Az ima, ami megváltoztatta az életemet


„Neki pedig, aki a bennünk működő erővel mindent megtehet azon felül is, amit kérünk vagy megértünk…” 

Ef 3,20

Huszonkétezer nő várta izgatottan a folytatást, amikor az előadó feltette a kérdést: „Szeretnétek Jézust olthatatlan szeretettel szeretni?” A kérdés ott feszült a levegőben. Aztán megjött a válasz: „Imádkozzatok ezért. Ha olthatatlan szeretettel akarjátok szeretni Jézust, imádkozzatok érte.”

A tollamért kotorásztam, s próbáltam hiba nélkül leírni az olthatatlan szót – fel kellett jegyeznem ezt az egyszerű, s mégis erőteljes mondatot. A szavak a szívembe fúródtak. Ahogy az előadó kiejtette a Jézus iránti „olthatatlan szeretet” szavakat, éreztem, hogy ezt én nem ismerem még.

Igen, tagja voltam egy gyülekezetnek, rengeteg gyülekezeti szolgálat volt már a hátam mögött, szeretetet is éreztem. Jézust a Megváltómnak tartottam, de valami mégis hiányzott.

Igen, kértem Jézust, hogy szabadítson meg, legyen a Megváltóm, de azt nem engedtem, hogy Ura legyen az életemnek. Szerettem azért, amit tett, de nem azért, aki Ő. 34 évesen ezt a szeretetért való imádságot akartam Istenhez kiáltani. De megtorpantam: „Mit gondol rólam Isten?”

Az egész életem az Ő szolgálatáról szól. Mindenek elé helyeztem a gyülekezetemért való odaadást. De szerettem-e? Hogy lehetséges, hogy igazából nem „szeretem” Jézust? Isten bizonyára nem hajlandó meghallgatni egy ilyen kezdetleges imádságot egy felnőtt nőtől, aki már nagyon régóta keresztényként élt.

Rossz irányba terelődtek a gondolataim. Ez egy olyan imádság, amelyre Isten válasza mérhetetlenül több, mint amit én el tudtam képzelni. Ő igenis azt akarja, hogy olthatatlan szeretettel szeressem Őt!

Az előadó felvetése azon az estén, imádságos életem központjává vált. Idővel a szívemben lévő űrt olyan szeretet töltötte ki Jézus iránt, amiről addig nem volt fogalmam. Lelkem ettől kezdve nemcsak hálát adott, és dicsőítette mindazért, amit tett az életemben, hanem szerette önmagáért, azért, Aki, azért, mert Ő az én Uram.

Engedelmességem és szolgálatom már nem kötelességtudatból, hanem szeretetből forrásozott. A hazugságok, amik az életemet és az önmagamról vallott képet alakították, a semmibe vesztek, helyüket átvette az Ő Igéjének őszintesége és ereje. A bizonyosságban, hogy Ő az én Uram, megtaláltam mindent, amit egész életemben kerestem. A tudás szabaddá tett, és bátorságot adott, hogy meg is éljem a szabadságomat.

A fenti idézetben olvasható ígéret és igazság valósággá vált az életemben, és örökre megváltoztatott. Most én szeretném felvetni neked: Szeretnéd Jézust olthatatlan szeretettel szeretni?

Ha igen, imádkozz érte.

Merj megalázkodni az Úr előtt, és kérd a segítségét, hogy szerethesd. Sokkal többet fogsz kapni Tőle, mint amit el tudsz képzelni. Idővel olyan szeretet fogja Jézus iránt kitölteni a szívedben lévő ürességet, amiről azelőtt fogalmad sem volt. Szíved ujjongani fog azért, amit tesz érted, és azért, aki Ő: a te Urad. Ha szeretnéd ezt, imádkozz érte.

Uram, olthatatlan szeretettel akarlak szeretni. Válaszolj könyörgésemre, hogy megtapasztaljam azt a szeretetet, amit még elképzelni sem tudok. Jézus nevében, Ámen.



(Forrás: Encouragement for today, 2011.08.08.,  Wendy Pope, www.proverbs31.org, fordítás: http://eszmelkedesek.blogspot.hu/2011_11_01_archive.html)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések