogy hogyan fogok kinézni. Ő jó dolgokat teremt. És mivel Ő teremtette a testemet, ezért az jó (1Mózes 1:27; 1Mózes 1:31).
Mint minden dolog ezen a földön, az én testem is tapasztalja a romlást és a tökéletlenséget. De az a tény, hogy Isten „jónak” nevezte, nagyon is számít. Ez vágyat ébreszt bennem, hogy a testemre, mint jó tekintsek, és Istennek adjak dicsőséget azzal, hogy gyengéden gondoskodom róla, nem pedig megvetem.
Ez azt jelenti, hogy a testem nem egy projekt vagy egy megoldandó probléma. Ez egy edény a Szentlélek számára, Isten lakóhelye, élő áldozat az Ő dicsőségére.
"Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem." (Galata 2:20)
Ha az Isten Fiába vetett hitből élek, akkor a testem nem várja, hogy készen legyen. Már készen áll - hogy lássák, szeressék és használják az Ő céljaira. Már méltó, mert Ő tette azzá.
Mit jelentene az neked, ha abban az igazságban élnél, hogy a tested Isten Országhoz tartozik? Milyen érzés lenne a testedet jónak elfogadni, tudva, hogy Krisztus él benned?
{...}
Nőtestvéreim, járjunk ebben a szabadságban. Az Ő Királyságban élünk.


Atyánk, segíts emlékezni arra, hogy Királyság-identitásunk sokkal meghatározóbb és fontosabb, mint bármilyen címke, amit a világ ránk aggatna. Éljünk olyan szabadon, amilyenek már vagyunk. Jézus nevében, Ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2025/03/25/my-body-lives-in-the-kingdom
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-eg-szemely-strand-164222/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések