Feladni a "Miért" kérdéseinket
"Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei." János 9:3
Találkoztál már azzal, hogy megkérdezted Istent: Miért engedted, hogy ez megtörténjen?
Én biztosan megkérdeztem.
Életem elmúlt néhány évében egyik nehézséggel a másik után kellett szembenéznem. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy hogyan fogom túlélni. Nehéz bízni Isten jóságában, ha a körülmények egyáltalán nem tűnnek jónak.
Gyakran gondolkodunk azon, hogy ha rájönnénk a "miértre", akkor az életnek több értelme lenne. Különösen a fájdalom vagy a szenvedés láttán.
Itt találjuk a tanítványokat János könyvének kilencedik fejezetében - a miért kérdését tartogatva. Jézus és tanítványai találkoztak egy emberrel, aki születésétől fogva vak volt. Ez egy olyan találkozás volt, amely miatt a tanítványok azt kérdezték Jézustól: "Mester, ki vétkezett, ez az ember vagy a szülei, hogy vakon született?". (János 9:2).
A tanítványok kerestek valakit, akit hibáztathatnak ezért a szerencsétlen helyzetért. Ha csak ki tudnák találni az okot, akkor ennek az embernek a baja elviselhetőbb lenne, gondolták.
Jézus korában a vakságot gyakran úgy értelmezték, mint az ember életében lévő bűnre vonatkozó kijelentést. Így a vak emberek valószínűleg nem sok segítséget kaptak másoktól. Mások azt feltételezték, hogy bűnösök, akiket Isten büntet. Jézus azonban a feje tetejére állította ezt a gondolkodást, amikor a kulcsversünk szavait kijelentette tanítványainak:
"Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei." János 9:3
Azért volt vak ez az ember, hogy mások is láthassák Isten csodálatos erejét. Az, hogy Jézus meggyógyította a testi vakságát, másokat is elvezetett a lelki látáshoz. (János 9:6-8) Fényt vetne arra, aki kijelentette, hogy azért jött, hogy a világ világossága legyen.
Sajnos nem mindenki, aki tanúja volt ennek az embernek a gyógyulásának, volt nyitott Jézus Igazságára. Valójában ez egy egész zűrzavart kavart a farizeusokkal - egy olyan embercsoporttal, akiknek az élete bizonyítja, hogy nem kell ahhoz fizikailag vaknak lennünk, hogy csak sötétséget lássunk. (János 9:13-41)
A farizeusok mindent tudtak a megjövendölt Messiásról. De amikor Jézus megjelent a színen, nem látták, hogy Ő az. Tudták az összes helyes választ, de nem a helyes döntést hozták meg.
Ó, hogy ez mennyire megállítja a szívemet. Mit akarok a legjobban? Mire van a legnagyobb szükségem? Válaszokra ... vagy Jézusra?
Bármennyire is szeretnék válaszokat azokra a dolgokra, amelyek összetörik a szívemet, amire jobban vágyom és amire nagyobb szükségem van, az a lelki látás. Szeretném megközelíteni a reménytelennek tűnő helyzetet, és meglátni benne a lelki lehetőségeket. Szeretném olvasni a Bibliát, és tisztán látni, hogy Isten mit akar mondani. Tudni akarom, hogyan reagáljak a helyzetekre úgy, hogy az tisztelje Krisztust.
Gondolom, ezeket a dolgokat te is szeretnéd. Hogyan juthatunk tehát ilyen lelki látásra?
Kérjük Istentől. És néha ez azt jelenti, hogy feladjuk a "miértjeinket", és helyette inkább azt kérdezzük: Segítesz-e nekem látni téged, Uram? Még ebben is? Ő az, aki képes megvilágítani számunkra a sötét helyeket. Egyedül az Ő jelenlétének van hatalma ahhoz, hogy békét hozzon nekünk megválaszolatlan kérdéseink közepette.
Ma vigyázzunk, hogy ne ragadjunk le a "miértjeinkben". Ne engedjük, hogy vakon hagyjanak minket az Ő jelenlétére, vakon az Ő jóságára, vakon az Ő erejére, vakon a reményre, ami Őbenne van. Ne legyünk olyanok, mint a farizeusok - olyan emberek, akik fizikailag láttak, de vakok voltak az előttük álló Megváltóra.
Tudom, hogy ez nem könnyű. Bízzatok bennem. Könyörögtem Istennek, hogy adjon nekem válaszokat ... de rájöttem, hogy válaszok helyett Ő adta nekem önmagát. Egy utat, hogy egyenesen Hozzá jussak, ahhoz, aki már mindent kitalált. Aki emlékeztet arra, hogy nem kell, hogy az Ő válaszait kapjam ahhoz, hogy az Ő vigasztalását élvezzem.
Istenem Atyám, lehet, hogy nem tudom az összes választ a küzdelmeimre, de több reményt látok, mint valaha. Jézus az én világosságom. És miatta még a legsötétebb éjszakáim sem olyan ijesztőek és zavarosak. Köszönöm, hogy emlékeztetsz arra, hogy ez a nap a Te jelenlétedet, áldásaidat és vigasztalásodat rejti magában. Adj nekem szemet, hogy lássalak Téged. Jézus nevében, Ámen.
.jpg)
Forrás:
Lysa TerKeurst
www.proverbs31.org
Daily DevotionSurrendering Our “Why” Questions
MARCH 16, 2023
Megjegyzések
Megjegyzés küldése