Megpihenni Isten jóságában, amikor megváltozik a történeted

 

„Én minden jóságomat elvonultatom előtted, és kimondom előtted az ÚR nevét.” 

2Mózes 33:19a (RÚF)

 

„Ez nem volt benne a tervben.”

Ezt suttogtam egy kínai hotelszoba csendjében. A férjemmel a karunkban tartottuk frissen örökbe fogadott kislányunkat, és lassan rádöbbentünk, hogy a fizikai állapota sokkal súlyosabb, mint amire számítottunk.

Nem értettem, mit tesz éppen Isten. Nem éreztem magam felkészültnek arra, hogy egy különleges igényű gyermek édesanyja legyek. A történetem hirtelen más irányt vett. Rengeteg kérdésem volt – de válaszom egy sem.

El tud majd járni iskolába?
Ki fog gondoskodni róla, ha én már nem leszek?
Tényleg képes leszek erre?

Tervező típus vagyok – szeretem, ha vannak válaszaim, mert úgy érzem, akkor fel tudok készülni. De Isten ezen az örökbefogadáson keresztül megtanított valamire: a bizonyosság nem a terveimben vagy a jövő kiszámításában rejlik. Még ma is tanít erre – mert amikor a történetem megváltozik, hajlamos vagyok megkérdőjelezni Isten jóságát.

Az elmúlt években a lányunk szépen fejlődött, mégis sok minden maradt bizonytalan a jövőjével kapcsolatban. Egyszer képes lesz önállóan élni? Milyen gondoskodásra lesz szüksége három, tíz vagy húsz év múlva?
A bizonytalanság ellenére Isten jósága soha nem hagyta el őt – és minket sem. Tudom, hogy ez így is marad.

Valószínűleg a te életed is sokszor más irányt vett már, mint ahogy eltervezted. Talán csak szeretnéd tudni, mi vár rád. De bár nem tudom megmondani, milyen lesz a jövőd, azt viszont igen, ki tartja a kezedben azt a jövőt.

Mózes története is megmutatja ezt. Mielőtt elindult volna a néppel az ígéret földje felé, ezt mondta Istennek:
„Mutasd meg nekem dicsőségedet!” (2Mózes 33:18, RÚF)
Isten így válaszolt:
„Én minden jóságomat elvonultatom előtted, és kimondom előtted az ÚR nevét.” (2Mózes 33:19a, RÚF)

Isten dicsősége összefonódik az Ő jóságával, a jósága pedig az Ő nevében, jellemében gyökerezik. Mózes már találkozott ezzel az Úrral az égő csipkebokornál (2Mózes 3:15), és Isten a csapások, a pusztai vándorlás és minden nehézség közepette is hűségesen jó maradt Mózeshez és Izrael népéhez. És ugyanez az Isten hozzád és hozzám is jó marad.

Lehet, hogy Isten olyan útra vezet minket, amit nem terveztünk, de Ő soha nem hagy el. Mózesnek sem volt szüksége részletes tervre, mielőtt elindult – csak arra, hogy emlékezzen Isten jóságára. És Isten jósága valóban elvonult előtte! Mózesnek csak meg kellett pihennie benne – ahogy nekünk is.

Az élethez nem jár térkép, de jár hozzá egy ígéret:
„Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakozom egész életemben.”
(Zsoltárok 23:6, RÚF)

---

Drága Uram,
nem tudom, mit tartogat a jövő, de Te tudod. Segíts, hogy a Te jóságodban találjak nyugalmat – abban a jóságban, ami a Te jellemedből fakad –, miközben bizalommal lépek bele abba, amit Te készítettél számomra.
Jézus nevében, Ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2025/11/01/resting-in-gods-goodness-when-your-story-shifts

https://www.pexels.com/hu-hu/foto/34549024/