Attól, hogy ők mondták, még nem lesz igaz.
„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.”
Zsoltárok 139:13-14
Nem szoktam valóságshow-kat nézni, de évekkel ezelőtt véletlenül belefutottam egy randiműsorba, és döbbenten figyeltem.
Három pár találkozott először teljes sötétségben. Nevették, beszélgettek, kapcsolódtak egymáshoz, és úgy tűnt, őszintén kedvelik egymást.
Aztán jött a nagy leleplezés. Mindegyik párt külön szobába vitték, a két helyiséget pedig egy kétirányú tükör választotta el — a nő csak a saját tükörképét látta, a férfi viszont át tudott látni a tükrön. Ezután pár másodpercre reflektor világította meg a nőket.
A férfiak ezután összeültek és megbeszélték benyomásaikat, kiemelve minden apró „hibát”, amit a randipartnerük testén, ruházatán vagy arcvonásain észrevettek. Úgy beszéltek, mintha a felszínes véleményeik tények lennének.
Elképzeltem, mit érezhettek a nők. Pillanatokkal korábban még a személyiségüket értékelték. Most pedig egy gyors pillantás és sekélyes szempontok alapján mérték meg őket. Valószínűleg kérdések kavarogtak a fejükben:
Elég szép vagyok?
Tetszett neki az igazi énem?
Engem fog választani?
Elég… vagyok?
Legszívesebben mindegyik nőnek azt mondtam volna: Attól, hogy ők mondták, még nem lesz igaz.
A világ gyakran állít fel elérhetetlen elvárásokat, és azt suttogja, hogy az értékünk attól függ, hogyan nézünk ki, mit csinálunk, és másokhoz képest hol állunk. De a 139. zsoltár emlékeztet arra, hogy az értékünket nem a közvélemény határozza meg — azt maga Isten állapította meg.
Isten alkotta meg lényünk minden részét, kívül-belül, szándékosan és gondosan:
„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.”
Zsoltárok 139:13-14
Mások kritikája nem írja felül az Ő mestermunkáját. Az ő szavaik és véleményeik nem mérce.
Nemrégiben velem is történt valami, ami erre emlékeztetett: valaki másokhoz hasonlítva úgy beszélt rólam, hogy attól kevesebbnek éreztem magam. Úgy tűnt, rólam alkotott képét mások szavai, véleményei és feltételezései formálták — nem az én valódi szívem vagy képességeim.
Nagyon fájt. Egy pillanatra majdnem elhittem nekik.
De a 139. zsoltár visszahúzott a valóságba: Teremtőm mesterműve nem vita tárgya. Szándékkal alkotott, céllal alkotott, és az értékemet senki más nem határozhatja meg.
Ha nem vagyunk óvatosak, mások elejtett megjegyzéseit vagy ítéleteit úgy cipeljük, mint nehéz csomagokat, hagyva, hogy olyan módon határozzanak meg minket, ahogy Isten soha nem akarta. De az igazság az, hogy a vélemények mulandók. Az Ő Igéje örök.
Te is szándékosan és csodálatosan lettél megalkotva a világegyetem Teremtője által, és semmit sem változtat ezen az, amit bárki mond. Amikor hát megcsíp a kritika vagy az összehasonlítás, emeld fel a fejed, és emlékezz: az értéked már rég végleg eldőlt.
Aki megalkotott, értékesnek nyilvánított — és az Ő véleménye az egyetlen, amely kiállja az idő próbáját.
Uram, köszönöm, hogy gondosan és szándékkal teremtettél meg. Segíts elutasítani a hamis címkéket, és emlékezni arra, hogy félelmetesen és csodálatosan alkottál. Jézus nevében, Ámen.
By Tracie Miles
Just Because They Said It Doesn’t Make It True
Daily Devotion
November 27, 2025
Megjegyzések
Megjegyzés küldése