Gyere, ülj le Jézus mellé

 „Gyere, ülj le velem.”

Ez a csendes, nyugodt meghívás, amit Jézus mindannyiunk fülébe suttog.

Egy meghívás arra, hogy hagyjuk magunk mögött a rohanást és a nyüzsgést.

Tegyük le a hajszát.

Adjunk át Neki mindent, amivel küzdünk, amit próbálunk megoldani.

Engedjük el mindazt, ami megterheli a lelkünket.

Kapcsoljuk ki a zavaró tényezőket, és csendesítsük el túlhajszolt elménk zaját.

Gyere, ülj le Jézussal.

Ilyen egyszerű.

Hányszor rohantam már ehhez a különleges helyhez anélkül, hogy igazán odaadtam volna a szívemet?

Hányszor pipáltam ki ezt a „feladatot”, mintha csak az első lenne a teendőim listáján – amikor valójában én magam foglaltam el azt a helyet, ami az Övé?

Hányszor gyártottam kifogásokat, és helyeztem előtérbe bármi mást e szent tér helyett?

Amikor igazán leülök Jézussal, ott találom mindazt, amire szükségem van:

– hogy elcsendesedjen a zaj,

– hogy könnyebb legyen a teher,

– hogy megszűnjön a kényszeres igyekezet,

– hogy békét találjon a lelkem,

– és erőt gyűjtsek minden nap kihívásaihoz.

Néha erőfeszítést igényel, de mindig megéri az időt.

„Igyekezzünk megismerni az Urat! Eljövetele biztos, mint a hajnal; eljön hozzánk, mint az eső, mint a tavaszi zápor, amely megöntözi a földet.”

– Hóseás 6:3

Ő mindig megéri az időt!

Uram, segíts nekünk Máriává lenni ebben a Márta-vezérelt világban.

Segíts, hogy megtaláljuk azt a különleges helyet, ahol valóban megpihenhetünk, és békét találhatunk a lábaidnál.

Ott találjuk meg igazán mindazt, amire szükségünk van.

Jézus nevében, ámen.

Forrás: Ruth 2:16 Girl